Terroristák és szélsőségesek is megbújnak a migránsok között

Félnek a bevándorlóktól a balkáni térségben. A migráció már lassan egy évtizede komoly problémákat okoz a helyieknek. Terroristák és szélsőséges eszméket valló férfiak is vannak a migránsok között – mutatott rá az egyik horvát politikus.

A szerb rendőrök a Drina folyó partján kutatnak, miután augusztus 22-én egy 30 illegális migránst szállító hajó elsüllyedt Szerbia és Bosznia-Hercegovina határán (Fotó: AFP)

A horvátországi Most párt elnökjelöltje, parlamenti képviselő, Miro Bulj szerint a schengeni övezet halott, és azonnali hatállyal ki kell utasítani minden illegális bevándorlót az Adria-parti országból. Bulj a törvénytelen migrációt a horvát társadalom egyik legnagyobb problémájának nevezte, hangsúlyozva, hogy a határok „olyan lyukasak, mint a sajt”, és hogy bárki szabadon beléphet az országba. Kiemelte, hogy a bevándorlók között terroristák és szélsőségesek is vannak, akik harmadik országokba utaznak, majd a kormány repülőgéppel visszaküldi őket Horvátországba.

Egy migráns sétál a Lipa migránstábor előtt, Bihács közelében a horvát–bosnyák határnál. Terroristák is lehetnek a bevándorlók között Fotó: AFP

Azonnali hatállyal ki kell utasítani minden illegális bevándorlót Horvátországból

 – jelentette ki a politikus.

Az elnökjelölt szavait erősíti, hogy a horvát hatóságok az év során 23 olyan migránst azonosítottak, akik közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Erről számolt be a Jutarnji a belügyminisztériumra hivatkozva. Ezek a személyek Oroszországból, Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Iránból származnak.

A migránsok többségét különleges repülőjáratokkal szállítják Horvátországba más európai országokból, a dublini eljárás keretében. Miután a horvát rendőrség a repülőtéren átveszi őket, az Idegenrendészeti Befogadóközpontba kerülnek, majd repülővel, két rendőrtiszt kíséretében kényszerdeportálják őket.

A horvát titkosszolgálat (SOA) végzi az értékelést annak megállapítására, hogy ezek a migránsok valójában milyen veszélyt jelentenek. A horvát hatóságok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy szigorúan érvényesítik a vonatkozó jogszabályokat a közrend és a nemzetbiztonság védelme érdekében.

Terroristák lehetnek a migránsok között

Nemcsak Horvátország, hanem a többi ország is szenved a régióban az illegális bevándorlás miatt. A balkáni migrációs útvonal szívében Bosznia-Hercegovina szembesül a folyamatos migrációs nyomással, miközben igyekszik kezelni az érkező embertömegeket. Az ország mind logisztikai, mind pénzügyi kihívásokkal néz szembe.

A migránsok többsége Görögországból és Bulgáriából érkezik, és sokan Bosznia-Hercegovinát használják tranzitországnak, mielőtt tovább utaznának az Európai Unió felé. A regisztrációs folyamat során többen menedékjogi kérelmet nyújtanak be, bár ez gyakran csupán arra szolgál, hogy átmenetileg az országban maradhassanak.

A migránsok eloszlása az országon belül változó: Szarajevó és az Una-Sana kantonban található a legtöbbjük. A migránsok többsége 19 és 35 év közötti, olyan országokból érkezve, mint Szíria, Afganisztán és Pakisztán.

Bár a hatóságok igyekeznek fenntartani a rendet, időnként előfordulnak konfliktusok a migránsok között, amelyek leggyakrabban területi vitákból fakadnak. Bosznia-Hercegovina fontos szerepet tölt be a balkáni útvonalon, de a migrációs helyzet kezelése továbbra is komoly erőfeszítéseket követel az ország részéről.

Korábban a Magyar Nemzet többször írt arról, hogy a szerb–magyar határ közelében élők rettegnek a múltbeli incidensek visszatérésétől, amikor fegyveres összetűzések zajlottak a területen áthaladó migránsok és embercsempészek között. 

A vajdasági közösségeket különösen mélyen érintette a válság, a helyiek reményei szerint a hatóságok erőfeszítései csökkenteni tudják ezt a nyomást a jövőben.

Közös fellépés a migráció ellen

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Robert Fico szlovák kormányfő és Alekszandar Vucsics szerb államfő októberben találkoztak Szlovákiában, hogy az illegális migráció elleni közös fellépésről egyeztessenek. A három vezető hangsúlyozta az együttműködés fontosságát ebben a kérdésben.

Robert Fico kivételesnek nevezte a találkozót, és kiemelte, hogy igazuk volt, amikor az EU külső határainak védelmét szorgalmazták a migránsok szétosztása helyett. Megköszönte Szerbia segítségét az illegális bevándorlás megfékezésében, és támogatását fejezte ki Szerbia EU-csatlakozási törekvéseihez.

Alekszandar Vucsics elmondta, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően idén 80 százalékkal csökkent a migránsok száma. 

Orbán Viktor kiemelte a három vezető tapasztalatát és felelősségét a regionális együttműködésben. Aggodalmát fejezte ki a migrációs helyzet miatt, megemlítve, hogy 2015 óta nyolcmillió menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, és 3,8 millió illegális határátlépési kísérlet történt.

Együtt küzdünk az illegális migráció ellen

 – írta akkor a miniszterelnök.

Borítókép: A szerb rendőrök a Drina folyó partján kutatnak, miután augusztus 22-én egy 30 illegális bevándorlót szállító hajó elsüllyedt Szerbia és Bosznia-Hercegovina határán (Fotó: AFP)