Ukrajna EU-csatlakozása mindent tönkretenne, mutatjuk, hogyan

Ukrajna EU-csatlakozása jelentős változásokat hozna az unió számára, amelyek mind politikai, mind gazdasági szempontból mélyrehatóak lennének. A kihívások leküzdése nélkül Ukrajna csatlakozási folyamata hosszú és bonyolult lesz, miközben geopolitikai tényezők figyelembevételével kell döntéseket hozni az egységes európai jövő érdekében. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense szerint a konfliktus lezárása és a koppenhágai kritériumok teljesítése nélkül a csatlakozás csak elméleti lehetőség marad.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: AFP

Ukrajna pénzügyi helyzete katasztrófát okozna az EU-ban

A gazdasági feltételek sem kedveznek a csatlakozásnak. Ukrajna az unió legszegényebb tagállama lenne, és a munkanélküliség is magas. Az ország GDP-je csupán az uniós átlag töredéke, a háború pedig tovább rontotta ezt a helyzetet.

Egyes szakértők az ország földrajzi és kulturális illeszkedését emelik ki mint előnyöket, valamint azt, hogy az EU korábban kilátásba helyezte a csatlakozás lehetőségét. Az ellenzők szerint azonban az ukrán demokrácia instabilitása, a jogállamiság hiánya és a korrupció súlyos akadályokat jelentenek. Az is aggodalomra ad okot, hogy a gyorsított ukrán felvételi eljárás csalódást okozhat más, régóta várakozó tagjelölt országokban.

Felmerült az a kérdés, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban válhatna-e az EU tagjává, figyelmen kívül hagyva a csatlakozási feltételeket. Gálik szerint ez politikailag és jogilag is elképzelhetetlen.

Ezek olyan alapvető európai jogszabályok, amelyeket nem lehet politikai döntéssel megkerülni” – hangsúlyozta. Az EU konszenzusos döntéshozatala további akadályt jelentene, különösen a háborús helyzet fennállása esetén.

Emmanuel Macron 2017-es javaslata, a fokozatos csatlakozás modellje – amely lehetővé tenné az uniós források részleges elérését és a szabályozások lépcsőzetes közelítését – szintén nem lépett előre azóta. 

Ez az ötlet gyerekcipőben maradt, és nem valósult meg sem Ukrajna, sem más tagjelölt ország esetében

– mutatott rá Gálik.

Az ukrán EU-csatlakozásról Orbán Viktor miniszterelnök is többször elmondta a magyar kormány álláspontját. Legutóbb éppen a keddi, pozsonyi látogatása során jegyezte meg, hogy akármit is mond Brüsszel, hogy hogy lesz majd Ukrajna tagja az Európai Uniónak, ahhoz egyhangú döntés kell. Erről dönteni fog Szlovákia is, meg dönteni fog Magyarország is. És hiába gondolják, hogy Ukrajna jó pozícióban van Brüsszelben a mostani vezetésnél, mi vagyunk a tagok, ők meg jelentkezők. Nem kéne összekeverni a pozíciókat. Nem viselkedhetnek úgy, mint hogy ha Pozsonynak és Budapestnek úgy kellene táncolnia, ahogy ők fütyülnek. Ez lehetetlen. 

– Elvesztették az országuk egyötödét, és az iparuk romokban van. Nem tudják fönntartani saját magukat, és úgy viselkednek, mintha diktálhatnának nekünk. A valóság viszont az, hogy ők kérnek. De kérni is tudni kell

– mondta Orbán Viktor, majd leszögezte, ha Ukrajna jót akar magának, akkor rendezze a viszonyát Szlovákiával és Magyarországgal, adja meg a tiszteletet, viselkedjen úgy, ahogy egy európai uniós tagjelöltnek viselkednie kell – tette hozzá.

Ukrajna csatlakozása jelentős pénzügyi kihívást is jelentene az EU számára. 

Ha Ukrajna ma az EU tagjává válna, rögtön az uniós források legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő,

évente mintegy 19 milliárd eurót kapva a közösségtől. A német Institut der deutschen Wirtschaft (IW) intézet is hasonló, évi 18–27 milliárd euró közötti összeggel számol Ukrajna esetében. Az Európai Tanács titkársága pedig korábban 26 milliárd eurós összegre jutott elemzése során.

Az EU gazdag államainak emiatt mélyen bele is kellene nyúlnia a zsebeikbe: Németországnak is húsz százalékkal növelnie kellene a befizetéseit.

