Berlin és Washington a júliusi NATO-csúcstalálkozó alkalmával jelentette be, hogy 2026-tól Németországba telepítik az amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága mélyen Oroszországig terjedhet, valamint az SM–6 légvédelmi rakétákat és az újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket.
A döntés Berlinben is nagy meglepetést okozott. Több párt, köztük a koalíciós kormányban lévő szociáldemokraták is bírálták a tervet, és azt követelték, hogy azt terjesszék a parlament elé vitára.
(Fotó: AFP/Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma)
A korábban a Taurus rakéták Ukrajnába küldése ellen a végsőkig kitartó Olaf Scholz azzal érvelt, hogy az amerikai fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék Németországba. Kormánya pénzügyminisztere, Christian Lindner is arról beszélt, hogy a transzatlanti partnerség fontossága mellett az Berlin biztonságát fogja szolgálni.
Németország évek óta az orosz nukleáris rakéták hatótávolságán belül van. Ezért számunkra kiemelkedően fontos, hogy megteremtsük az elrettentés egyensúlyát
– nyilatkozta Lindner.
A német lakosság azonban egy felmérés szerint igenis tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak, és a Szociáldemokrata Párt frakcióvezetője szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.
– Még az Angela Merkel által vezetett kormány idején kezdte az amerikai vezetés, hogy Németországból a katonáit és a fegyverzetének egy részét áttelepítette Lengyelországba. Ezt úgy tették meg anno, hogy meg sem kérdezték erről a német kormányt – mondta el lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Ez volt az az időszak, amikor az is kiderült, hogy az amerikaiak a német kormánytagokat lehallgatták
– tette hozzá.
A szakértő szerint az Olaf Scholz vezette német kormányzat igyekszik eminens diákként viselkedni, és a jelenlegi amerikai demokrata vezetésnek minden kimondott vagy kimondatlan igényét teljesíteni.
Ezek a mostani német bejelentések, úgy gondolom, nem arról szólnak, hogy a németek olyan fenyegetést érzékelnének, aminek az ellensúlyozására szeretnék az amerikai rakéták telepítését, hanem arról, hogy az Egyesült Államok szeretne az oroszokkal szemben – az orosz–ukrán háború bármiféle lezárása után is – egyfajta patthelyzetet létrehozni, amivel ellensúlyozzák Oroszország esetleges későbbi hatalmi törekvéseit
– mutatott rá a szakértő. „Úgy néz ki, mintha a németek kérnék az amerikaiakat, hogy telepítsenek rakétákat az országukba, amivel azonban Berlint is célponttá teszik” – folytatta Horváth József.
Németország ezzel az amerikai biztonsági és geopolitikai érdekek kiszolgálójává válik. Ez alapvetően ugyanis nem a német biztonsági érdekeket szolgálja, ha pedig e mellé tesszük a felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték ügyét, amiben a németek még csak nyomozni sem hajlandók, sőt a nyilvánvaló tényekkel sem foglalkoznak, akkor látható, hogy az önálló német külpolitika mozgástere jelentősen beszűkült
– összegezte a szakértő.
