David Cornstein New York-i személyes jó barátjaként hivatkozhatott Trumpra. (Ugyanakkor egyes hírekkel ellentétben forrásaink nem tartják reálisnak, hogy a 87. életévében lévő Cornstein visszatérne Budapestre nagykövetnek. Ugyanezt állítják a 78 éves Goodman Brinkerről is.)
Washingtonban a magyar főváros presztízse évtizedek óta stabilan jónak számít a nagyköveti posztért való helyezkedésekkor. Budapestet szép, élhető európai nagyvárosnak tartják, ahol a nagykövet családja „fejedelmi” életet élhet, ugyanakkor nem kell különösen nagy hozzáértést igénylő és kiemelt felelősséggel járó diplomáciai tűzoltásba fogni vagy világpolitikai és -kereskedelmi kérdéseket rendezni.
Volt olyan nagykövet, aki Pesten a műtárgyakat gyűjtötte előszeretettel (Goodman Brinker), de olyan is, aki inkább a fiatal nőket (Tufo)…
Moszkvába, Pekingbe, Londonba, Tokióba jellemzően fontosabb embereket, kormányzókat, szenátorokat küldenek képviselet-vezetőnek, illetve a legrutinosabb karrierdiplomatákat. De Trump elnökségével Budapest értékeltsége tovább javulhat.
Palmer, Goodfriend, Pressman
Mindezek fényében legalábbis figyelemre méltó, hogy a magyar belügyekbe az elmúlt harmincöt évben három olyan misszióvezető avatkozott be a legjobban – mégpedig rendre a jobboldal kárára –, akik vagy karrierdiplomaták voltak, vagy legalábbis rendelkeztek diplomáciai tapasztalattal.
- Mark Palmer a magyar rendszerváltás és republikánus amerikai elnökök (Ronald Reagan és az idősebb Bush) idején, 1986–90 között dolgozott hazánkban, mégpedig a rossz nyelvek szerint az SZDSZ-hez akkreditált nagykövetként. Médiaérdekeltségével később meg akart telepedni a magyarországi kereskedelmi televíziózásban, de ez nem sikerült neki. 2012-ben, a második Orbán-kormány idején Charles Gati washingtoni politológussal és Haraszti Miklós volt SZDSZ-es képviselővel együtt a The Washington Post hasábjain szorgalmazta a Szabad Európa magyarországi újraindítását (ami ma már nem hagyományos rádióadás, hanem multimédiás online hírszolgáltatás.) Palmer 2013-ban meghalt, de a szándék paradox módon – lassan őrölnek a washingtoni malmok – Trump első elnökségére, 2020-ra ért be. Most viszont a Project 2025 elnevezésű republikánus háttérprogram a bezárást szorgalmazza, arra hivatkozva, az nem felel meg a Szabad Európa chartájának, mert a magyar kormány „demokratikusan választott, Amerika-barát európai és NATO-szövetséges”.
- André Goodfriend 2013–15-ben ügyvivőként, egy nagyköveti „interregnum” idején irányította a Szabadság téri képviseletet – mégpedig a Palmertől megszokott elfogultsággal és a később Pressmannél látható agresszivitással. Az elnök ekkoriban a demokrata párti Barack Obama volt. Goodfriend nevét – ami egyébként pesti tréfák alapjául is szolgált: a legkevésbé sem volt „jó barát” – az úgynevezett kitiltási botrány tette széles körben ismertté.
Ennek háttere, hogy a washingtoni demokrata vezetés a Fidesz 2010-es választási győzelme után kemény eszközöket is bevetve próbálta eltéríteni az Orbán-kormányt a szuverén nemzeti politikai irányvonalától.
Listát állítottak össze, hogy a magyar törvényeket mely pontokon tartják szükségesnek módosítani, Charles Gati polgárháborút is vizionálva arról beszélt, hogy Orbán Viktort nem demokratikus módszerekkel is el lehet mozdítani, majd 2014 októberében kirobbant a kitiltási botrány. Az Egyesült Államok – a Rogán Antallal szembeni mostani szankcióra kísértetiesen hasonlító módon – korrupcióra hivatkozva, ám bizonyítékokkal alá nem támasztott módon beutazási tilalommal sújtott hat, meg nem nevezett magyar illetékest. (Vida Ildikó, a NAV elnöke felfedte, hogy szerepel köztük.) Mindez akkoriban felforgatta a magyar közéletet.
- David Pressmant Joe Biden elnök 2022 júliusában nevezte ki nagykövetnek; neve azelőtt nem volt ismert a magyar közéletben. Noha nem karrierdiplomata, a magánszektorban futott be jogászi pályát, de komoly diplomáciai beosztást is kapott Obama idején: nagyköveti rangban Samantha Power misszióvezető helyetteseként dolgozott az USA New York-i ENSZ-képviseletén. A Biztonsági Tanácsban is képviselte hazáját. Hazánkba érkezve a diplomáciai aprómunka, a magyar–amerikai kapcsolatok fejlesztése helyett a magyarországi ellenzék álcivil és médiahátországának támogatásával foglalkozott, médiamegjelenésein visszatérően az Orbán-kormányt támadta, illetve LMBTQ-aktivistaként lépett fel. (Az egyetlen amerikai nagykövet mindemellett, aki vele azonos nemű házastársat hozott Budapestre, sőt Daniel Basila társaságában adta át nagyköveti megbízólevelét.)
Mindebben egyébként számíthatott volt főnöke, a szintén politikai komisszár Power segítségére is, aki – immár az USAID, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége vezetőjeként – 2023-ban Budapestre látogatva szintén a migráció- és genderpárti álcivil, illetve ellenzéki médiahátország támogatásáért állt ki.