„Magyarország egészének sajátos történelme van”

Megkezdte diplomáciai küldetését Magyarországon Kazahsztán új nagykövete, Szaparbekuli Abzal, aki a Magyar Nemzetnek adott interjújában hangsúlyozta, a magyar–kazah kapcsolatok a stratégiai partnerség szintjén valósulnak meg. A diplomatát a két ország kapcsolatán túl kérdeztük Jerlán Kosanov kazah házelnök ma kezdődő budapesti látogatásáról, a magyar vállalatok kazahsztáni jelenlétéről, valamint a közép-ázsiai régió kihívásairól.

Szaparbekuli Abzal, Kazaksztán magyarországi nagykövete Fotó: Kurucz Árpád

Fotó: Kurucz Árpád

A látogatás emellett további lehetőségeket teremt a párbeszédre, a tapasztalatcserére és a bizalomépítésre az országok között.  A parlament fontos szerepet tölt be a kétoldalú kapcsolatok alapját képező nemzetközi megállapodások és szerződések ratifikációs folyamatában is – legyen szó kereskedelemről, gazdasági együttműködésről, biztonságról, kultúráról vagy környezetvédelemről. Ezzel kapcsolatban megemlíteném, hogy a mazsiliszben külön baráti csoportot hoztak létre Magyarországgal, amelynek célja, hogy a magyar parlamenttel együttműködve elmélyítse a kétoldalú kapcsolatokat a két ország képviselői és társadalmi szintjén. 

– Nemzetközi szinten Kazahsztán szerepe felértékelődött részben az energiaválság, részben pedig Kaszim-Zsomart Tokajev elnök reformjai, köztük a külföldi befektetéseket érintő intézkedések révén. Nőtt a magyar és külföldi vállalatok jelenléte a piacon?

– 2022-ben Kaszim-Zsomart Tokajev bejelentette az „Igazságos Kazahsztán” – az esélyegyenlőség és a haladás országának – felépítését. Széles körű, az állampolgárok életének minden területét – beleértve a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális területeket – érintő reformok kezdődtek. A kazah elnök által javasolt képlet a következő volt: „Erős elnök – Befolyásos parlament – Elszámoltatható kormány”. Olyan hatékony államot építünk – nemcsak briliáns vezetőkkel, hanem hétköznapi munkavállalókkal –, amelyben a jog és a rend, a párbeszéd, a felelősség és a szolidaritás kultúrája érvényesül. A reformok bejelentése óta sor került az alkotmány módosításáról és kiegészítéséről szóló népszavazásra, valamint elnök- és parlamenti választásokra. Kazahsztán népe minden voksoláson bizalmát és komoly támogatását fejezte ki az államfő irányvonala iránt. Ami a kérdésének második részét illeti: a Kazah Nemzeti Bank adatai szerint 2024 első félévében a közvetlen magyar befektetések összege 25,2 millió dollár volt, ami a tavalyi 24,8 millió dollárhoz képest 1,6 százalékos növekedést jelent. A 2005-től 2024 első félévéig tartó időszakban a Magyarországról Kazahsztánba irányuló közvetlen befektetések bruttó beáramlása összesen 368,7 millió dollárt tett ki. A magyar vállalatok Kazahsztánban különböző ágazatokban tevékenykednek, többek között az energetikában és a zöld technológiákban: a MOL egy gázkondenzátum-mező fejlesztésében vesz részt 200 millió dolláros beruházással; a Globalia a megújuló energia, az energetika és az agrárgazdaság területén tervez projekteket az UBM Csoport három takarmánygyártó üzem, egy premix üzem, valamint egy laboratórium és egy képzési központ építését tervezi. A beruházások összköltségét több mint 87 millió dollárra becsülik. Kazahsztán aktívan támogatja az innovációt és a technológiai fejlődést, amit a Global Innovation Index 2024-ben elfoglalt helyezésünk is alátámaszt, a listán a 78. helyet foglaljuk el 133 gazdaságból. Kazahsztán továbbá átlátható és stabil környezetet biztosít a befektetők számára, többek közt adókedvezményeket és egyszerűsített regisztrációs eljárásokat, amelyek vonzóvá teszik a nemzetközi vállalkozások körében.

