Orosz–ukrán háború: ezek lehetnek a béke feltételei

Az Európai Unió elmulasztotta, hogy kezébe vegye a béketárgyalások kérdését. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton szerint Európának az elmúlt időszakban számos lehetősége volt átvenni a kezdeményezést, de azt nem tette meg. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy fogalmazott: az Európában zajló háború nagyban hozzájárult az európai gazdaságok romlásához és rontotta az európai versenyképességet. Donald Trump célja, hogy lezárja az orosz–ukrán háborút.

Egy tüzérségi egység ukrán katonája 2022. november 8-án (Fotó: AFP)

Nagyon fontos és jó hír, hogy elindult a folyamat a béke megteremtésére, s van politikai akarat az Amerikai Egyesült Államok részéről, valamint úgy tűnik, hogy van nyitottság Oroszország és Ukrajna részéről is. Így értékelte az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján a jelenlegi helyzetet a lapunknak nyilatkozó szakértő. Mint arról a Magyar Nemzet korábban írt, Donald Trump amerikai elnök eltökélt szándéka, hogy befejezze a vérontást. Trump egyértelmű lépéseket tett ennek érdekében. Újraindultak a tárgyalások Amerika és Oroszország között.

Három éve tart az orosz–ukrán háború. Fotó: AFP

Bendarzsevszkij Anton azonban arra is figyelmeztetett, hogy a mostani biztató jelek ellenére az is előfordulhat, hogy a tárgyalások végén nem lesz béke. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója ugyanakkor kijelentette, az évek óta tartó öldöklés miatt a szemben álló felek elfáradtak, elsősorban az ukrán lakosság, hiszen ott történik a háború.

Ukrajnában elsősorban a következő egy évben érződni fog az emberi erő problémája, egyre nehezebb lesz embereket találni a frontra. Oroszországban pedig egyre inkább az eszközök hiánya fog fennállni

– mondta a szakértő.

 

Így zárulhat az orosz–ukrán háború

Bendarzsevszij Anton szerint messze vannak egymástól az álláspontok, és ez megnehezíti a tárgyalásokat. Kiemelte: kérdés, hogy Oroszországot milyen eszközökkel lehet kompromisszumra kényszeríteni, hiszen Moszkva úgy érzi, hogy nyerésben van. Oroszország úgy gondolhatja, hogy ha nem megy bele engedményekbe, akkor egyébként is lehet, hogy néhány évvel később megkapja azt, amit szeretne. Hangsúlyozta:

Annyira messze vannak az álláspontok, hogy itt azért nagyon nagy erőfeszítések és nyomásgyakorlás kell az Egyesült Államok részéről, de nem kizárt, hogy ez sikerülni fog. Alapvetően vannak arra utaló jelek, hogy a siker irányába haladunk a háború lezárására, de azért korai lenne azt mondani, hogy ennyi, közel lenne a vég.

A szakértő rámutatott, Donald Trump mindkét oldalt megfenyegette, hogy ha nem ül le tárgyalni, akkor az Egyesült Államok Ukrajnától megvonja a katonai támogatást, Oroszország pedig újabb szankciókra számíthat. Mint fogalmazott: ilyen körülmények mellett abszolút logikus Oroszország és Ukrajna részéről, hogy mindent megtesznek, hogy úgy tűnjön, hogy nyitottak a tárgyalásokra, hiszen akkor elkerülik a büntetést. Leszögezte: ezt a folyamatot innentől kezdve ha úgy akarják, akkor akár el lehet nyújtani hosszú hónapokig vagy hosszú évekig. Nyilván ez egy negatív forgatókönyv.

Donald Trump amerikai elnök. Fotó: AFP

 

Európát is megviselte az orosz–ukrán háború

Bendarzsevszkij Anton hozzátette: az elmúlt három évben az Európai Unió nagyon sokat tett Ukrajnáért, nemcsak a pénzügyi támogatás, a fegyverek küldése, de a humanitárius támogatás és az ukrán menekültek befogadása is elsősorban az Európai Unióra hárult, másrészt pedig az orosz agresszió következményei nemcsak Ukrajnában éreztették a hatásukat, hanem Ukrajna után Európa volt leginkább a sértett fél.

Az Európában zajló háború nagyban nehezítette, rontotta az európai gazdaságokat, az európai versenyképességet, az ellátási láncokat, másrészt pedig a háború következtében bevezetett szankciók érintették az európai energiaellátást, az energiaárakat, végső soron pedig ugyancsak hozzájárultak az európai gazdaság problémáihoz

– mutatott rá a szakértő. 

