Az Európai Politikai Közösség csütörtöki ülésére nemcsak az uniós vezetők érkeznek, hanem itt lesznek az unión kívüliek, az angolok, a törökök, a kaukázusiak, valamint az észak- és nyugat-balkániak is. Budapestre várják Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt, az Európai Központi Bank korábbi elnökét is.
Az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozója plenáris üléssel kezdődik, majd szekcióüléseket tartanak a migráció és a gazdasági biztonság témájában. A migráció témakörű ülés az illegális bevándorlás minden vonatkozását tárgyalja, míg a gazdasági biztonsággal foglalkozó panel az energia, a közlekedés, az informatika és a globális kereskedelem összekapcsolhatóságát elemzi.
A diplomáciai rendezvények szervezése több mint fél éve kezdődött, ez az Európai Politikai Közösség csütörtöki rendezvényére és a pénteki informális EU-csúcsra is igaz
– mondta el lapunknak Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki egyúttal a magyar uniós elnökség lebonyolításáért felelős kormánybiztos is.
Milyen elszigeteltség?
– Az Európai Politikai Közösség a nagy-britanniai Blenheimben tartott, idén júliusi rendezvénye után talán megalakulása óta a legnagyobb létszámú ülésére kerül sor Budapesten, míg az informális EU-csúcson minden uniós ország képviselteti majd magát.
Az EPK találkozóján többek között Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Törökország, valamint a nyugat-balkáni régió országai is részt vesznek. Ez egy valóban nagy diplomáciai és logisztikai kihívás, hangsúlyozta a kormánybiztos.
Az egy liberális baloldali toposz, hogy Magyarország és Magyarország miniszterelnöke és kormánya el lenne szigetelve az Európai Unióban, emelte ki a kormánybiztos.
Kovács Zoltán lapunknak arról is beszélt, teljesen nyilvánvaló, hogy a meglévő konfliktusaink olyan alapokon léteznek, amelyek egyre markánsabban mértékadók nem csupán itthon, de más országok számára is. Mint mondta,
az egyik ilyen értelemszerűen a szuverenitás kérdése, hogy hol húzódnak az európai intézmények határai, mibe szólhatnak bele és milyen mélységben.
Napirendi pontok
– Azon témákra, amelyek Európának és az Európai Uniónak, bizonyos értelemben az Európai Politikai Közösségnek is fontosak, egy ilyen politikai seregszemlének válaszokat kell találnia. Ezen belül pedig olyan égető kérdések vannak, mint például a szomszédunkban két és fél éve zajló háború – hangsúlyozta Kovács Zoltán, és hozzátette Magyarország kezdetek óta képviselt álláspontját, azaz hogy a békéről kellene beszélgetni, hogy miként lehetne tűzszünetet kötni. A kormánybiztos emlékeztetett:
Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök úr is mondta, ha a franciák és a németek, mint az Európai Unió vezetői nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, akkor amikor eljön az ideje, a béketárgyalásokból is ki fog szorulni Európa.
A háború mellett a háború által okozott geopolitikai változások, az erre adandó válaszok, és erre Európa felkészülése az egyik legfontosabb téma lesz. A másik pedig mind az Európai Politikai Közösség találkozóján, mind az EU-csúcson értelemszerűen Európa versenyképessége és az a változó közeg, amelyben Európának helyt kellene állnia, mondta el Kovács Zoltán.
– Ezek Magyarország már régóta létező véleményét erősítik fel, nevezetesen hogy Európának nem bezárkózni kellene, nem elszigetelődni és egy új gazdasági hidegháborút indítani, hanem nyitottnak maradni és egyfajta hídként funkcionálni a változó, többpólusúvá váló világban
– emelte ki.
Ezen témákhoz pedig szervesen hozzátartozik a migráció kérdésével, illetve az Európai Unió intézményrendszereivel kapcsolatos párbeszéd, hogy hogyan lehet jó válaszokat adni ezekre a kihívásokra, illetve az intézményrendszert úgy átalakítani, hogy az a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb választ tudja adni, foglalta össze Kovács Zoltán.
A két találkozó helyszíne kapcsán a kormánybiztos arról beszélt, hogy ma Budapesten a Puskás Aréna az a rendezvényhelyszín, ami logisztikailag és költséghatékonysági szempontból is leginkább be tud fogadni ekkora nagyságrendű eseményeket. Mint mondta,
rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek részben a plenáris ülésnek és részben az informális európai csúcsnak is helyet tud adni, és mellette ott vannak azok a kisebb helyszínek is – a bilaterális tárgyalószobák –, amelyek megfelelő számban és minőségben állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ki tudjanak szolgálni ennyi delegációt.
– Majdnem ötven országról, illetve nemzetközi szervezetről, azaz összesen ennyi delegációról beszélünk, hiszen a NATO-tól kezdve különböző európai szervezetek is képviseltetik magukat a 10-12 fős stábjaikkal együtt – tette hozzá.
A közlekedésszervezésben is igyekeztek azokat az útvonalakat és azokat a megoldásokat alkalmazni, amelyek a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozzák a budapestieknek és a közlekedőknek.
– összegezte Kovács Zoltán.
A nyugati világ csúcstalálkozója 
