Szíria hazavárja a szíreket

Az új szíriai kormányfő, Mohammed al-Basír felszólította a szíriai menekülteket, hogy térjenek vissza hazájukba, és segítsenek az újjáépítésben. Szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy az Európában berendezkedett szírek számára még mindig vonzó Szíria.

Egy nő Damaszkuszban Fotó: AFP

Miután a szíriai elnököt, Aszad iszlamista lázadók megbuktatták, az új kormányfő, Mohammed al-Basír felszólította a szíriai menekülteket, hogy térjenek vissza hazájukba. Azóta több befogadó ország is tárgyal a szíriai menekültek hazatéréséről. Németország és több más európai ország egyelőre felfüggesztette a szíriaiakkal kapcsolatos menekültügyi döntéseket – emlékeztet a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Mohammed al-Basír visszahívja a menekülteket, Szíria újjáépítésén dolgozna
(Fotó: AFP)

Az ügyvezető szíriai kormányfő a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában úgy fogalmazott: 

Felhívásom minden külföldön élő szíriaihoz szól: Szíria most egy szabad ország, amely visszanyerte büszkeségét és méltóságát. Gyertek vissza! 

Az Aszad család több évtizedes uralmának végét követően al-Basír, aki kezdetben márciusig marad hivatalában, úgy véli, hogy először a biztonságot és a stabilitást kell helyreállítani minden szíriai városban. Ezt követően az egyik legfontosabb célja az lenne, hogy segítse az ország talpra állását. A Szíriába visszatérők ebben fontos szerepet játszhatnának tapasztalataikkal.

Újjá kell építenünk az országot, és talpra kell állítanunk, ehhez pedig mindenki segítségére szükségünk van

– fogalmazott al-Basír. „Egyes iszlamista csoportok helytelen viselkedése miatt sokan, különösen nyugaton, a muszlimokat a terrorizmussal, az iszlámot pedig a szélsőségességgel hozzák összefüggésbe. Ez azonban félreértés. Hangsúlyozta, hogy minden ember jogait garantálni akarja Szíriában” – emelte ki.

Európából már nem vonzó Szíria

A Nyugat-Európába érkezett migránsok azonban aligha akarnak hazatérni – jelentette ki a német sajtónak Jochen Oltmer migrációkutató. „Nem valószínű, hogy nagyobb hullámban megindulnának a szírek a hazájukba” – mondta az osnabrücki professzor az Augsburger Allgemeine című lapnak. 

Csak a német iskolákban mintegy 250 ezer szíriai hátterű tanuló van, újabb ok, amiért nem térnének haza Szíriába
(Fotó: dpa/AFP)

A szakértő a jugoszláviai háború tapasztalataira hivatkozott: még az 1995-ös daytoni megállapodás után is alig voltak önkéntes visszatérők. A történész, aki egyebek között a szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal tudományos tanácsadója, felidézte, hogy a 350 ezer védelmet kérő emberből mindössze 17 ezren tértek vissza eredeti lakóhelyükre. 

A szakértő hozzátette, csak a német iskolákban mintegy 250 ezer szíriai hátterű tanuló van. Ez a szám a Németországban élő mintegy 970 ezer szíriai több mint egynegyedének felel meg – ez pedig egy újabb érv amellett, hogy a nagy többség inkább Németországban maradna.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az 1951. évi genfi menekültügyi egyezmény 1. cikkének értelmében az államoknak a menekülteket ideiglenesen kell befogadni, és amint megszűnnek azok a körülmények, amelyekkel kapcsolatban az adott személyt, személyi kört menekültként elismerték (pl. hazájukban helyre áll a biztonság) azzal egy időben a menekültstátuszra való jogosultság – egészen pontosan a genfi egyezmény alkalmazhatósága – is megszűnik. 

Az európai országok mostani bejelentései tehát jogi értelemben sem meglepőek, azonban azok elsősorban politikai okokra vezethetők vissza.

A szakértő emlékeztetett, hogy a Willkommenskultur (vagyis az „üdvözlés kultúrája”) és az azzal párhuzamosan megvalósuló, elhibázott európai bevándorláspolitika példátlan válságba sodorta az Európai kontinenst és a nyugat-európai, liberális berendezkedésű országokat. Mint mondta: az elsősorban, de nem kizárólagosan kulturális és a vallási különbségekből származó feszültségek, gazdasági, társadalmi és biztonsági értelemben is rendkívül mély sebeket ejtetettek Európán.

