Mráz Ágoston Sámuel: Magyarország békemissziója folytatódik

A szakértő bukott emberek kapálózásának nevezte azokat a háborúpártiakat, akik Orbán Viktor békemisszióját bírálták.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog tárgyalásuk előtt Moszkvában 2024. július 5-én. Fotó: Benko Vivien Cher Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A birodalmak gondolkodása néha a beszédről, de inkább a nem cselekvésről szól, ám a szuverén magyar külpolitika a cselekvést helyezi a középpontba, Magyarország békemissziója folytatódni fog – mondta a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Mráz Ágoston Sámuel az Egyesült Államok budapesti nagykövetének Orbán Viktor miniszterelnök napokban tett kijevi látogatására adott pozitív, valamint moszkvai megbeszélésére adott negatív reakcióját értékelve közölte, nem akarják megengedni, hogy egy olyan, az ő szemükben kicsi tagállam, mint Magyarország önálló külpolitikát folytasson.  A birodalmi gondolkodásból az következik, hogy csak a birodalom központjában lehet eldönteni, ki mit csinál, miközben a magyar szuverén külpolitika úgy gondolkodik, ha a birodalom nem mozdul, akkor egy ilyen kis tagállamnak van szerepe a felek összehozásában, meghallgatásában – tette hozzá.

A Nézőpont Intézet vezetője Josep Borrellnek, az Európai Unió külügyi és biztonsági főképviselőjének, valamint Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének arra a reakciójára, hogy a magyar kormányfő soros elnökként nem tárgyalhat az Európai Unió nevében, úgy reagált, „bukott emberek kapálózásáról” van szó.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én. Fotó: Benko Vivien Cher/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Az volt a munkaköri leírásukban, hogy szolgálják a békét és oldják meg az orosz–ukrán konfliktust, de az elmúlt két és fél évben nem sikerült még találkozókat sem szervezniük, nem váltak tényezővé a párbeszédben, Európa szerepét nem használták ki – jelentette ki. Kiemelte, mindenki arra várt Brüsszelben, hogy az Egyesült Államok „csináljon már valamit”, de az Egyesült Államok „jól láthatóan azzal van elfoglalva, hogy a hivatalban lévő elnök emlékszik-e arra, mit csinált tegnap, tudja-e, mit fog holnap csinálni”, tehát stratégiai kérdésekkel a Fehér Házban sem foglalkoznak. Ezért meglepte őket talán az, és irigységet éreznek, hogy van egy olyan európai tagállam, amely nemcsak beszél a békéről, nemcsak majd egyszer ezt célként kitűzi, hanem tesz is érte – fűzte hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, a jövő héten NATO-csúcs lesz Washingtonban, ahol a magyar miniszterelnök „biztosan be is fog számolni” arról, mit hallott Moszkvában, mit kellene tennie a NATO-nak és a nyugati világnak azért, hogy mielőbb lezárulhasson az orosz–ukrán konfliktus.

A Nézőpont Intézet vezetője arra a kérdésre, miért fontos a személyes találkozó, amikor elmondhatnának mindent egymásnak telefonon is, azt válaszolta, hogy a „jégtörő hatása” miatt. Az emberi kapcsolatokban is nagyon fontos, hogy megszólítsák a másikat, ne csak kitalálják, mit gondol, hanem kapcsolatba lépjenek vele, érezze a másik fél, hogy meghallgatják, elmondhatja a teljes álláspontját, nem pedig Brüsszelben, Washingtonban ülve találják ki, hogyan gondolkodhat, melyek a motivációi, melyek az elvárásai és feltételei – fűzte hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel arra a kérdésre, kikhez kell még elmenni egy ilyen békemisszióban ahhoz, hogy tartós béke körvonalazódjon, azt válaszolta, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyértelmű elvárása, legyen megállapodás köztük, Európa pedig, ha önállóságában gondolkodik és nem az Egyesült Államok függelékeként tekint magára, szintén szeretne ott ülni az asztalnál. A Nyugatot Európának és az Egyesült Államoknak kell képviselnie, illetve Ukrajnának és Oroszországnak kell részt vennie a megállapodásban, de van egy feltörekvő harmadik világ is, ezért a Türk Államok Szervezete, az arab világ és Kína kihagyhatatlan ebből a történetből – vélekedett. A Nézőpont Intézet vezetője szólt arról is, hogy minden feltétel adott, hétfőn létrejöhet a Patrióták Európáért frakció.

Utalva arra, hogy vasárnap a nemzetgyűlési választások második fordulóját tartják Franciaországban, valószínűnek nevezte, hogy a pártcsaládba belép a francia Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés, és oda tarthat az olasz Liga párttal Matteo Salvini is – jelezte.

Azt mondta, a pártcsaládnak az elvárt 23-hoz képest már 43 tagja van, ehhez 38 képviselővel érkezhet a Nemzeti Tömörülés és a Liga, így 81 taggal nagyobbá válik az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjánál, teljesül Orbán Viktor kormányfő célja, hogy Patrióták Európáért a harmadik legnagyobb politikai erő legyen az Európai Parlamentben. Mráz Ágoston Sámuel arra a kérdésre, milyen pozíciókat kaphat az új képviselőcsoport, azt mondta, nagyon nagy jelentőséget nem kell tulajdonítani annak, hogy két bizottsági elnöki hely vagy egy parlamenti alelnöki hely jár-e éppen ennek a frakciónak, és azon belül ezt ki kapja. Az biztos, hogy a Patrióták Európáért frakció ott ül majd a döntéshozatal asztalánál, és az a stratégiai cél, hogy a magyar kormányerő, illetve szövetségesei „elfoglalják Brüsszelt”, ha nem is teljesül hétfőn vagy az alakuló ülésen, de „elindul a teljesülése” – jelentette ki. Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, e politikai szerveződés végeredménye az kell hogy legyen, hogy kétpólusúvá válik a brüsszeli politika: „lesznek a brüsszeliták és lesznek a patrióták”.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog tárgyalásuk előtt Moszkvában 2024. július 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)