Még ha a franciaországi választási eredmények második fordulója nem is hozta az első fordulós felállást, Franciaország láthatóan megmozdult. Méghozzá annyira, hogy emiatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is nehézségei adódhatnak. Kérdés, mennyire lehetnek ezek komolyak. – Egyelőre nem tudjuk, hogy mi történik Franciaországban, azt látjuk, hogy három egyforma csoport alakult ki, még ha van is némi különbség: a baloldalnak van egy kis előnye Macronnal szemben, Macronnak pedig van némi előnye Le Penékkel szemben – mondta lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Orosz–ukrán háború: ez várhat Zelenszkijre a francia választások után
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük arról, a voksolás után hogyan alakulhatnak Macron tervei.

Rámutatott: a kialakult helyzet sajátossága, hogy ilyenkor nagyon nehezen sikerül kormányt alakítani, de ne felejtsük el – tette hozzá –, hogy a választások előtt is ez volt a helyzet. Az a kormány, amelynek kormányfője beadta a lemondását, és nem fogadták el, kisebbségben kormányzott.
Úgyhogy ebben van már Macronnak gyakorlata, aki egy nagyon ravasz róka. Mint láttuk, mindenki azt gondolta, hogy lábon lőtte magát, holott nem. Nem tudom, a kormánynak milyen szerepe van az olimpiában, de Macron ezzel az ürüggyel nem fogadta el a kormány lemondását. Ezzel nyert jó néhány hetet, hogy megpróbáljon valamit elérni
– fejtette ki Gyarmati István, hozzátéve: azt tartja valószínűnek, hogy valamilyen kisebbségi kormányzás lesz Franciaországban.

Macron Ukrajnával kapcsolatos terveihez azonban lesznek még jelentkezők – vélekedett a szakértő. Valószínűleg nem a németek, de mondjuk a britek és a balti országok jelentkeznek majd, hogy ebbe beszállnak. Macronnak ugyanakkor az a nehézsége támadhat – magyarázta –, hogy hiába dönti el a külpolitika irányait, ha a parlament nem szavazza meg az ehhez szükséges pénzt. Emiatt lehet probléma, de más kérdés, hogy már Le Pen is nagy változáson ment keresztül, ő most már csak a katonák Ukrajnába küldését nem támogatja, egyébként Ukrajnát nagyon is támogatja. Tehát elképzelhető, hogy lesz majd valamiféle kompromisszum.
Azt nem gondolom, hogy nagyon lényeges változás lenne. Pontosan azért, mert Macron elég korán elkezdett szembemenni az akkori mainstreammel, és az Ukrajnával kapcsolatos kezdeményezését most már tulajdonképpen sikerült neki betolni a centrumba
– vélekedett a szakértő.
További Külföld híreink
Gyarmati István szerint egyes országok lehetnek abban is a partnerek, hogy esetleg katonákat küldjenek Ukrajnába – ahogyan azt Emmanuel Macron korábban megfogalmazta.
A szakértő valószínűnek tartja azt is, hogy nem a fronton harcoló alakulatokról lesz szó.
Két dologra lehet gondolni szerinte: az egyik a támogató alakulatok, akik feladata a logisztika és a drónok kezelése lenne. Ha pedig Ukrajnába megérkeznek az F–16-osok, akkor légiirányítási feladatok is lesznek. Ezek a tevékenységek ugyanis mind alkalmasak arra, hogy beszálljanak olyan országok, akik ehhez már értenek. És ott van még az észt miniszterelnök nyilatkozata – aki hamarosan az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lesz –, hogy észt csapatok mennének Nyugat-Ukrajnába, fölváltani a nem háborús zónában szolgálatot teljesítő ukrán csapatokat, ebben az esetben utóbbiakat az ország keleti felébe csoportosítanák.
Erre nem láttam még, hogy reagáltak volna, csak elvi lehetősége van annak, hogy ilyen módon csapatokat küldjenek, és mégse küldjenek a frontra csapatokat
– hangsúlyozta Gyarmati István.
Amikor a NATO 1949-ben megalakult, úgy döntöttek: ha a szövetség hoz egy egyhangú döntést is arról, hogy valamit csinál, abban nem kötelező mindenkinek részt vennie, még katonai erővel sem. Alapvetően azért döntöttek így – magyarázta Gyarmati István –, mert ’49-ben még fennállt a brit, a belga és a francia gyarmatbirodalom. India már nem volt brit gyarmat, de az összes többi gyarmat még létezett. Az amerikaiak tisztában voltak azzal, hogy a gyarmatbirodalmak felbomlanak, ami háborús konfliktusokhoz fog vezetni a gyarmattartók és a magukat felszabadítani kívánó gyarmati országok között. Ezért is tette lehetővé a NATO, hogy ha ők nem akarnak belesodródni ügyekbe, kimaradhassanak. Hiszen nekik nem az volt az érdekük, hogy egy gyarmatbirodalom fennmaradjon, mivel be tudtak hatolni a frissen függetlenné vált országoknak a gazdaságába, de a politikájába is.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök 2024. június 18-án (Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Cinikusan reagált Macron a Le Pen elleni ítéletre
A jog mindenkire egyformán vonatkozik – vagy mégse?

ICC: a szervezet, amely korántsem olyan független, amilyennek mutatja magát
A Nemzetközi Büntetőbíróságot elvtelen, túlzó és részrehajló munkája miatt gyakran éri bírálat.

Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Itt vannak a részletek.

Brüsszel boldog, európai golyókkal ontják a vért Ukrajnában
Az Európai Unió tagállamai már Ukrajna lőszerigényének több mint felét biztosítják.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Új fejlemények derültek ki a Skóciában meghalt magyar ikerpár ügyében

Trump történelmi bejelentést tett: 25 százalékos vámot vetett ki minden külföldön gyártott autóra

Szoboszlainak centik hiányoztak, nagyon megizzadt a Liverpool

Kiderült Magyar Péter hatalmas titka, Kunhalmi Ágnes nem tudta tartani a száját

Szerelmi forradalom: 3 csillagjegyre nyáron végre rátalál a boldogság

Repkednek a fejünk felett az amerikai vadászgépek: egyszerre jelentette be két szomszédos ország, hogy F-16-osokat kapott

Ébresztő, Magyarország! - elindult a sunyi agymosás

PL: Liverpool–Everton

Elfogyott az oroszok türelme, lebuktatták Ukrajnát

Keane üzent a gólörömét másoló Pesicsnek, és elmondta, miként alakult az FTC-játékosok vitája + videó

Les előzte meg a Liverpool gólját – hogyhogy megadták?

A csapattársát frusztrálja, hogy Van Dijk oldalán kell játszania
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Cinikusan reagált Macron a Le Pen elleni ítéletre
A jog mindenkire egyformán vonatkozik – vagy mégse?

ICC: a szervezet, amely korántsem olyan független, amilyennek mutatja magát
A Nemzetközi Büntetőbíróságot elvtelen, túlzó és részrehajló munkája miatt gyakran éri bírálat.

Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Itt vannak a részletek.

Brüsszel boldog, európai golyókkal ontják a vért Ukrajnában
Az Európai Unió tagállamai már Ukrajna lőszerigényének több mint felét biztosítják.