A tanulmány szerzője, Michael Emerson szerint vannak spekulációk arról, hogy mibe kerülne Ukrajna EU-tagsága, például az is terjed, hogy Ukrajna belépésével az eddigi kelet-európai EU-tagok a kifizetések kedvezményezettjei helyett onnantól nettó befizetőkké válnának – a szakértő szerint viszont ez a feltételezés nem megalapozott.

Ugyanakkor a Welt című német lap is leszögezi, hogy nem lenne egyszerű folyamat Ukrajna EU-n belüli finanszírozása. 2004-től ugyan Nyugat-Európánál szegényebb országok sorát vették fel az EU-ba, de Ukrajna esete teljesen más. 

Egy hatalmas ország, amit éppen háború pusztít, de Spanyolországgal mérhető össze a lakossága és több termőföldje van, mint Olaszországnak. A Welt szerint 

Ukrajna egymaga több uniós forrást tudna igényelni, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.

Az International Centre for Defence and Security szerint Ukrajna csatlakozásával Németországnak mintegy húsz százalékkal, 4,6 milliárd euróval kellene növelnie EU-befizetéseit, míg Franciaországnak mintegy egyharmadával kellene növelnie a befizetést.

Volodimir Zelenszkij hiába lobbizott az ukrán EU-csatlakozás ügyében (Fotó: AFP)

Mindent felborítana az ukrán EU-csatlakozás

Gálik Zoltán rámutatott, hogy az EU számára is fontos kérdés, hogy a bővítésre jelentős hatással lenne Ukrajna politikai és gazdasági súlya a közösségen belül, hiszen Ukrajna nagy népességével és kiterjedt területeivel kiemelt helyet foglalna el az EU intézményeiben. Ez megváltoztatná az Európai Parlament és az Európai Tanács szavazati arányait, valamint új belső feszültségeket és versenyeket generálhatna a tagállamok között.

A csatlakozási tárgyalások során elengedhetetlen egy átfogó átvilágítási folyamat, amely során Ukrajna bemutathatja szabályozási kereteit, és az EU szakértői felmérhetik, hol szükségesek változtatások. Az adott helyzetben, háborúval sújtott területek miatt, nehéz pontos adatokat gyűjteni az ország területéről, népességéről és gazdaságáról, ami tovább bonyolítja a tárgyalások előrehaladását.

A csatlakozás katonai dimenziói szintén súlyos kérdéseket vetnek fel. Az EU alapszerződése alapján egy megtámadott tagállamnak minden segítséget meg kell kapnia, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az EU belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. Ez különösen fontos lehetne, ha Ukrajna NATO-tagsága nem valósul meg a közeljövőben, ami jelenleg valószínűtlen, tekintettel a térség instabilitására és a potenciális orosz ellenlépésekre.

Szétrombolt agrárpolitika

A gazdasági együttműködés terén Ukrajna felvétele a jelenlegi közös agrárpolitika átalakítására kényszerítené az EU-t. Az ukrán mezőgazdasági területek nagysága és az azokkal kapcsolatos versenyképesség kihívásokat jelentene, különösen a kisebb uniós gazdálkodók számára, akik nem tudnák felvenni a versenyt Ukrajna hatalmas termőföldjeivel. A jelenlegi helyzetet még az ukrán menekültek elszállásolása és támogatása is súlyosbítja, ami az ország csatlakozása esetén tovább növelheti az EU-ra nehezedő nyomást pénzügyi és szociális téren.

Gálik Zoltán rámutatott, hogy az ukrán mezőgazdaság óriási terhet róna az EU közös agrártámogatási rendszerére, amely már most is az egyik legjelentősebb politikai terület. Emellett az újjáépítés költségei és a kohéziós támogatások terhei újragondolásra kényszerítenék az EU költségvetését.

Orbán Viktor is megjegyezte Pozsonyban, hogy ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, azzal tönkretenné Magyarországot:

Az Európai Uniónak nincsen pénze arra, hogy Ukrajnát felvegye. És mi nem akarjuk tönkretenni a saját hazánkat.

Tönkretennék a magyar agrárgazdaságok tízezreit, családok százezreit és az Európai Unió gazdaságfejlesztésre most rendelkezésre álló pénzét mind oda kéne adni – sorolta.

Gálik Zoltán szerint bár ha Ukrajna elkötelezett is az európai integráció mellett, a jelenlegi helyzetben a tagság csak hosszú távon valósulhat meg. Az EU részéről is alapvető újragondolásra lenne szükség, hogy egy olyan országot fogadjanak be, amely gazdaságilag, politikailag és katonailag is jelentős súllyal bír. A jelenlegi feltételek mellett azonban Ukrajna csatlakozása továbbra is távoli cél marad.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden kívánságát teljesítené (Fotó: AFP)