Orosz rulett Putyinnal ujjat húzni

Miközben az Európai Unió egyre határozottabban készül egy esetleges háborús helyzetre, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen következményekkel járna egy nyílt fegyveres konfliktus Oroszországgal. Az elmúlt hetek politikai eseményei és katonai bejelentései azt mutatják, hogy a Nyugat háborús ösvényen jár, miközben Oroszország olyan tömegpusztító képességekkel rendelkezik, amelyek komolyan megkérdőjelezik bármiféle konfrontáció észszerűségét.

Nukleáris robbanás a Mururoa-atollnál 1971-ben Forrás: AFP

A szárazföldi fegyverek ballisztikus vagy cirkálórakéták, amelyek közül többnek interkontinentális hatótávolsága van, képes nagyon távoli célpontok, például az Egyesült Államok, Európa és gyakorlatilag szinte a világ bármely pontjának az elérésére. A tengeralattjáróról indított nukleáris rakétákat nehéz lokalizálni, mivel ezek szerte a világ óceánjai alatt rejtőzhetnek. A nukleáris triász nagy előnye, hogy nagyobb elrettentő erőt, valamint kiváló stratégiai képességet és rugalmasságot biztosít Oroszország számára. A sokkoló ebben az, hogy ezen fegyverek többsége állandóan bevetésre készen vár a legfelsőbb parancsnok ukázára. 

Az RS–24 teljes indítási súlyát 49 tonnára becsülik. A gyártótól származó információk szerint a Jarsz képes áthatolni a fokozottan védett célpontokon és bármely jelenlegi ballisztikus rakétavédelmi rendszeren egyaránt, tehát még az Egyesült Államoknak, vagy egyik NATO-országnak sincs olyan elfogórendszere, amely képes lenne hatástalanítani az orosz interkontinentális ballisztikus rakétát.

Az interkontinentális ballisztikus rakéta akár tíz robbanófejjel is felfegyverezhető, egészen 1,5 megatonna hatóerőig. Szemléltetésképpen a Hirosimára ledobott atombomba 15 kilotonna, míg a Nagaszakit elpusztító bomba 21 kilotonna erősségű volt.

Az alábbi grafika jól szemlélteti azt, hogy a 11 ezer kilométeres hatótávolsággal meddig érne el a pusztító orosz interkontinentális ballisztikus rakéta a több atomtöltetével. Az egyik legmodernebb Jarsz eléri Kínát, szinte egész Afrikát, a teljes Egyesült Államok és Kanada területét. A rakéta a legcsekélyebb orosz erőfeszítések mellett pedig könnyedén a földdel teheti egyenlővé bármely tetszőleges európai fővárost is a hatalmas hatótávolsága miatt.

Magyar Nemzet grafika

Az alábbi videón egy olyan rakétateszt látható, amelyen a Csendes-óceáni Flotta Volhov dízel-elektromos tengeralattjárójának legénysége a Japán-tengeren a harci kiképzési tervnek megfelelően víz alatti helyzetből indított egy Kalibr cirkálórakétát, melyet egy part menti célpontra lőtték ki, amely egy  tüzelőállást szimulált. A tervezettnek megfelelően a Kalibr rakéta sikeresen eltalálta a kijelölt célt a Habarovszki területen található Szjurkum taktikai mezőn. A kilövési távolság meghaladta az ezer kilométert. A látványos videó jól illusztrálja azt, hogy mire képes az orosz rakétatechnológia.

A Bulava hatótávolságáról szólva érdemes megemlíteni, hogy az 8300 kilométer, ami többszörösen brutális.

Figyelembe véve, hogy szinte bárhol fel tud bukkanni az atom-tengeralattjáró, és bárhol képes kilőni a pusztító nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétáit.

 

Mindezek tükrében világos, hogy egy háborús konfliktus Oroszországgal nemcsak értelmetlen, hanem önpusztító is lenne Európa számára.

Egy háború, amelyet Oroszország ellen vívnánk, nemcsak a frontokon, hanem az európai városok gazdasági, infrastrukturális és társadalmi stabilitásában is súlyos pusztítást hozna. 

Nem fenyeget háború, de mi nem is akarjuk

− foglalta össze a békepárti álláspontot Orbán Viktor.

72 órán át túlélhetünk háború esetén

Miközben Donald Trump és szövetségesei a béke fontosságát hangoztatják, Brüsszel szintet lépett. Az Európai Bizottság felszólította a lakosságot, hogy készítsenek fel egy 72 órás túlélőkészletet élelmiszerrel, gyógyszerrel, rádióval és más alapvető felszerelésekkel. Hadja Lahbib, az EU válságkezelési biztosa szerint ez az új „felkészültségi stratégia” elengedhetetlen, mivel „a fenyegetések mások, és nagyobb léptékűek, mint korábban”.

A program nyomán több uniós képviselő javasolta, hogy a bizottság minden háztartásba küldjön kézikönyvet a háborús és válsághelyzetek kezeléséről.

 Ez a lépés egyértelműen azt mutatja, hogy az EU nem békés megoldásra, hanem háborús forgatókönyvre készül. Magyarország ezzel szemben továbbra is a béke pártján áll. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel háborút akar, míg Amerika a békét támogatja.

Borítókép: Nukleáris robbanás a Mururoa-atollnál 1971-ben (Fotó: AFP)