Az Oroszországi Föderáció legújabb nukleáris elrettentési alapelvei drámai betekintést nyújtanak az ország katonai doktrínájába, amely a globális geopolitikai feszültségek tükrében még fenyegetőbbé válik. Ezek az irányelvek nemcsak a nukleáris fegyverek bevetésének pontos körülményeit rögzítik, hanem azt a filozófiát is megtestesítik, amely szerint a nukleáris erő alkalmazása nemcsak védelem, hanem az agresszió elrettentésének eszköze is.
Az elrettentés mint stratégiai alapelv
Az irányelvek kiemelik, hogy az áttérés a nukleáris fegyverek bevetésére elsődlegesen a potenciális ellenségek garantált elrettentését szolgálja. Ez magában foglal minden olyan államot vagy katonai szövetséget, amely Oroszországot fenyegetésként definiálja, és jelentős katonai kapacitással – beleértve a tömegpusztító fegyvereket – rendelkezik.
Oroszország világossá teszi: a szövetségesei elleni bármely agresszió az egész szövetségi rendszer ellen irányuló támadásként lesz kezelve, amely együttes válaszcsapást vonhat maga után.
A nukleáris fegyverek alkalmazásának forgatókönyvei
Az orosz stratégia részletesen meghatározza azokat az eseteket, amikor nukleáris fegyverek alkalmazása lehetséges:
– Ballisztikus rakéták indítása Oroszország területe ellen.
– Nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverek alkalmazása orosz vagy szövetséges célpontok ellen.
– Kritikus katonai infrastruktúra elleni támadások, amelyek akadályoznák a nukleáris erők válaszlépéseit.
– Hagyományos fegyveres agresszió, amely szuverenitást vagy területi épséget fenyeget.
– Stratégiai támadó eszközök tömeges indítása, amely az orosz államhatárt sérti.
Ezek a feltételek nemcsak a nukleáris küszöböt határozzák meg, hanem riasztó rugalmasságot is biztosítanak az orosz döntéshozóknak a fegyverek alkalmazásában.
A végső döntés Putyiné
A dokumentum egyértelművé teszi, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről kizárólag az orosz elnök dönthet, aki szükség esetén tájékoztathatja a nemzetközi közösséget a bevetési készségről vagy a megtett lépésekről. Ez a központosított döntéshozatal egyértelművé teszi, hogy minden nukleáris lépés politikai szándékon alapul, amely globális következményekkel járhat.
Üzenet a világnak
Oroszország legújabb doktrínája nemcsak a védekezést, hanem a katonai dominancia fenntartását is célozza. A nukleáris elrettentés ezen újraértelmezése súlyos figyelmeztetés:
Moszkva nem habozik alkalmazni ezeket a fegyvereket, ha létfontosságú érdekei forognak kockán.
Ez a stratégia egyre mélyülő szakadékot teremt a globális nagyhatalmak között, miközben a világ egy újabb hidegháború küszöbén találhatja magát.
Orosz–ukrán háború 
