David Pressman 2022 szeptemberétől volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki azonban mai távozása után is sokáig emlékezetes marad. Mégpedig a magyar kormányt folyamatosan provokáló (médiafel)lépéseivel, amelyeket számos – konzervatív – amerikai elemző, kommentátor is rendre bírált. A nevéhez fűződő utolsó lépés, Rogán Antal miniszter amerikai szankciós listára vétele, s ezzel diplomatához méltatlan búcsúja is a róla kialakult képet erősítette.
Orbán nem is fogadta
Nem meglepő, hogy Pressman a rendszerváltoztatás óta az egyetlen amerikai nagykövet maradt, akit egyáltalán nem fogadott a mindenkori magyar miniszterelnök. Ez arra nézve is árulkodó, hogy milyen szintről kell majd ismét felíveltetni a magyar–amerikai kapcsolatokat Donald Trump jövő héten kezdődő elnöksége alatt.
Az elmúlt harmincöt évben tizenegy amerikai nagykövet szolgált Budapesten. Közülük kilencen voltak politikai kinevezettek (öten demokrata párti, négyen pedig republikánus kormány részéről), míg ketten karrierdiplomaták. Ugyanakkor nagykövet hiányában többször is huzamosabb ideig ideiglenes ügyvivő irányította a külképviseletet. Legutóbb például, Pressman megérkezése előtt csaknem két éven át nem volt hazánkban amerikai nagykövet, akinek kinevezése – leszámítva egy kiskaput, amelyet azonban budapesti kinevezésnél soha nem vettek igénybe – szenátusi jóváhagyáshoz kötött Washingtonban. Az időmérlegből kiderül, hogy az amerikai képviselet-vezetők két-három évnél jellemzően nem töltenek többet hazánkban.
Politikai kinevezettek
Az elmúlt harminc évben a tipikus budapesti amerikai nagykövet
- politikai kinevezett
- az aktuális amerikai elnök kampányának jelentős támogatója (és/vagy bizalmasa), és
- megérkezése előtt a diplomáciai pályán járatlan, laikus volt. Például ügyvéd (Peter Tufo, demokrata, 1997–2001), rákellenes aktivista (Nancy Goodman Brinker, republikánus, 2001–2003), hollywoodi forgatókönyvíró (Colleen Bell, demokrata, 2015–2017) vagy ékszerész (David Cornstein, republikánus, 2018–2020).
Egyesek az aktuális amerikai elnökhöz fűződő személyes kapcsolataiknak köszönhették a posztot. Így például April Foley (2006–2009) George W. Bush republikánus elnök egyetemi barátnője volt, elődje, George Herbert Walker (2003–2006) pedig az apjának – idősebb George Bush elnöknek – az unokatestvére.
David Cornstein New York-i személyes jó barátjaként hivatkozhatott Trumpra. (Ugyanakkor egyes hírekkel ellentétben forrásaink nem tartják reálisnak, hogy a 87. életévében lévő Cornstein visszatérne Budapestre nagykövetnek. Ugyanezt állítják a 78 éves Goodman Brinkerről is.)
Washingtonban a magyar főváros presztízse évtizedek óta stabilan jónak számít a nagyköveti posztért való helyezkedésekkor. Budapestet szép, élhető európai nagyvárosnak tartják, ahol a nagykövet családja „fejedelmi” életet élhet, ugyanakkor nem kell különösen nagy hozzáértést igénylő és kiemelt felelősséggel járó diplomáciai tűzoltásba fogni vagy világpolitikai és -kereskedelmi kérdéseket rendezni.
Volt olyan nagykövet, aki Pesten a műtárgyakat gyűjtötte előszeretettel (Goodman Brinker), de olyan is, aki inkább a fiatal nőket (Tufo)…
Moszkvába, Pekingbe, Londonba, Tokióba jellemzően fontosabb embereket, kormányzókat, szenátorokat küldenek képviselet-vezetőnek, illetve a legrutinosabb karrierdiplomatákat. De Trump elnökségével Budapest értékeltsége tovább javulhat.
Palmer, Goodfriend, Pressman
Mindezek fényében legalábbis figyelemre méltó, hogy a magyar belügyekbe az elmúlt harmincöt évben három olyan misszióvezető avatkozott be a legjobban – mégpedig rendre a jobboldal kárára –, akik vagy karrierdiplomaták voltak, vagy legalábbis rendelkeztek diplomáciai tapasztalattal.
- Mark Palmer a magyar rendszerváltás és republikánus amerikai elnökök (Ronald Reagan és az idősebb Bush) idején, 1986–90 között dolgozott hazánkban, mégpedig a rossz nyelvek szerint az SZDSZ-hez akkreditált nagykövetként. Médiaérdekeltségével később meg akart telepedni a magyarországi kereskedelmi televíziózásban, de ez nem sikerült neki. 2012-ben, a második Orbán-kormány idején Charles Gati washingtoni politológussal és Haraszti Miklós volt SZDSZ-es képviselővel együtt a The Washington Post hasábjain szorgalmazta a Szabad Európa magyarországi újraindítását (ami ma már nem hagyományos rádióadás, hanem multimédiás online hírszolgáltatás.) Palmer 2013-ban meghalt, de a szándék paradox módon – lassan őrölnek a washingtoni malmok – Trump első elnökségére, 2020-ra ért be. Most viszont a Project 2025 elnevezésű republikánus háttérprogram a bezárást szorgalmazza, arra hivatkozva, az nem felel meg a Szabad Európa chartájának, mert a magyar kormány „demokratikusan választott, Amerika-barát európai és NATO-szövetséges”.
