Paksra is kiterjesztenék az uniós szankciókat? – Szijjártó Péter válaszolt + videó

„Megvédjük az energiaellátásunk biztonságát” – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban.

Az MVM Paksi Atomerõmû Zrt. épülete 2023. december 5-én. Fotó: Kiss Dániel

Sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unió újabb orosz szankciós csomagjával szemben is, a paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól, így a beruházás felgyorsítható – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elfogadták a tizennegyedik szankciós csomagot, ami szavai szerint nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása.

Aláhúzta: hazánknak éles vitákat kellett vívnia az előkészítés során annak érdekében, hogy „megvédjük magunkat, megvédjük a nemzeti érdekeinket és megvédjük az energiaellátásunk biztonságát”.

Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte, s „öröm az ürömben”, hogy sikerült kiharcolni a nemzeti érdekek és az energiabiztonság megóvását. „Sőt elértük azt is, hogy ebben a jogszabályban kimondásra került, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól” – hangsúlyozta. „Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában – számos ilyen van: németek, franciák, osztrákok – , akkor nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem” – mutatott rá. Szijjártó Péter kijelentette, hogy mindez azt jelenti, hogy sikerült kiiktatni a túlteljesítés vagy a politikai rosszakarat lehetőségét a rendszerből.

Egyetlen európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi bővítésben. Ez azt jelenti, hogy csomó akadályt és bonyolultságot kiiktattunk a rendszerből, és fel tudjuk gyorsítani a beruházást

– mondta.

„Gyakorlatilag ezen általános mentességgel olyan helyzet állt elő a paksi beruházás terén, mintha nem is lenne háború Ukrajnában, és annak nem lennének különböző szankciós és egyéb gazdasági korlátozó hatásai” – tette hozzá. A miniszter arra is kitért a „háborús hisztéria” illusztrálására, hogy a vitában „már nemcsak, hogy nem beszéltek kollégák a békéről nagyon, hanem egyesek a békét egyfajta szitokszóként említik most már, és a békét gyakorlatilag oroszpárti állásponttal azonosítják”. „A békét hamis módon ukrán kapitulációként állítják be, holott a békével lehet egyedül emberéleteket menteni” – vélekedett. „A magyarországi választási eredmény világos megerősítést és kötelezést is adott a kormány számára, hogy kiálljon a béke mellett, ezért mi a fegyverszállítások helyett fegyverszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk továbbra is” – szögezte le.

Illetve közölte, hogy a közelgő magyar EU-elnökség egyik fő fókusza a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz, ugyanis a térségbeli tagjelölt országok átlagosan már több mint tizenöt éve várnak a tagságra.

„És azért kell ilyen hosszú ideje várakozniuk, mert a nyugat-európai országok egy része az úgynevezett érdemekre való hivatkozással folyamatosan akadályokat gördít a bővítési folyamat útjába. Ugyanezek az országok viszont Ukrajna vonatkozásában ezen bizonyos érdemeket már kevésbé tartják fontosnak” – fogalmazott. Majd mindezt a bővítési politika megcsúfolásának nevezte, és aláhúzta, hogy a nyugat-balkáni országok teljesítményét reálisan, pragmatikusan és nem ideológiai-politikai alapon kell megítélni.

Borítókép: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. épülete 2023. december 5-én (Fotó: MTI/Kiss Dániel)