Presszúra Palmertől Pressmanig: így lépnek fel 1990 óta a magyar jobboldal ellen a Szabadság téren

Hétfőn távozik hazánkból David Pressman, a Biden-kormány budapesti nagykövete — erősítették meg lapunk értesülését megbízható diplomáciai forrásból. Utódja még nem ismert, de várhatóan helyezkedés indul Washingtonban a posztért; egyelőre ügyvivő irányítja a továbbiakban a Szabadság téri külképviseletet. Az alábbiakban a rendszerváltás óta, az elmúlt harmincöt évben itt szolgáló budapesti amerikai nagykövetekről és érdekköreikről adunk rövid áttekintést.

David Pressman (B) az Egyesült Államok magyarországi nagykövete köszönti a résztvevőket, amikor részt vesz a Budapest Pride-on 2024. június 22-én (Fotó: AFP)

David Cornstein New York-i személyes jó barátjaként hivatkozhatott Trumpra. (Ugyanakkor egyes hírekkel ellentétben forrásaink nem tartják reálisnak, hogy a 87. életévében lévő Cornstein visszatérne Budapestre nagykövetnek. Ugyanezt állítják a 78 éves Goodman Brinkerről is.)   

Washingtonban a magyar főváros presztízse évtizedek óta stabilan jónak számít a nagyköveti posztért való helyezkedésekkor. Budapestet szép, élhető európai nagyvárosnak tartják, ahol a nagykövet családja „fejedelmi” életet élhet, ugyanakkor nem kell különösen nagy hozzáértést igénylő és kiemelt felelősséggel járó diplomáciai tűzoltásba fogni vagy világpolitikai és -kereskedelmi kérdéseket rendezni. 

Volt olyan nagykövet, aki Pesten a műtárgyakat gyűjtötte előszeretettel (Goodman Brinker), de olyan is, aki inkább a fiatal nőket (Tufo)…

Moszkvába, Pekingbe, Londonba, Tokióba jellemzően fontosabb embereket, kormányzókat, szenátorokat küldenek képviselet-vezetőnek, illetve a legrutinosabb karrierdiplomatákat. De Trump elnökségével Budapest értékeltsége tovább javulhat. 

Palmer, Goodfriend, Pressman 

Mindezek fényében legalábbis figyelemre méltó, hogy a magyar belügyekbe az elmúlt harmincöt évben három olyan misszióvezető avatkozott be a legjobban – mégpedig rendre a jobboldal kárára –, akik vagy karrierdiplomaták voltak, vagy legalábbis rendelkeztek diplomáciai tapasztalattal. 

• Mark Palmer a magyar rendszerváltás és republikánus amerikai elnökök (Ronald Reagan és az idősebb Bush) idején, 1986–90 között dolgozott hazánkban, mégpedig a rossz nyelvek szerint az SZDSZ-hez akkreditált nagykövetként. Médiaérdekeltségével később meg akart telepedni a magyarországi kereskedelmi televíziózásban, de ez nem sikerült neki. 2012-ben, a második Orbán-kormány idején Charles Gati washingtoni politológussal és Haraszti Miklós volt SZDSZ-es képviselővel együtt a The Washington Post hasábjain szorgalmazta a Szabad Európa magyarországi újraindítását (ami ma már nem hagyományos rádióadás, hanem multimédiás online hírszolgáltatás.) Palmer 2013-ban meghalt, de a szándék paradox módon – lassan őrölnek a washingtoni malmok – Trump első elnökségére, 2020-ra ért be. Most viszont a Project 2025 elnevezésű republikánus háttérprogram a bezárást szorgalmazza, arra hivatkozva, az nem felel meg a Szabad Európa chartájának, mert a magyar kormány „demokratikusan választott, Amerika-barát európai és NATO-szövetséges”. 
• André Goodfriend 2013–15-ben ügyvivőként, egy nagyköveti „interregnum” idején irányította a Szabadság téri képviseletet – mégpedig a Palmertől megszokott elfogultsággal és a később Pressmannél látható agresszivitással. Az elnök ekkoriban a demokrata párti Barack Obama volt. Goodfriend nevét – ami egyébként pesti tréfák alapjául is szolgált: a legkevésbé sem volt „jó barát” – az úgynevezett kitiltási botrány tette széles körben ismertté. 

Ennek háttere, hogy a washingtoni demokrata vezetés a Fidesz 2010-es választási győzelme után kemény eszközöket is bevetve próbálta eltéríteni az Orbán-kormányt a szuverén nemzeti politikai irányvonalától.