– Miközben a közép-ázsiai országok zömének továbbra is Oroszország az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, Kazahsztán gazdasági kapcsolatai az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval egyre nagyobb méreteket öltenek. Asztana közelebb hozhatja a Nyugatot Közép-Ázsiához?

– A Kazah Köztársaság a nemzetközi színtéren több ágazatot érintő külpolitikát folytat, és törekszik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére a nemzetközi jog valamennyi szereplőjével. A közelmúltban a Kazah Köztársaság és általában Közép-Ázsia komoly figyelmet kapott a világ vezető hatalmaitól. Franciaország, Németország, Hollandia és Magyarország vezetői már ellátogattak a régióba, emellett egy teljesen egyedülálló „C5+1” interakciós formátum jött létre, azaz öt közép-ázsiai köztársaság és egy konkrét állam (Németország, Japán, Egyesült Államok) között. Az egyik utolsó ilyen formátumú találkozóra idén szeptemberben került sor Asztanában, Olaf Scholz, Németország szövetségi kancellárjának részvételével. Országunk nyitott az együttműködésre és a munkára nemcsak a nyugati országokkal, hanem az ENSZ által elismert valamennyi országgal.

– Októberben Magyarországgal együtt ismét asztalhoz ülnek a régió országai a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) idei csúcstalálkozója alkalmából, ezúttal Kirgizisztánban. Mik lesznek a főbb napirendi pontok? Hogyan látja a szervezet szerepét a nemzetközi politikában?

– A Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozóját idén november 5–6-án tartják Biskekben, amelynek végén az államfők számos célt és célkitűzést határoznak meg a szervezet számára, és hagyományosan nyilatkozatot fogadnak el. Ugyanakkor várhatóan a török világ számára fontos dokumentumokat is aláírnak, továbbá összegzik Kazahsztán TÁSZ-elnökségének eredményeit, a következő elnökséget pedig a Kirgiz Köztársaságnak adják át. Kazahsztán elnöksége az Asztanai Nyilatkozat keretében a „Türk idő” mottó és a fő prioritások – köztük a hagyományok, a reformok, a tudomány, a befektetés, az energia – jegyében zajlott. Egyúttal ez az időszak hozzájárult a türk országok jólétének megerősítéséhez, a fejlődés új területeinek és a testvéri kapcsolatoknak az erősítéséhez, valamint a régió stabilitásának biztosításához. Az eredmények kapcsán felidézném, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev a 10. évfordulós csúcstalálkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy az országunk kezdeményezésére létrehozott Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa mára teljes jogú, tekintélyes nemzetközi szervezetté vált. Bízunk abban, hogy a 2024. november 5–6-án Biskekben megrendezendő csúcstalálkozó az országaink közötti integrációs folyamatok továbbfejlesztését fogja szolgálni.

– Azzal, hogy Kazahsztán az elmúlt években középhatalommá nőtte ki magát, hogyan tud hozzájárulni Közép-Ázsia stabilitásához és biztonságához, illetve fejlődéséhez?

– Külpolitikai doktrínájában a közép-ázsiai régió kulcsfontosságú Kazahsztán számára. A térség országaira nem a szomszédok, inkább a testvéri, baráti pozícióból tekint. Idén augusztusban jelent meg Kaszim-Jomart Tokajev cikke „Közép-Ázsia reneszánsza: a fenntartható fejlődés és jólét felé” címmel. Írásában a kazah államfő felsorolta a régió országainak sikereit a függetlenség évei alatt, és azt javasolta, hogy a gazdaság és biztonság területén alakítsanak ki közös mechanizmusokat, sőt, alakítsanak ki egy sajátos „közép-ázsiai identitást”. Az egység nagyon fontos a közép-ázsiai államok számára, mert ahogyan a nagy kazah költő, Abaj Kunanbajuli mondta: „A siker kezdete az egység”. A Kazah Köztársaság kidolgozta a Közép-Ázsia-2040 koncepciót, amely tükrözi az ötoldalú kölcsönhatás további fejlődésének irányvonalait. Közép-Ázsia ma a világ viszonylag fiatal régiója, és fiataljai jelentik a legfőbb erőforrást. A kapcsolatok fejlesztésének nemcsak a külpolitikát kell felölelnie, együttműködésünk a vízhez való hozzáférés problémáit, a kultúra tanulmányozását és a közös történelmet is érinti.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője

Borítókép: