A magyar miniszterelnök sajátosnak nevezte az uniós intézményrendszert, az Európai Bizottság és az Európai Tanács közötti kapcsolatról pedig a következőképpen nyilatkozott:
Én az európai politika súlypontját az Európai Tanácsban keresem, ez a miniszterelnökök testülete. A bizottság pedig az általunk kiadott irányvonal szerint kell cselekedjen
Elmondása szerint így Ursula von der Leyen és az általa vezetett intézmény, az Európai Bizottság függelmi viszonyban van.
Juncker kezdte a sort
Az Európai Bizottság politizálódásának egyik emlékezetes alapkövét Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnök fektette le mandátuma elején elmondott, 2014-es székfoglaló beszédében – jelentette ki korábban Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa.
Mint ismert, a korábbi luxemburgi miniszterelnök nem sokkal azután, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek javaslatára a bizottság elnökévé választották, kijelentette, hogy az általa vezetett testület függetleníti magát a többi uniós intézménytől, és erősen politikai bizottságként fog működni. Juncker szakított a korábbi gyakorlattal, melynek értelmében a bizottság igyekezett politikai, különösen pártpolitikai szempontból semleges szereplőként fellépni az európai színtéren. Korábban a bizottság legitimációját főként technikai felkészültségéből merítette, mára azonban a testületet politikai gondolkodásmód hatja át.
A bizottság politikai szerepvállalása azonban problémákat vet fel. A modern demokratikus struktúrákban a népakarat a politikai legitimáció fő forrása, azaz a vezetőket közvetve vagy közvetlenül a választók hatalmazzák fel. Az Európai Bizottság elnökét azonban speciális eljáráson keresztül nevezik ki.
Az Európai Unióról szóló szerződés jelenleg hatályos 17. cikk (7) bekezdése szerint: „Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minősített többséggel eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg.” Azaz, bár a közvetlenül választott Európai Parlamenti képviselők választják meg a bizottság elnökét, a képviselők csak az Európai Tanács által megnevezett jelöltről szavazhatnak. Így – a tagállamokra jellemző politikai struktúráktól eltérően – az Európai Unióban a végrehajtó hatalom és a választók között nincs elegendően szoros kapcsolat ahhoz, hogy a bizottság legitim módon önálló politikát folytathasson. A rendszert nem is erre találták ki, hanem arra a korábbi gyakorlatra, amikor a bizottság a mindennapokban még sokkal technikaibb, a különböző tagállami és politikai álláspontokat figyelembe vevő, azok között közvetítő semleges közvetítő szerepét töltötte be, míg a fontos politikai döntések meghozatalakor a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács iránymutatásaira hagyatkozott. Gát Ákos Bence úgy vélte, ahhoz, hogy a bizottság legitimen politizálhasson, az uniós intézményrendszer és politikai struktúra teljes átgondolására lenne szükség.
Orbán Viktor a közrádióban adott interjúban kitért az Európai Parlament munkájára is, amelyről kijelentette, hogy bár az Európai Parlamentnek vannak olyan hatáskörei, amelyek emlékeztetnek a nemzeti parlamentek hatásköreire, de nem ez az intézmény adja a bizalmat és a támogatást az európai bürokrácia mögé, az szintén a miniszterelnököktől jön.
Ha változást akarunk, amelynek egy részét már sikerült elérni, akkor a következő lépés az a nemzeti választások alkalmával lesz.
Itt említést tett a közelgő választásokról Ausztriában és Németországban, valamint az amerikai elnökválasztást is kulcsfontosságú eseménynek nevezte. Elmondása szerint okkal reménykedhetünk abban, hogy a miniszterelnökök összetételének megváltozása elhozza a várt változást az Európai Unióban is.
A Patrióták Európáért frakció, elmondása szerint, a közeljövőben a második legnagyobb erő lehet a parlamentben, ugyanis a szövetségesekkel való tárgyalások közel sem értek véget.
A Patrióták szempontjából nagy előretörést értünk el, ám áttörést még nem sikerült, de erre a nemzeti választásokon sor kerülhet.
Potenciális szövetséges lehet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád elnöke, aki a tegnapi nap folyamán nem támogatta Ursula von der Leyent a szavazatával. Az olasz politikus erősen kifogásolta, hogy Von der Leyen, valamint az őt támogató többség teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai polgárok akaratát.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Edi Rama albán kormányfő az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozóján az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban 2024. július 18-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
