Csaknem háromezer kilométeres hatótávval az új rakéták Németországból elérhetik Oroszország európai részének kulcsfontosságú célpontjait. Szakértők rámutatnak, hogy az ebből eredő lerövidült oroszországi figyelmeztetési idő súlyosan veszélyeztetheti a stratégiai stabilitást, írja az eXXpress.
– Oroszországnak ez veszélyes jel egy amúgy is feszült helyzetben – mondta egy biztonsági szakértő. Az eredmény a nukleáris hatalmak egyensúlyának destabilizálása lehet.
Mint ismert, a júliusi NATO-csúcson jelentették be, hogy Washington 2026-tól amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, valamint SM–6 légvédelmi rakétákat és újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket telepít Németországba. Az ötlet a német belpolitikát is megosztja, és bár nem így kommunikálják, de az amerikai fegyverek nem a német biztonsági érdekeket szolgálják, írtuk korábban.
Katonai eszkaláció esetén Németország elkerülhetetlenül Oroszország célkeresztjébe kerül, így a megelőző csapások kiemelt célpontjává válhat. Az Egyesült Államokkal kötött megállapodás melletti döntés Németországot is elszigetelt helyzetbe hozhatja Európán belül, mivel más európai államok nem biztos, hogy egyformán vállalják az ezzel járó kockázatokat.
Németország a fókuszban
A drasztikusan lerövidült reakcióidők miatti rossz döntések kockázata különösen kritikus, hívja fel a figyelmet az osztrák lap. Feszült helyzetben a félreértések vagy a hibás értékelések akaratlanul is katonai eszkalációt válthatnak ki. A NATO szemszögéből nézve a rakéták állomásoztatása a védelmi és elrettentési stratégia egyértelmű része. Tekintettel az Oroszország felől érkező lehetséges veszélyekre, a szövetség szükségesnek tartja az intézkedést Európa biztonságának biztosítása érdekében.
– A hiteles védelmi képesség elengedhetetlen a béke fenntartásához – hangsúlyozza a NATO szóvivője.
Az elrettentés a cél
A döntés azonban továbbra is ellentmondásos. A politika és a tudomány kritikusai új fegyverkezési versenyre figyelmeztetnek, és a leszerelést, az enyhüléshez való visszatérést szorgalmazzák.
Meg kell törnünk az eszkaláció spirálját, és meg kell őriznünk a hosszú távú béke esélyét – követelik az ellenzők.
A tervezett bevetés az egyre feszültebb geopolitikai helyzetet tükrözi, és nehéz döntés elé állítja Európát. Az, hogy az intézkedés valóban nagyobb biztonságot hoz-e vagy egy nukleáris konfliktus szélére sodorja Európát, nem utolsósorban az összes szereplő diplomáciai készségén múlik.
Orosz–ukrán háború 
