Mi történt Bucsában?

A bucsai videók egyes beszámolók szerint propagandacélokból való megrendezettségre utalhatnak. A tömeggyilkosságok valószerűtlenségét több dolog is alátámasztja, írja cikkében a Látószög Blog.

Egy tüntető hátrakötött kézzel a bucsai állítólagos mészárlás elleni tüntetésen Németországban Fotó: Ying Tang Forrás: NurPhoto/AFP

2025. április 2-án informális meghallgatást tartottak az ENSZ-ben a bucsai tömeggyilkosságokról. A szörnyű bűntetteket ukránokon követték el 2022 márciusában, írja a Látószög Blog. A „hivatalos” verzió szerint az oroszok, akik visszavonulásra kényszerültek Kijev környékéről, és ennek keretében Bucsát is kiürítették, ezt megelőzően a helyi ukránokat brutális módon legyilkolták. Ez a háborús bűncselekménynek minősülő aljas tömeggyilkosság ellehetetlenítette az Isztambulban kialkudott ukrán–orosz megállapodások ukrán részről történő aláírását, és alátámasztotta a helyszínre érkező Boris Johnson brit miniszterelnöknek a békeszerződés aláírására vonatkozó április 19-i tilalmát. Vlagyimir Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki és népirtással vádolták meg, írja a Látószög Blog elemzése.

Számos kereszt egy temetőben az ukrajnai Bucsa városában, 2024. augusztus 20-án, melyeken csak az azonosítatlan holttestek számai láthatók (Fotó: The Yomiuri Shimbun/AFP Hiroto Sekiguchi)

Oroszországot diplomáciailag elszigetelték, elkezdődött az orosz diplomaták kiutasítása és szigorú szankciókat vezettek be az ország ellen, hiszen ahogy Zelenszkij elnök az amerikai CBS Face the Nation című műsorában kijelentette: „Ami Bucsában történt az egy népirtás. Egy egész nép, egy nemzet kiirtása.” Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erre hivatkozva szólította fel a G7-es országokat, hogy újabb, ezúttal megsemmisítő szankciókat vezessenek be Oroszország ellen, például teljes tilalmat az orosz energiára, a gázra, olajra, szénre. Kikötőzárlatot követelt az orosz hajók számára, valamint az orosz bankrendszer lekapcsolását a SWIFT-rendszerről. Bucsa ettől kezdve minden további magyarázat nélkül indokolta a NATO-országok fokozottabb katonai és anyagi támogatását.

Bucsa egyértelművé tette, hogy az ukránok a háború ártatlan áldozatai, az oroszok pedig kegyetlen tömeggyilkosok. Minden nyugati politikus számára kötelezővé vált az ukrán mártíromság melletti kiállás és az oroszellenesség csúcsra futtatása.

A fősodrú, vagyis ukránpárti médiumok az USA-ban és Európában, de a világ más részein is mindenféle vizsgálat, sőt kérdés feltevése nélkül azonnal készpénznek vették a fentieket, és azóta is tényként kezelik. Egyedül Orbán Viktor engedte meg magának, hogy egy sajtótájékoztatón az őt erről kérdező újságírónak felhívja a figyelmét arra, hogy a tényállást nemzetközi vizsgálóbizottság még nem erősítette meg. Nem, mert semmi ilyesmire nem került sor, ahogy az Északi Áramlatok elleni terrorrobbantások esetében sem.

Eddig.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban egyre több, eddig rigorózusan betartott és betartani rendelt dogma dőlt meg, mióta Trump elnök 2025-ben hivatalba lépett.

Kiderült, hogy a háború kitörésének okai közül a NATO provokációját is számba lehet venni. Kiderült, hogy a háború, ahogy Orbán az első pillanattól mondta, az USA és az oroszok között folyik, vagyis proxyháború, ahol az amerikaiak, illetve tágabb értelemben a nyugatiak, zsoldosokként használják az ukránokat. Vagyis a frontokon ukrán és orosz vér, más szóval szláv vér folyik, de minden más az ukrán oldalon, így a stratégiai tervezés, a háborús irányítás, a hadianyaggal történő ellátás, a hírszerzés és a célpont-meghatározás, és persze a háború anyagi fedezete a transzatlanti szövetségesek részéről jött. Az USA hírszerzési értesítője: a The New York Times erről 2025. március 29-én részletesen be is számolt. Megerősítette azt is, hogy az ukrán műveleti központ a németországi Wiesbadenben, mintegy 80 kilométerre a ramsteini USA-támaszponttól volt. (Van?)