Európának is óriási károkat okozott a háború, egyebek mellett az Ukrajnának szánt támogatások miatt. Ennek ellenére az Európai Unió országai nem lesznek ott a tárgyalások során, legalábbis nem lesz döntő szavuk a tárgyalások menetére és a tárgyalások végeredményére

Itt a felelősség nem az Egyesült Államokat terheli. Az Egyesült Államok egy nagyhatalom, nem egy altruista ország. A felelősség elsősorban emiatt az európai országokat terheli, hiszen az elmúlt időszakban számos alkalommal volt lehetőségük kézbe venni a folyamatot. Számos lehetőség volt átvenni a kezdeményezést, elsősorban az elmúlt egy évben, amikor az Egyesült Államokban 2024-ben egy elnökválasztási kampányra került sor, az Egyesült Államok nem igazán foglalkozott Európával, a háború menetével, majd pedig 2024 nyarán Joe Biden visszalépésével Kamala Harrisnak még annyira sem volt stratégiája a háború megoldására, mint Joe Bidennek. A döntéshozatal, az Ukrajnáról szóló diskurzus az Egyesült Államokban teljes mértékben háttérbe tolódott, és ekkor az Európai Unió átvehette volna a kezdeményezést, kidolgozhatott volna egy megfelelő stratégiát a háború lezárására, az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra

– jelentette ki az igazgató.

Lapunk nyilatkozva Bendarzsevszij Anton elmondta: létrejöhetett volna egy olyan stratégia, ami megfelel Európának és Ukrajnának is, de ezt nem hozták meg. Most pedig kapkodás van, Donald Trump adminisztrációjának a bejelentéseit, nyilatkozatait próbálják ellensúlyozni, és ezért olyan elsietett és kapkodó lépéseket tesznek, ami továbbra sem tükrözi, hogy itt lenne egy olyan stratégia, ami megfelelne az Európai Uniónak. Hangsúlyozta: 

Ha nem tetszik, hogy az Egyesült Államok hogyan alakítja a narratívát a háború körül, akkor miért nem alkotnak egy olyan ellenstratégiát, ami jobban megfelel számukra? Emmanuel Macron összehívott két találkozót is a müncheni biztonságpolitikai konferenciát követően, de egyrészt számos országot nem hívtak meg, amelyek viszont masszívan részt vettek Ukrajna támogatásában, másrészt pedig, legalábbis a nyilvánosság számára, nem születtek olyan döntések, olyan stratégiák, amelyek arról árulkodtak volna, hogy itt ténylegesen konkrétumokra került volna sor.

A háború utáni rendezés és a helyreállás mind annak a függvénye, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, milyen feltételekkel, hogyan fog kikerülni Ukrajna ebből a háborúból. A hosszú távú béke a legfontosabb Ukrajna számára, ez fogja garantálni azt, hogy az ország elindulhat a helyreállás irányába. Ha megszületik a hosszú távú béke, lesznek nemzetközi garanciák, akkor onnantól kezdve megvan a lehetőség arra, hogy nyugati befektetők segítségével Ukrajna helyreállása megtörténjen, hiszen itt van számos nemzetközi precedens – mondta a szakértő.

Ukrajna rendelkezik mindazokkal az erőforrásokkal, nyersanyagokkal, amelyek egyébként Ukrajnát Európa egyik leggazdagabb országává tehetnék, de a tőkehiány, a korrupció, a szovjet örökség és a szovjet mentalitás megakadályozta, hogy ezeket a nyersanyagokat, erőforrásokat megfelelő módon kiaknázhassa az ország

– húzta alá Bendarzsevszkij Anton. 

Az ukrán menekülteket illetően nagyon fontos kérdés lesz a hatalom részéről, hogy hogyan tudják visszacsábítani az embereket. Ha mindig ott lóg a levegőben annak veszélye, hogy újra kitör a háború, akkor az emberek nem fognak visszamenni. A szakértő szerint elindult egyébként Ukrajnában az olyan programok kidolgozása, ami a kivándoroltak visszacsábítását célozza meg, tehát mindenféle bónuszokkal, adókedvezményekkel fogják majd megpróbálni elérni, hogy ezek az emberek visszajöjjenek. Itt a munkahelyteremtés is egy nagyon fontos feladat lesz, de társadalmi feszültségek is várhatók. 

Hogyan lehet megoldani azt, hogy azok az emberek, akik az országban maradtak, és elviselték az elmúlt évek nélkülözéseit, bombázásokat, az életszínvonal romlását, hozzátartozóik besorozását, elvileg rosszabb feltételekben részesülnek, mint azok, akiket megpróbálnak visszacsábítani, és ezért mindenféle adókedvezményeket ajánlanak nekik? Nyilván azok az emberek, akik végig az országban maradtak, joggal mondhatják, hogy mi mindent elviseltünk, és azok a honfitársaink, akik elmenekültek az országból, elhagyták az országot nehéz időkben, miért kapnak kedvezményeket, kedvezőbb lehetőségeket

– nyilatkozta az igazgató.