Miközben pedig Európa stabilitása veszélybe került, a többségében a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültek a liberális jóléti államok sok esetben rendkívül előnyös szociális ellátásai következtében kényelmes, gyakran az európai őslakosságnál is kedvezőbb helyzetben kerültek 

– hívta fel rá a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán, és hozzátette, mindehhez pedig „egy olyan vallási alapú, önfeladó attitűd is párosult a liberális döntéshozók részéről, amely az Európát történelmileg meghatározó zsidó–keresztény egyházakat, kvázi »másodrendű vallásként« kívánta tekinteni az iszlámmal szemben”.  

Gondoljunk csak a Nyugat-Európa-szerte tapasztalható keresztényellenes megnyilvánulásokra (pl. templomgyalázások) vagy a zsidókkal szemben az elmúlt időszakban elkövetett erőszakos cselekményekre 

– emlékeztetett.  

A szakértő úgy vélekedett, 

mindent összevetve tehát, kicsi a valószínűsége annak, hogy ezt a kényelmes, idomuló, és már megszokott nyugat-európai életet a menekültstátusz révén Európában tartózkodó személyek könnyen fel kívánnák adni, hogy visszatérjenek származási országukba.

Milyen eszközeik vannak az európai országoknak?

Németországban nyolcszázezer, míg Ausztriában százezer szír menekült tartózkodik, de más európai országok is fontolgatják, milyen lépéseket tehetnek, ha a szírek menekültstátusza megszűnik. 

Ifj. Lomnici Zoltán szerint rendkívül bonyolult helyzetről van szó, amely nemcsak politikai, hanem jogi, humanitárius, de legfőképpen gyakorlati akadályokkal is terhelt. 

Utóbbi kapcsán, elég csak arra gondolni, hogy a 2015-ös migrációs válság kezdete óta tömegek érkeztek Európába személyi okmányok vagy egyéb, hiteles beazonosításra alkalmas iratok nélkül 

– emlékeztetett a szakértő. Példaként említette azt is, hogy a származási országok együttműködése sem mindig magától értetődő. 

„Lehetséges eszközként jöhetnek szóba a pénzügyileg támogatott önkéntes visszatérési programok, illetve a származási országokkal történő megállapodások megkötése (lásd irányelv). De míg előbbi újabb terhet ró az európai költségvetésre, addig utóbbi kapcsán szintén problémaként merülhet fel, hogy sok esetben a származási országok gazdasági jellegű feltételekhez kötik az ilyen megállapodásokat, vagy egyáltalán nem hajlandóak visszafogadni állampolgáraikat” – folytatta a szakértő. 

Az alkotmányjogász elmondta, hogy ami a jogi dimenzióját illeti, mint ahogyan azt a korábbiakban már említette, a genfi menekültügyi egyezmény alkalmazhatósága megszűnik azon személy vonatkozásában, akivel összefüggésben a menekültstátusz megszerzésére való jogosultság a továbbiakban már nem áll fent. 

Az egyezmény azonban menekültstátusz megszűnése utáni visszatoloncolás feltételeire, illetve az eljárással összefüggő konkrét szabályokra már nem tér ki 

– tette hozzá a szakértő. 

Nem vallják be, hogy tévedtek

Ifj. Lomnici Zoltán beszélt arról is, hogy a balliberális uniós vezetők és nyugat-európai döntéshozók napjainkra kénytelenek szembenézni döntéseik következményeivel, valamint a politikai és morális értelemben egyaránt elárult európai választópolgárokkal. „Ugyanakkor a progresszív oldal döntő többsége – annak ellenére, hogy tudatában van azoknak –, valószínűleg nyilvánosan sosem fogja elismerni a szabályozatlan bevándorláspolitikát érintő hibákat. Ez egész egyszerűen ellentmond a balliberális politika játékszabályainak, amint azt a belpolitikai viszonylatban is megtapasztalhatjuk” – mondta a szakértő, és hozzátette, hogy ennek ellenére 

még az ellentétes politikai térfél egyes szereplői részéről is egyre gyakrabban hallani olyan kijelentéseket, amelyek explicite elfogadják azt a valóságot, hogy Orbán Viktor különutas politikája a bevándorlás kérdésben is igaznak bizonyult. 

Ifj. Lomnici Zoltán ugyanakkor megjegyezte:

Ne tévesszen meg azonban senkit, ez az irányváltás nem racionális vagy morális alapokon történik, hanem sokkal inkább azért, mert a nyugati politikusok észlelik az európai választópolgárok széles támogatását a magyar miniszterelnök politikája mögött.

Borítókép: Egy nő Damaszkuszban (Fotó: AFP)