Az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, aki erről kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában beszélt. Emögött ott vannak azoknak az ukrán háttértárgyalásoknak és alkuknak az eddigi fejleményei is, amelyekre célozva Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje egy néhány napja tartott pennsylvaniai kampányrendezvényen a történelem legnagyobb üzletkötőjének nevezte Zelenszkijt, aki szintén egy pennsylvaniai eseményen vett részt aznap.
Látom, Zelenszkij itt van, szerintem a történelem legnagyobb üzletkötője. Minden alkalommal, amikor eljön az országba, hatvanmilliárd dollárral távozik. Annyira szeretné, ha megnyernék a demokraták ezt a választást, de én másképp csinálnám, én békét hoznék
– fogalmazott Donald Trump.
„Ez egy pénzügyi szerződésnek tűnik” – mondta lapunknak Bryan Leib, az amerikai CASEPAC ügyvezető igazgatója, az Alapjogokért Központ vezető kutatója, aki sokakkal együtt úgy látja, hogy az ukránok nem érdekeltek a békében, ezért tovább fokozzák a háborút.
Ha az Egyesült Államok beszüntetné a pénz küldését Ukrajnának, a háború valószínűleg nagyon gyorsan véget érne
– tette hozzá Bryan Leib.
Kijev az anyagi támogatás mellett nagy hatótávolságú rakétarendszereket akar, és el szeretné érni az azok használatát jelenleg tiltó korlátozások feloldását is. Zelenszkij azért követeli ezeket, hogy – amint azt az ukrán elnök korábban a CNN televízió GPS című műsorában elmondta – mélyen oroszországi célpontokat lőjenek.
A nagy hatótávolságú rakéták közé tartoznak az interkontinentális ballisztikus rakéták, amelyek kontinensek közötti távolságokat is képesek legyőzni, és általában nukleáris töltettel is felszerelhetők. Ilyenek például az amerikai Minuteman III, az orosz R–36 (NATO-kódneve: SS–18 Satan), illetve a kínai DF–5. Az úgynevezett hosszú hatótávolságú cirkálórakéták emberi irányítás mellett képesek célzottan elérni távoli célpontokat, ilyen például az orosz Kalibr és az amerikai Tomahawk. Vannak bombázókról és tengeralattjárókról indítható rakéták is, de Zelenszkij inkább az előbbiekről álmodik.
Az interjúban Zelenszkij elmondta, csak katonai bázisokat támadnának, a civil infrastruktúrát nem. Az ukrán elnök a nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi területen való bevetésével kapcsolatban többször megpróbálta már meggyőzni az Egyesült Államokat és Európát. Ilyenkor nyilván azokat az oroszországi katonai reptereket nevezi meg célpontként, ahonnan az Ukrajnát támadó vadászrepülőket indítják. De hiába állította ezt, szinte senki nem hisz már neki.
Mert minden épelméjű ember tisztában van azzal, hogy elég lenne csak egy nagy hatótávolságú rakéta is ahhoz, hogy az ukránok például a Kremlt vagy Szentpétervárt elérjék, és ezzel esetleg kirobbantsák a harmadik világháborút.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője minden bizonnyal nem jókedvében nevezte végzetes hibának Zelenszkij tervét, miszerint békére kell kényszeríteni Oroszországot.
Az ilyen álláspont végzetes hiba, rendszerszintű hiba. Ez egy mélységes tévedés, amelynek elkerülhetetlenül következményei lesznek a kijevi rezsimre nézve
– mondta Peszkov a tanácsülés után újságíróknak, hozzátéve: Oroszország békét akar, de a kérdést nem lehet erőltetni.
Oroszország a béke híve, de azzal a feltétellel, hogy biztonságának alapjai biztosítva legyenek.
Nem beszélve arról, hogy már Vlagyimir Putyin elnök is egyértelművé tette: ha megtámadják Oroszországot, az mindenkire nézve súlyos következményekkel jár. Nem véletlen az sem, hogy Moszkva felülvizsgálja atomfegyver-doktrínáját. Putyin szerdán, az orosz biztonsági tanácsnak a nukleáris elrettentésről szóló ülésén azt mondta: Oroszország fenntartja a jogot magának arra, hogy atomfegyvert vessen be, ha agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.
Kiemelte, hogy az atomfegyver bevetésének lehetősége egyebek között akkor is fennáll, ha az ellenség hagyományos fegyverekkel intéz nagyon súlyos fenyegetést Oroszország ellen.
Az orosz elnök nyilvánvalóan felkészül arra az eshetőségre is, hogy az ukránok megtámadják a stratégiai orosz atomfegyvereket. Innentől a harmadik világháború víziója már nincs is olyan messze. Az ilyesmire szokták mondani azt, hogy „meg lehet húzgálni az oroszlán bajszát, de rossz ötlet”.
De akkor miért feszíti túl akkor azt a bizonyos húrt Kijev? Biztosan nem amiatt, amiről a német védelmi miniszter beszélt Litvániában. Boris Pistorius ugyanis a fokozott orosz fegyverkezés veszélyeire figyelmeztetett, és úgy vélte, Ukrajna csak a kezdet. A német miniszter szerint Putyin számára a szabad és demokratikus életforma a valódi ellenség. „Ukrajna talán az utolsó figyelmeztetés volt” – fogalmazott.
Ameddig demokraták uralkodnak a Fehér Házban, az Egyesült Államok továbbra is finanszírozni fogja a háborút. Amint Donald J. Trump elnök lesz, a háború véget ér és békeszerződés születik. Ha az Egyesült Államok nem küldene – még egyszer így mondom – milliárdokat Ukrajnának katonai segítségként, a háború már nem folyna, és a felek összeülhetnének egy béketárgyaláson
– hangsúlyozta lapunknak Bryan Leib.
Orosz–ukrán háború 