- André Goodfriend 2013–15-ben ügyvivőként, egy nagyköveti „interregnum” idején irányította a Szabadság téri képviseletet – mégpedig a Palmertől megszokott elfogultsággal és a később Pressmannél látható agresszivitással. Az elnök ekkoriban a demokrata párti Barack Obama volt. Goodfriend nevét – ami egyébként pesti tréfák alapjául is szolgált: a legkevésbé sem volt „jó barát” – az úgynevezett kitiltási botrány tette széles körben ismertté.
Ennek háttere, hogy a washingtoni demokrata vezetés a Fidesz 2010-es választási győzelme után kemény eszközöket is bevetve próbálta eltéríteni az Orbán-kormányt a szuverén nemzeti politikai irányvonalától.
Listát állítottak össze, hogy a magyar törvényeket mely pontokon tartják szükségesnek módosítani, Charles Gati polgárháborút is vizionálva arról beszélt, hogy Orbán Viktort nem demokratikus módszerekkel is el lehet mozdítani, majd 2014 októberében kirobbant a kitiltási botrány. Az Egyesült Államok – a Rogán Antallal szembeni mostani szankcióra kísértetiesen hasonlító módon – korrupcióra hivatkozva, ám bizonyítékokkal alá nem támasztott módon beutazási tilalommal sújtott hat, meg nem nevezett magyar illetékest. (Vida Ildikó, a NAV elnöke felfedte, hogy szerepel köztük.) Mindez akkoriban felforgatta a magyar közéletet.
- David Pressmant Joe Biden elnök 2022 júliusában nevezte ki nagykövetnek; neve azelőtt nem volt ismert a magyar közéletben. Noha nem karrierdiplomata, a magánszektorban futott be jogászi pályát, de komoly diplomáciai beosztást is kapott Obama idején: nagyköveti rangban Samantha Power misszióvezető helyetteseként dolgozott az USA New York-i ENSZ-képviseletén. A Biztonsági Tanácsban is képviselte hazáját. Hazánkba érkezve a diplomáciai aprómunka, a magyar–amerikai kapcsolatok fejlesztése helyett a magyarországi ellenzék álcivil és médiahátországának támogatásával foglalkozott, médiamegjelenésein visszatérően az Orbán-kormányt támadta, illetve LMBTQ-aktivistaként lépett fel. (Az egyetlen amerikai nagykövet mindemellett, aki vele azonos nemű házastársat hozott Budapestre, sőt Daniel Basila társaságában adta át nagyköveti megbízólevelét.)
Mindebben egyébként számíthatott volt főnöke, a szintén politikai komisszár Power segítségére is, aki – immár az USAID, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége vezetőjeként – 2023-ban Budapestre látogatva szintén a migráció- és genderpárti álcivil, illetve ellenzéki médiahátország támogatásáért állt ki.
(Aligha véletlen, hogy a már említett Project 2025 program a USAID átalakítását és annak a baloldali propagandapolitikától való megszabadítását tartja szükségesnek.)
Külügy, Soros, mélyállam
A diplomáciai gyakorlattal nehezen összeegyeztethető módon Palmertől Pressmanig végigvonul – különösen demokrata kormányok esetén – egy olyan szál, amely következetesen összeköti a washingtoni külügyminisztériumot, illetve a budapesti nagykövetséget a magyarországi balliberális oldallal, valamint az amerikai háttérhatalmi körökkel. Ebben Soros Györgynek is komoly szerep jutott; árulkodó, hogy Joe Biden nemrég még ki is tüntette a milliárdost nemzetközi tevékenységéért.
A személyi és értékbeli összefonódásokat érzékelteti, hogy Soros magánegyetemén, a CEU-n archívumot neveztek el Vera és Donald Blinkenről, azaz a jelenlegi – egy hét múlva távozó – amerikai külügyminiszter, Antony Blinken apjáról és mostohaanyjáról. Donald Blinken – aki 2022-ben meghalt – 1994 és 1997 között demokrata párti kinevezettként szolgált Budapesten nagykövetként.
Mint ahogyan az is, hogy az idősebb Blinken Zugligeti úti rezidenciáján házasodott össze 1995-ben Richard Holbrooke (1941–2010) vezető demokrata külügyér és Soros szövetségese, az a Kati Marton, aki ma a 2022-es országgyűlési választásokon a magyarországi ellenzéket háttérhatalmi eszközökkel támogató Action for Democracy szervezet nemzetközi tanácsadó testületének tagja.
De ezt a szálat erősíti a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen betöltött politológusi szerepéből rendre kieső, már említett Charles Gati állandó felbukkanása is – legyen szó a szintén az Action for Democracyben betöltött tanácsadói szerepéről vagy a Szabad Európa magyar adása újraindításának szorgalmazásáról. Esetleg arról, hogy Gati 2009. november 19-én jelen volt azon a Washington melletti szimpóziumon (ez e-mail-üzenetváltással bizonyítható), amelynek témája Közép-Európa, szervezője pedig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az amerikai külügy hírszerzési és kutatási irodája volt. Gati felesége, Toby Trister Gati Bill Clinton elnöksége – valamint az idősebb Blinken budapesti nagyköveti ideje – alatt ez utóbbi hivatal vezetőjeként szolgált.
Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete köszönti a résztvevőket a Budapest Pride-on 2024. június 22-én (Fotó: AFP)
