Így lett Németország az „új Svédország”

Svédország már felébredt, de a németek még mindig csak látszatintézkedésekre képesek.

A német rendőrség gyakran tehetetlen az erőszakos migránsokkal szemben Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Svédország sokáig a „humanitárius szuperhatalom” jelzőt viselte, és ez volt az az ország, ahol a migránsoknak a legjobb esélyük volt a maradásra. Most ez Németország. Az elmúlt tíz évben a skandináv ország olyan intézkedéseket hozott, amelyek közül sok korábban elképzelhetetlennek számított – írja a Die Welt német lap.

Maria Malmer Stenergard migrációs miniszter egy mondatban akarta összefoglalni az országában bekövetkezett paradigmaváltást:

Svédország megszűnt a menekültügyi bevándorlás országa lenni

– jelentette ki néhány hete. A miniszter a Migrációs Hivatal statisztikáira hivatkozott, amelyek szerint idén többen hagyták el az országot, mint ahányan bevándoroltak. Ez a tendencia a hivatalának számításai szerint folytatódni fog. 

Nem sokkal később kiderült, hogy Stenergard némileg meghamisította a történelmi nettó kivándorlással kapcsolatos kijelentését. A svéd statisztikai hivatal korrigálta a kijelentést. Az év első felében ötezer fővel többen utaztak Svédországba, mint ahányan elmentek. Mindazonáltal ezek a számok figyelemre méltók egy olyan ország esetében, amely a 2015-ös migrációs válságig Európa legliberálisabb menekültpolitikájával rendelkezett.

Míg a német kormány migrációs politikájának újraszabályozása során az integratív megközelítést választotta, amelynek célja a honosítás megkönnyítése, és uniós szinten elsősorban a menedékkérők elosztásának szolidaritáson alapuló megközelítése áll a középpontban, addig a korábbi „humanitárius szuperhatalom” Svédország egy teljesen más koncepció mellett döntött. Az ottani jobboldali konzervatív kormány az integrációval és a migrációval kapcsolatos kemény álláspontot választotta.

Ez a változás 2015-ben kezdődött, amikor a migrációs válság nyomán több mint 160 ezer ember érkezett Svédországba, ami azt jelentette, hogy a skandináv ország egy főre vetítve több embert fogadott be, mint bármely más európai állam.

Az akkori szociáldemokrata kormány a csúcsfázisban meghúzta a vészféket, és először szigorította a menekültügyi törvényt. Jelentősen megnehezítették a családegyesítést, és Stockholm három évtized után eltörölte a határozatlan idejű tartózkodási jogot is, 2021-ben pedig az ideiglenes megoldásból törvényes megoldást csinált.

Azonban még ez a paradigmaváltás sem tudta hatalmon tartani az akkori szociáldemokrata kormányfő, Magdalena Andersson koalícióját. A magas bűnözési rátáról és a jóléti államnak a túlzott bevándorlási adatok miatti eróziójáról szóló vitákat a jobboldali Svéd Demokraták uralták.

Mivel a 2022. szeptemberi választásokon a második legerősebb párt lett, azóta a mérsékeltek, kereszténydemokraták és liberálisok jobboldali konzervatív szövetsége van hatalmon. A Svéd Demokraták csak formálisan tűrik a koalíciót – de különösen az ország migrációs politikájára van jelentős befolyásuk. 

Emlékezetes, a koalíciós tárgyalások során a partnerek az úgynevezett Tidö-megállapodásban – amely arról a kastélyról kapta a nevét, amelyben a kormánypártok közös célokban állapodtak meg a jobboldaliakkal – fektették le a jövőbeni együttműködés alapjait. Ebben a megállapodásban központi szerepet játszik a migráció és az integráció.

A jobboldali blokk pártjai megállapodtak abban, hogy kormánybizottságot állítanak fel, amely többek között a svéd állampolgárság megszerzésének szigorúbb követelményeire vonatkozó javaslatokat dolgoz ki. Az első eredményeknek a jövő év elején kell rendelkezésre állniuk.

Szakértők és még Ulf Kristersson miniszterelnök mérsékeltebb képviselői is kezdetben lekicsinyelték a dolgot, rámutatva, hogy a tervezett törvények és intézkedések közül sokat minden bizonnyal „felhígítana” a Tidö javaslatait vizsgáló bizottság ellenzéke. Eddig azonban alig volt jele ellenállásnak, még a koalíción belül vagy a civil szervezetek részéről sem.

A tervek jogi úton megtámadhatók, mivel tartalmaznak néhány ellentmondásos intézkedést. Például hogy az embereket bírósági eljárás nélkül toloncolják ki bandatagság vagy meghatározatlan „rossz viselkedés” gyanúja miatt, a menedékkérőket pedig őrizetbe veszik, amíg kérelmük elbírálása folyamatban van.

Tommy Möller, a Stockholmi Egyetem politológusa úgy véli, hogy a közeljövőben a kitoloncolások számának növekedése reális – még akkor is, ha ez ellentmondásos alapokon nyugszik. Ez vonatkozik arra a tervre is, hogy a jövőben a szociális juttatások igénylésekor erőteljes különbséget tegyenek a külföldi és a svéd állampolgárok között. Bár ez politikailag ellentmondásos és ellentmond a svéd szociálpolitika elveinek, de minden bizonnyal lehetséges, és a lakosság támogatja – mondja Möller. Valószínű, hogy sok döntés a vezető Svéd Demokraták javára fog születni.

Borítókép: A német rendőrség gyakran tehetetlen az erőszakos migránsokkal szemben (Fotó: AFP)