Listát állítottak össze, hogy a magyar törvényeket mely pontokon tartják szükségesnek módosítani, Charles Gati polgárháborút is vizionálva arról beszélt, hogy Orbán Viktort nem demokratikus módszerekkel is el lehet mozdítani, majd 2014 októberében kirobbant a kitiltási botrány. Az Egyesült Államok – a Rogán Antallal szembeni mostani szankcióra kísértetiesen hasonlító módon – korrupcióra hivatkozva, ám bizonyítékokkal alá nem támasztott módon beutazási tilalommal sújtott hat, meg nem nevezett magyar illetékest. (Vida Ildikó, a NAV elnöke felfedte, hogy szerepel köztük.) Mindez akkoriban felforgatta a magyar közéletet.     

• David Pressmant Joe Biden elnök 2022 júliusában nevezte ki nagykövetnek; neve azelőtt nem volt ismert a magyar közéletben. Noha nem karrierdiplomata, a magánszektorban futott be jogászi pályát, de komoly diplomáciai beosztást is kapott Obama idején: nagyköveti rangban Samantha Power misszióvezető helyetteseként dolgozott az USA New York-i ENSZ-képviseletén. A Biztonsági Tanácsban is képviselte hazáját. Hazánkba érkezve a diplomáciai aprómunka, a magyar–amerikai kapcsolatok fejlesztése helyett a magyarországi ellenzék álcivil és médiahátországának támogatásával foglalkozott, médiamegjelenésein visszatérően az Orbán-kormányt támadta, illetve LMBTQ-aktivistaként lépett fel. (Az egyetlen amerikai nagykövet mindemellett, aki vele azonos nemű házastársat hozott Budapestre, sőt Daniel Basila társaságában adta át nagyköveti megbízólevelét.) 

Mindebben egyébként számíthatott volt főnöke, a szintén politikai komisszár Power segítségére is, aki – immár az USAID, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége vezetőjeként – 2023-ban Budapestre látogatva szintén a migráció- és genderpárti álcivil, illetve ellenzéki médiahátország támogatásáért állt ki.

(Aligha véletlen, hogy a már említett Project 2025 program a USAID átalakítását és annak a baloldali propagandapolitikától való megszabadítását tartja szükségesnek.)

Külügy, Soros, mélyállam

A diplomáciai gyakorlattal nehezen összeegyeztethető módon Palmertől Pressmanig végigvonul – különösen demokrata kormányok esetén – egy olyan szál, amely következetesen összeköti a washingtoni külügyminisztériumot, illetve a budapesti nagykövetséget a magyarországi balliberális oldallal, valamint az amerikai háttérhatalmi körökkel. Ebben Soros Györgynek is komoly szerep jutott; árulkodó, hogy Joe Biden nemrég még ki is tüntette a milliárdost nemzetközi tevékenységéért.

A személyi és értékbeli összefonódásokat érzékelteti, hogy Soros magánegyetemén, a CEU-n archívumot neveztek el Vera és Donald Blinkenről, azaz a jelenlegi – egy hét múlva távozó – amerikai külügyminiszter, Antony Blinken apjáról és mostohaanyjáról. Donald Blinken – aki 2022-ben meghalt – 1994 és 1997 között demokrata párti kinevezettként szolgált Budapesten nagykövetként. 

Mint ahogyan az is, hogy az idősebb Blinken Zugligeti úti rezidenciáján házasodott össze 1995-ben Richard Holbrooke (1941–2010) vezető demokrata külügyér és Soros szövetségese, az a Kati Marton, aki ma a 2022-es országgyűlési választásokon a magyarországi ellenzéket háttérhatalmi eszközökkel támogató Action for Democracy szervezet nemzetközi tanácsadó testületének tagja.

De ezt a szálat erősíti a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen betöltött politológusi szerepéből rendre kieső, már említett Charles Gati állandó felbukkanása is – legyen szó a szintén az Action for Democracyben betöltött tanácsadói szerepéről vagy a Szabad Európa magyar adása újraindításának szorgalmazásáról. Esetleg arról, hogy Gati 2009. november 19-én jelen volt azon a Washington melletti szimpóziumon (ez e-mail-üzenetváltással bizonyítható), amelynek témája Közép-Európa, szervezője pedig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az amerikai külügy hírszerzési és kutatási irodája volt. Gati felesége, Toby Trister Gati Bill Clinton elnöksége – valamint az idősebb Blinken budapesti nagyköveti ideje – alatt ez utóbbi hivatal vezetőjeként szolgált.

Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete köszönti a résztvevőket a Budapest Pride-on 2024. június 22-én (Fotó: AFP)