A francia politikus kitért a hazájában dúló kormányválságra, Emmanuel Macron felelősségére, az európai emberek politikai akaratára és a Nemzeti Tömörülés célitűzéseire is. A Patrióták Európáért kapcsán korábban a dán Anders Vistisent kérdeztük.
– Mi a jelentősége a Patrióták Európáért budapesti találkozójának?
– A budapesti helyszín azt mutatja, mekkora jelentőséget tulajdonítunk ennek a találkozónak, és milyen baráti kapcsolatot ápolunk magyar szövetségeseinkkel. A megbeszéléseink különösen eredményesek voltak, találkozóink Orbán Viktor miniszterelnökkel és számos magyar politikai szereplővel gazdagítóak voltak és jó hangulatban teltek.
– Hogyan lehet Európát más irányba terelni, és milyen szerepet játszik ebben Viktor Orbán az EU szintjén?
– Az európai emberek választásról választásra egy másik modellre vágynak, amely sokkal közelebb áll a mindennapi gondjaikhoz, kevésbé centralizált, kevésbé komplex és előíró, jobban tiszteletben tartja a különböző identitásokat, jobban összpontosít civilizációnkra, egy nemzetek közötti együttműködésen alapuló Európát szeretne. Egy Európát, amely védelmet nyújt a tömeges bevándorlás és a tisztességtelen verseny ellen.
– Mit gondol Emmanuel Macron felelősségéről a jelenlegi kormányválságért?
– Emmanuel Macron már régóta nem hallgat a franciákra. Teljesen elszakadt a valóságtól, és makacsul ragaszkodik ehhez a globalista, európai modellhez, amely bizonyította kudarcát. Súlyos felelősség terheli Franciaország jelenlegi gazdasági, pénzügyi, társadalmi és biztonsági helyzetéért.
– Milyen következményekkel járhatnak Ön szerint a francia gazdasági problémák?
A lakosság elszegényedése, az ipar leépülése, a közbiztonság gyengülése és adók felhalmozódása nemcsak a potenciális külföldi befektetőket riasztja el, hanem számos francia vállalkozót is, akik elhagyják az országot, vagy legalábbis áthelyezik tevékenységüket. Ebben minden szektor érintett.
Franciaország még soha nem volt ilyen aggasztó helyzetben.
– Macron kijelentette, hogy felelősséget vállal egy olyan kormány megalakításáért, amelyben minden politikai erő részt vehet. A Nemzeti Tömörülés megpróbálta megakadályozni a kormányválságot egy ellen-költségvetés előkészítésével, javaslatok tételével és engedmények kínálásával. Ilyen körülmények között lát-e esélyt egy valódi együttműködés kialakítására, függetlenül a jövőbeli miniszterelnök személyétől, és lehetséges-e egy „kompromisszumos” személy kiválasztása, aki képes megoldani a konfliktusokat?