 

A béke feltételei

A szakértő megjegyezte: függetlenül attól, hogy Ukrajna milyen kompromisszumokat tesz, de jure nem fog lemondani a területeiről, hanem de facto majd kimondhatják, hogy bizonyos területek nincsenek ukrán kontroll alatt, és lemondanak azok katonai visszaszerzésének a lehetőségéről, tehát a jövőben csakis diplomáciai úton próbálja majd ezeket a területeket visszaszerezni. De nem is ez lesz a legfontosabb kérdés Ukrajna számára, hanem a nemzetközi biztonsági garanciák. Tehát Ukrajna azt próbálta elérni az elmúlt években is, hogy megakadályozza azt, hogy Oroszország újra megtámadja. Ukrajna a számára a legoptimálisabb forgatókönyvet próbálta elérni, a NATO-tagságot. Erre azonban sem évekkel korábban, sem most nincs lehetőség, mert a tagországok nagy része biztonsági kockázatot lát abban, hogy Ukrajna a NATO részévé válik. Oroszország is nagyon ellene van, a NATO kiterjesztésének veszélyét látják Ukrajna NATO-tagságában. 

A B opció Ukrajnának, hogyha olyan nemzetközi biztonsági garanciákat kap, amikor nemzetközi békefenntartók állomásoznak a háború lezárását követően Ukrajna területén, és ezek lehetnek európai országok békefenntartó alakulatai vagy kínai, brazil, indiai alakulatok, ami végül is presztízskérdés lehetne az említett országoknak is, és ebbe akár Oroszország is belemenne

– szögezte le a szakértő.

A harmadik lehetőség a biztonsági garanciákra egyfajta izraeli minta lenne. Izrael nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, viszont szoros viszonyban van az Egyesült Államokkal, az Egyesült Államok technológiai transzfert, pénzt, fegyvereket ad Izraelnek, és ez lehetővé teszi, hogy a legújabb amerikai fegyverek, a legújabb amerikai technológiák és a saját fejlesztésű védelmi ipar segítségével Izrael meg tudja védeni magát a térség igencsak ellenséges államaival szemben

Az igazgató úgy véli, Oroszország sokkal nehezebb kérdés ilyen szempontból.

Oroszországot lesz talán a legnehezebb a békére kényszeríteni, mert Oroszország úgy érzi, hogy most nyerésben van, az idő neki dolgozik, tehát ha nem megy bele kompromisszumokba, akkor néhány év múlva vagy később úgyis megkapja azt, amit szeretne. Ilyen szempontból a lehető legoptimálisabb időszak a békekötésre ukrán szempontból talán 2022 vége, 2023 eleje lett volna, amikor Oroszország nem érte el a céljait 2022 elején. Sőt a helyzet egészen rosszra fordult az orosz csapatok szempontjából

– húzta alá Bendarzsevszkij Anton. 

Kiemelte: a Nyugat azonban abban hitt, hogy megfelelő támogatással az ukránok képesek lesznek teljesen kiűzni az orosz csapatokat az országból. Ez aztán végül nem történt meg. Túl vagyunk egy sikertelen ukrán ellentámadáson 2023-ban, és túl vagyunk egy 2024-es éven, amely elsősorban Oroszországnak kedvezett, amikor előre tudott haladni, újabb ukrán területeket tudott szerezni, és Ukrajna nem volt képes átvenni a kezdeményezést. A szakértő szerint például ugyanakkor a nemzetközi olajárak bedöntése az igencsak fájna Vlagyimir Putyinnak. 

Maradtak még olyan eszközök, hogy az Egyesült Államok megpróbálja a szankciók elfogadását, betartását rákényszeríteni azokra az országokra, amelyekkel Oroszország üzletel, Indiára, Kínára, Törökországra, az Egyesült Arab Emírségekre. Ez lehet egy olyan opció, amit Trump oda tud tenni a tárgyalások során Putyinnal szemben

– hangsúlyozta a lapunknak a szakértő. Kiemelte: a nyomásgyakorlási eszközök és engedmények keveréke lesz az, amivel az Egyesült Államok próbálkozhat a tárgyalások során, és az engedmények között ott találhatjuk majd bizonyos szankcióknak a feloldását, hogy Oroszországot kvázi kivezetik az izolációból, visszatérhet a kibővített G7-be, ez a korábbi G8, és gyakorlatilag egy sor olyan intézkedés, amelyek révén Oroszország úgy érezheti, hogy jól került ki ebből a helyzetből, visszatért a nemzetközi izolációból, és az orosz gazdaság újra növekedésnek indulhat. Ennek fejében bizonyos kompromisszumokat el kellene fogadnia. Hozzátette: az oroszok ugyanakkor a négy ukrán terület egészét szeretnék megkapni.

Borítókép: Egy tüzérségi egység ukrán katonája 2022. november 8-án (Fotó: AFP)