A szárazföldi fegyverek ballisztikus vagy cirkálórakéták, amelyek közül többnek interkontinentális hatótávolsága van, képes nagyon távoli célpontok, például az Egyesült Államok, Európa és gyakorlatilag szinte a világ bármely pontjának az elérésére. A tengeralattjáróról indított nukleáris rakétákat nehéz lokalizálni, mivel ezek szerte a világ óceánjai alatt rejtőzhetnek. A nukleáris triász nagy előnye, hogy nagyobb elrettentő erőt, valamint kiváló stratégiai képességet és rugalmasságot biztosít Oroszország számára. A sokkoló ebben az, hogy ezen fegyverek többsége állandóan bevetésre készen vár a legfelsőbb parancsnok ukázára.
Az RS–24 teljes indítási súlyát 49 tonnára becsülik. A gyártótól származó információk szerint a Jarsz képes áthatolni a fokozottan védett célpontokon és bármely jelenlegi ballisztikus rakétavédelmi rendszeren egyaránt, tehát még az Egyesült Államoknak, vagy egyik NATO-országnak sincs olyan elfogórendszere, amely képes lenne hatástalanítani az orosz interkontinentális ballisztikus rakétát.
Az interkontinentális ballisztikus rakéta akár tíz robbanófejjel is felfegyverezhető, egészen 1,5 megatonna hatóerőig. Szemléltetésképpen a Hirosimára ledobott atombomba 15 kilotonna, míg a Nagaszakit elpusztító bomba 21 kilotonna erősségű volt.
Az alábbi grafika jól szemlélteti azt, hogy a 11 ezer kilométeres hatótávolsággal meddig érne el a pusztító orosz interkontinentális ballisztikus rakéta a több atomtöltetével. Az egyik legmodernebb Jarsz eléri Kínát, szinte egész Afrikát, a teljes Egyesült Államok és Kanada területét. A rakéta a legcsekélyebb orosz erőfeszítések mellett pedig könnyedén a földdel teheti egyenlővé bármely tetszőleges európai fővárost is a hatalmas hatótávolsága miatt.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!