A tagállamok vezetői át fogják tekinteni a migrációval kapcsolatos átfogó megközelítés megvalósítását. Ez utóbbiról az Európai Tanács 2023. február 9-i rendkívüli ülésén született megállapodás, mely leszögezi, hogy a migráció európai szintű kihívás és európai választ igényel.
Az egyre nagyobb gondot jelentő illegális bevándorlás problémája az Európai Bizottságot is erőteljesebb fellépésre kényszeríti. A téma határozott előtérbe kerülését mi sem bizonyítja jobban, mint az erre vonatkozó és egyre szaporodó nemzetközi tárgyalások, illetve az egyes tagországok belpolitikájában megfigyelhető radikalizálódó hangvétel a migráció kérdését illetően, írja az elemzés.
Ursula von der Leyen október 14-én levelet intézett a 27 tagállam vezetőihez, amelyben erőteljesebb és koordináltabb fellépést sürget az unió egészében, új jogszabályi kereteket ígérve az illegális bevándorlók visszatérésének megvalósításához. A tagországok belügyminiszterei október 9-én üléseztek Luxemburgban. Az illegális bevándorlás megfékezésére tett javaslataikat igencsak határozott hangvétel jellemezte.
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben egy hete ismertette a soros magyar elnökség prioritásait. Ez utóbbiak egyikeként a migrációs válság súlyosságát, a külső határok védelmének fontosságát, az unió érdemi támogatásának szükségességét emelte ki, leszögezve, hogy az EU menekültügyi rendszere ma nem működik.
Ezt követően a schengeni országok vezetőinek rendszeres csúcstalálkozójára, illetve a schengeni egyezmény Bulgáriára és Romániára való teljes körű kiterjesztésére tett javaslatot. A ma kezdődő EU-csúcs legfőbb célkitűzése a 2023-ban megtárgyalt és elfogadott átfogó megközelítéssel összhangban lévő és ebből táplálkozó operatív intézkedések megerősítése és felgyorsítása, írta az elemzés.
A migrációs nyomás egyre világosabban érzékelhető erősödése, igencsak érthető módon, az egyes tagállamok belpolitikáját is jelentősen befolyásolja. A tagállamok egyre radikálisabb javaslatokkal állnak elő a fokozatosan elhatalmasodó probléma megoldására.
A francia törvényhozás is keményíteni látszik bevándorlási politikáját illetően. A konkrét és azonnali intézkedéseket követelő helyzet hármas célkitűzése a következő: az ellenőrzés megerősítése, a legális tartózkodási engedélyek kiadásának fokozott ellenőrzése és ezek csökkentése, valamint a kiutasítások számának növelése. Retailleau belügyminiszter semmilyen megoldást nem zár ki, hangsúlyozván, hogy a közbiztonság megerősítésének érdekében valamennyi eredeti ötletet meg kell vizsgálni, feltéve, hogy ez utóbbiak tiszteletben tartják a jogszabályokat.
Olaszország példája kerül előtérbe az EU határain kívül létrehozandó (és esetükben meg is valósított) fogadóközpontok kapcsán, melyeket a Giorgia Meloni vezette ország Albániában létrehozott. A franciák is ezt a példát akarják követni, mondván, hogy még azelőtt kell erőteljesen fellépni, mielőtt a bevándorlók a tagállamok területére belépnek.
Már Ursula von der Leyen is határozottabb fellépést tanúsít, amikor a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködés javítását indítványozza. Az Albániába kihelyezett menekülttáborok megerősítésén kívül a Tunéziával, Egyiptommal, illetve Libanonnal kötött migrációs egyezmények mintájára a bizottság elnöke Szenegállal és Malival is sürgeti a megállapodást újabb „visszatérési központok” megnyitása érdekében.
Ha röviden sorra vesszük néhány egyéb tagállam bevándorlással kapcsolatos álláspontját, ugyan különböző stratégiákat láthatunk, azonban a mielőbbi cselekvés szüksége egyértelműen szembeütközik valamennyiükben. Így a fehérorosz nyomás hatására Lengyelország például a napokban részben felfüggesztette a menedékjogot. Dánia még a maastrichti egyezmény előtt külön státust hozott létre a migráció ügyében. A svédek 30 000 eurót adnának a származási országukba visszatérőknek, amely ötlet azonban felveti az embercsempészetre specializálódott maffiák megerősítésének problémáját. Spanyolország pedig, a migrációs és menekültügyi paktumot egy évvel előre hozva, azaz már 2025-től alkalmazni kívánja saját országa területén.
Mára már mindenkinek egyértelművé vált, hogy az idő sürget. A migrációs és menekültügyi paktum az eredeti megállapodás alapján azonban csak 2026-tól lép életbe.
