A norvég kormány bejelentette, hogy ismét kötelezővé tenné bombabiztos óvóhelyek építését az új épületek esetében. Emilie Enger Mehl, igazságügyi miniszter elmondta, hogy a fokozódó nemzetközi bizonytalanság és az orosz–ukrán háború okozta fenyegetettség miatt szükséges a polgári lakosság védelme – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Nagyobb a bizonytalanság körülöttünk. Gondoskodnunk kell a polgári lakosságról, ha a legrosszabb forgatókönyv szerint háború vagy fegyveres támadás következik be
– mondta Emilie Enger Mehl az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak, majd hozzátette:
Ebben az esetben az óvóhelyek egyike a szükséges védelmi intézkedéseknek
Az új óvóhelyek két típusúak: az egyik a vegyi és radioaktív fegyverek ellen, míg a másik a hagyományos fegyverekkel szembeni védelmet biztosítana.
A kormány az ezer négyzetméternél nagyobb komplexumok esetében akarja bevezetni az intézkedést, és az óvóhelyek közé tartozhatnak például metróállomások vagy parkolóházak, amelyeket átalakíthatnak.
Az intézkedés egy több mint száz különböző ajánlást tartalmazó, teljes körű felkészültségi jelentés része, amelynek célja Norvégia megerősítése és felkészítése arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború egy világháborúvá fajulna.
Oroszország hajlandósága arra, hogy politikai célok elérése érdekében katonai erőt alkalmazzon, azt mutatja, hogy Norvégiának valószínűleg még hosszú ideig egy kiszámíthatatlan szomszéddal kell majd szembenéznie
– olvasható a jelentésben.
Ezek az intézkedések egyáltalán nem meglepőek, a jelenlegi közhangulatot vizsgálva, egész Európa világháborútól tart. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, nemrég svéd temetkezési egyesületek figyelmeztetnek a temetési kapacitások megnövelésének szükségességére, mivel szerintük egyre nagyobb a harmadik világháború kitörésének veszélye.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre.
A göteborgi temetkezési egyesület, amely Svédország második legnagyobb városában működik, jelenleg azzal küzd, hogy legalább tíz hektár, vagyis több mint negyvenezer négyzetméter földterületet szabadítson fel, hogy háború esetén biztosítani tudja a mintegy harmincezer halott sürgős koporsós temetését.
Továbbá Németország katasztrófavédelmi hatósága bunkervédelmi tervvel reagál a megnövekedett háborús kockázatra. Ehhez egy telefonos alkalmazást is fejlesztenek, sőt azt szeretnék, hogy az otthonok is képesek legyenek bunkerként működni. A fokozódó nemzetközi fenyegetettségi helyzetre való tekintettel a Szövetségi Népességvédelmi Hivatal (BKK) a hírek szerint egy úgynevezett bunkervédelmi tervet dolgoz ki Németországnak. A hivatal azt vizsgálja, hogy szükség esetén mely középületek alakíthatók át óvóhelyekké.
Borítókép: Óvóhelyek Norvégiában (Forrás: X)
