EU-csatlakozás: Kijev privilégiumokat kaphat, miközben hanyagolják a Nyugat-Balkán országait

Az Európai Unió bővítéséről, a Balkán szerepéről és Ukrajna kérdéséről, Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetőjét kérdeztük.

Rodrigo Ballester Fotó: Gyurkovits Tamas Forrás: Mathias Corvinus Collegium - MCC

Gyakorlatilag holtpontra jutott az EU bővítési politikája, különösen a nyugat-európai országok vonakodtak az unió további bővítésétől

– mondta Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetője. Az ukrajnai háború azonban fordulópontot hozott, és rávilágított a bővítés geopolitikai jelentőségére, különösen Ukrajna vonatkozásában. 

A jelenlegi veszély az, hogy Kijev külön privilégiumokat kaphat, miközben elhanyagolják a Nyugat-Balkán országait – Szerbia, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia –, amelyek régóta várják a csatlakozást. A geopolitikai összefüggések ellenére a bővítésnek érdemalapúnak kell maradnia, és nyitottnak kell lennie minden tagjelöltország, így Moldova és Grúzia számára is

— emelte ki a szakértő. 

Törökországgal kapcsolatban a helyzet eltérő, mivel a török társadalom többsége már nem érdekelt az EU-csatlakozásban. Mindazonáltal az EU számára előnyös lenne különleges kapcsolatot ápolni ezzel a stratégiailag fontos országgal.

Így alakulhat az EU jövője

Az EU jövőjével összefüggésben elmondta, hogy a sikeresség azon múlik, képes-e alkalmazkodni a tagállamai különböző integrációs igényeihez. 

Más szavakkal, kerülni kell a centralizálást, és helyette maximális rugalmasságra van szükség – a teljes integrációtól az egészen nyitott lehetőségekig, amelyek meghagyják a tagállamoknak a jogot bizonyos EU-s politikákból való kilépésre. A migráció például egy olyan terület, ahol az EU irányítása gyenge eredményeket produkált.

Rodrigo Ballester kiemelte: amikor az EU kudarcot vall, ideje, hogy a nemzetállamok visszavegyék az irányítást. Ahogy a dán példán is látható, nem vesznek vesznek részt az EU migrációs politikáiban, de Dánia tagja a schengeni övezetnek. Hollandia, Lengyelország és Magyarország már kérvényezte ezt a bánásmódot, valamint a ez a fajta rugalmasság a tagjelöltországokra is alkalmazható lenne.

Teljes jogú tagállamokká válnának, de csak az igényeiknek és kapacitásaiknak megfelelően vennének részt a közösségi politikákban.

A szakértő szerint egyértelműen egy olyan „Európa a la carte” modell kell, ahol minden tagállam szabadon dönthet arról, hogy részt vesz-e bizonyos európai politikákban vagy inkább kilép belőlük. Ez Magyarország érdekeivel is összhangban lenne.

Az Európai Uniónak kell alkalmazkodnia a tagállamok igényeihez és képességeihez

Az EU azért van, hogy szolgálja a nemzeteket, nem pedig azért, hogy uralja őket. Bár technikailag bonyolult lehet egy ilyen megközelítés megvalósítása, hiszek abban, hogy a 32 ezer fős adminisztrációjú Európai Bizottság képes lenne kezelni a feladatot

— mondta Rodrigo Ballester, aki a Nyugat-Balkán uniós integrációjával kapcsolatban kifejtette, hogy az EU jelentősen megerősítené határait. A bővítés továbbá politikai stabilitást és gazdasági fejlődést is hozhat, és az EU-nak érdekében állna betölteni a jelenlegi politikai űrt. Noha a nyugat-európai közvélemény bizonytalan a Balkánnal kapcsolatban, és inkább a háború miatt támogatja Ukrajna csatlakozását, viszont egy rugalmas EU képes lenne kezelni ezeket a különféle igényeket. 

A visegrádi négyek együttműködésének alapjai még megvannak

Az »egy méret mindenkinek« típusú EU nem lesz megfelelő megoldás. A lényeg az, hogy a Nyugat-Balkán integrálásával nemcsak a határok lesznek erősebbek, hanem az egész régió stabilitása is javulhat, ami hosszú távon az EU érdekeit szolgálja

— hangsúlyozta a szakértő, aki a visegrádi négyek szerepéről elmondta, hogy a visegrádi együttműködés jelenleg nehéz helyzetben van, azonban nem szabad elhamarkodottan temetni ezt a szövetséget, még a Magyarország és a jelenlegi lengyel kormány közötti ellentétek ellenére sem. 

– Egyes nemzeti érdekek, például a migráció kérdése, továbbra is közösek, és a csoport túlélte a politikai különbségeket megalakulása óta, főleg a pragmatizmusának köszönhetően.

Ha egy új regionális szervezet vagy koalíció jelenik meg, amelynek fontos résztvevői Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Szerbia, bár Horvátország elkötelezettsége még nem egyértelmű, az nem feltétlenül a régi helyettesítésére jön létre – hívta fel rá a figyelmet.

Az EU-nak el kell fogadnia a nemzeti érdekek különböző formájú és módú kifejezését. Ez a megközelítés hatékony és legitim. Az EU jövője ebben a rugalmasságban rejlik

– emlékeztetett, kiemelve, hogy a rugalmasság és a különféle érdekek figyelembe vétele lehet az új uniós stratégia egyik pillére, amely lehetővé teszi az unió számára, hogy alkalmazkodjon a változó politikai környezethez, és választ adjon a jelenlegi és a leendő tagállamok különféle igényeire. 

Az újításokkal és sokszínűségével az EU képes lehet meghatározni a jövő irányvonalait és fenntartani az integráció előnyeit a kontinensen

– hangsúlyozta Rodrigo Ballester.

Borítókép: Rodrigo Ballester (Fotó: AFP)