A „hajlandók koalíciójának” nevezett csoport március végi párizsi találkozóján Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság közös missziót küld Ukrajnába, amely a jövőbeli békemegállapodás utáni szövetséges katonai bevetések előkészítését szolgálja. Bár a találkozó célja formálisan a béke volt, a résztvevők egyhangúan elutasították az Oroszország elleni szankciók feloldását.
Európa háborúra készül
A találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, aki szerint Moszkva nem akar békét. Ukrajna vezetője az oroszországi és krími energetikai létesítmények elleni ukrán támadások vádját visszautasította.
Macron közben bejelentette, hogy Franciaország további kétmilliárd eurós katonai segélyt nyújt Ukrajnának, többek között páncéltörő és légvédelmi rakétákkal, páncélozott járművekkel, lőszerrel és drónokkal. Ezen felül fejlett műholdas és hírszerzési együttműködés is várható.
A francia elnök úgy fogalmazott:
Oroszország agresszivitása nemcsak a globális rend, hanem közvetlenül az európai biztonság ellen is kihívást jelent.
Macron felszólította Oroszországot, hogy azonnal vállalja az egyoldalú tűzszünetet.
Oroszország határozott választ küldött
Mindezekre Oroszország határozott választ adott. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy a nyugati békefenntartók ukrajnai megjelenése közvetlen konfrontációt jelentene a NATO és Oroszország között, és ezzel a világ egy újabb világháború szélére sodródhat.
Zaharova szerint Párizs és London valójában ürügyként használja a békefenntartást, hogy katonai jelenlétet alakítson ki Ukrajnában.
Emellett Oroszország kétségbe vonja a nyugati országok béketörekvéseit, különösen annak fényében, hogy a NATO-főtitkár és több uniós tagállam képviselője is részt vett a párizsi megbeszélésen, amely a tűzszünet utáni biztonsági garanciákra összpontosított, miközben a gyakorlatban egyre több fegyvert és katonai eszközt juttatnak Ukrajnának.
Az orosz arzenállal szemben lehetetlen védekezni
Oroszországnak a 2024-es becslések szerint 5580 nukleáris robbanófeje van. Oroszország igen változatos és sokrétű atomarzenállal rendelkezik, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy szárazföldi, tengeri és légi hordozóeszközökkel indítson nukleáris csapásokat. Ezt a hármast nevezik a nukleáris triásznak
– erről írtunk korábban a Magyar Nemzet hasábjain.
A szárazföldi fegyverek ballisztikus vagy cirkálórakéták, amelyek közül többnek interkontinentális hatótávolsága van, képes nagyon távoli célpontok, például az Egyesült Államok, Európa és gyakorlatilag szinte a világ bármely pontjának az elérésére. A tengeralattjáróról indított nukleáris rakétákat nehéz lokalizálni, mivel ezek szerte a világ óceánjai alatt rejtőzhetnek. A nukleáris triász nagy előnye, hogy nagyobb elrettentő erőt, valamint kiváló stratégiai képességet és rugalmasságot biztosít Oroszország számára. A sokkoló ebben az, hogy ezen fegyverek többsége állandóan bevetésre készen vár a legfelsőbb parancsnok ukázára.
Az RS–24 teljes indítási súlyát 49 tonnára becsülik. A gyártótól származó információk szerint a Jarsz képes áthatolni a fokozottan védett célpontokon és bármely jelenlegi ballisztikus rakétavédelmi rendszeren egyaránt, tehát még az Egyesült Államoknak, vagy egyik NATO-országnak sincs olyan elfogórendszere, amely képes lenne hatástalanítani az orosz interkontinentális ballisztikus rakétát.
Az interkontinentális ballisztikus rakéta akár tíz robbanófejjel is felfegyverezhető, egészen 1,5 megatonna hatóerőig. Szemléltetésképpen a Hirosimára ledobott atombomba 15 kilotonna, míg a Nagaszakit elpusztító bomba 21 kilotonna erősségű volt.
Az alábbi grafika jól szemlélteti azt, hogy a 11 ezer kilométeres hatótávolsággal meddig érne el a pusztító orosz interkontinentális ballisztikus rakéta a több atomtöltetével. Az egyik legmodernebb Jarsz eléri Kínát, szinte egész Afrikát, a teljes Egyesült Államok és Kanada területét. A rakéta a legcsekélyebb orosz erőfeszítések mellett pedig könnyedén a földdel teheti egyenlővé bármely tetszőleges európai fővárost is a hatalmas hatótávolsága miatt.
Az alábbi videón egy olyan rakétateszt látható, amelyen a Csendes-óceáni Flotta Volhov dízel-elektromos tengeralattjárójának legénysége a Japán-tengeren a harci kiképzési tervnek megfelelően víz alatti helyzetből indított egy Kalibr cirkálórakétát, melyet egy part menti célpontra lőtték ki, amely egy tüzelőállást szimulált. A tervezettnek megfelelően a Kalibr rakéta sikeresen eltalálta a kijelölt célt a Habarovszki területen található Szjurkum taktikai mezőn. A kilövési távolság meghaladta az ezer kilométert. A látványos videó jól illusztrálja azt, hogy mire képes az orosz rakétatechnológia.
A Bulava hatótávolságáról szólva érdemes megemlíteni, hogy az 8300 kilométer, ami többszörösen brutális.
Figyelembe véve, hogy szinte bárhol fel tud bukkanni az atom-tengeralattjáró, és bárhol képes kilőni a pusztító nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétáit.
Mindezek tükrében világos, hogy egy háborús konfliktus Oroszországgal nemcsak értelmetlen, hanem önpusztító is lenne Európa számára.
Egy háború, amelyet Oroszország ellen vívnánk, nemcsak a frontokon, hanem az európai városok gazdasági, infrastrukturális és társadalmi stabilitásában is súlyos pusztítást hozna.
Nem fenyeget háború, de mi nem is akarjuk
− foglalta össze a békepárti álláspontot Orbán Viktor.
72 órán át túlélhetünk háború esetén
Miközben Donald Trump és szövetségesei a béke fontosságát hangoztatják, Brüsszel szintet lépett. Az Európai Bizottság felszólította a lakosságot, hogy készítsenek fel egy 72 órás túlélőkészletet élelmiszerrel, gyógyszerrel, rádióval és más alapvető felszerelésekkel. Hadja Lahbib, az EU válságkezelési biztosa szerint ez az új „felkészültségi stratégia” elengedhetetlen, mivel „a fenyegetések mások, és nagyobb léptékűek, mint korábban”.
A program nyomán több uniós képviselő javasolta, hogy a bizottság minden háztartásba küldjön kézikönyvet a háborús és válsághelyzetek kezeléséről.
Ez a lépés egyértelműen azt mutatja, hogy az EU nem békés megoldásra, hanem háborús forgatókönyvre készül. Magyarország ezzel szemben továbbra is a béke pártján áll. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel háborút akar, míg Amerika a békét támogatja.
Borítókép: Nukleáris robbanás a Mururoa-atollnál 1971-ben (Fotó: AFP)