A 2025. ÁPRILIS 2-I ENSZ-MEGHALLGATÁS, NEW YORK

A Hindustan Times videóján rögzített meghallgatáson az orosz külügyminiszter-helyettes bemutatta azt a filmet, amiben a bucsai polgármester, Anatolij Fedoruk március 31-én boldog mosollyal értesíti városa lakóit az orosz hadsereg kivonulásáról, amire egy nappal korábban került sor.

Kijev környékének kiürítését Alexander Fomin, az orosz honvédelmi miniszter helyettese március 29-én rendelte el, azért, mert az orosz és ukrán megállapodások értelmében leállította a Kijev környékén folyó katonai műveleteket. Az Antonov repülőtér mellett fekvő stratégiailag fontos 40 ezres kisváros, Bucsa kiürítésével az oroszok bizonyítani akarták jóindulatukat és a békekötés melletti elkötelezettségüket. Fedoruk bucsai polgármester szerint március 31. városuk felszabadulásának ünnepeként vonul majd be a történelembe. Beszéde közben láthatjuk az oroszok által elhagyott bucsai utcákat. Kilőtt harci járművek és gépjárművek, valamint harcképtelenné vált fegyverek látszanak mindenhol, de sem halottakról, sem sírokról, sem atrocitásokról, sem tömeges kivégzésekről nem beszél a polgármester, és ilyenek sehol nem is látszanak. Egy másik videón az látszik, ahogy napokkal később az ukrán speciális egységek konvoja érkezik a városkába és végighalad az utcákon. Holttestek ezeken a felvételeken sem látszanak.

A meghallgatás Adrien Bocquet francia felcser tanúvallomásával folytatódott, aki a tárgyalt napokon a helyszínen tartózkodott. Bouquet 2022. április elején önkéntes társaival, egy kanadai orvossal és egy bejrúti nővérrel együtt Lengyelországon keresztül ment Ukrajnába, hogy egészségügyi segítséget nyújtson. Az Azov-egységtől azt a feladatot kapták, hogy lássák el a rászoruló ukrán gyerekeket gyógyszerrel és a súlyos eseteket szállítsák kórházba. Az Azov-egységgel együtt április 4-én érkeztek Bucsába. A település keleti elővárosában látták, hogy tetemekkel teli teherautókból az út szélére rakják a holttesteket. A város központjában halottakkal megrakott hűtőautókat láttak. A várost addigra lezárta az ukrán katonaság, újságírókat nem láttak. Bocquet kérdésére, hogy milyen tetemek ezek, azt a választ kapta, hogy Északkelet-Ukrajnában elhalálozottak. Látták, ahogy az út szélén fekvő tetemeknek fehér szalaggal össze volt kötözve a kezük. De miután pár nappal korábban heves esőzések voltak, az összes testet sár és agyag borította, a fehér béklyók pedig mind tiszták és újak voltak, nyilvánvalóvá vált, hogy a kezeiket utólag kötözték össze, az oroszok távozása után. Ez minden fotódokumentumon jól kivehető. Látták, hogy egy autóban orosz hadifoglyokat hoztak, és közülük hármat a szemük láttára lőttek térden. A velük levő Azov-parancsnok akkor rájött, hogy ezeket nem lenne szabad látniuk, és azonnali távozásra utasította őket. Elmenőben mindhárman látták, ahogy az orosz hadifogoly tisztet főbe lőtték. Megértették, hogy háborús bűncselekmény tanúi lettek és menekülőre fogták. De azt, hogy az északkelet-ukrajnai holttesteket miért szállítottak Bucsába, miért rakodták ki őket az út szélére és miért kötözték össze a kezeiket, csak később értették meg. Akkor, amikor hetekkel később az oroszokat azzal vádolták meg, hogy tömegmészárlásokat hajtottak végre Bucsában. Amikor Bocquet hazatért Franciaországba, nyilatkozott a francia médiának. Senki nem kérdőjelezte meg a beszámolóját néhány héttel későbbig, akkor azonban hazugnak nevezték, életveszélyes fenyegetéseket kapott. Elvesztette az állását, a házát, csak mert elmondta, amit Bucsában látott.

Ez tehát a nem hivatalos változat.

A HIVATALOS VÁLTOZAT

Bucsában az ukránok és az őket támogató nyugatiak szerint az oroszok által elkövetett tömeggyilkosságoknak 400 áldozata volt. Zelenszkij és szövetségesei szerint ez népirtásnak minősül. 

A hivatalos változatot a Wikipédiából idézem ide. „A The Times szerint egy pincében tizennyolc megcsonkított férfi, nő és gyermek testét találták meg. Ugyanebben a pincében az ukrán hadsereg által kiadott felvételen egy kínzókamrát is lehetett látni, több testről is hiányoztak fogak és fülek, ami arra utal, hogy ilyen módszerekkel kínozták az itt elhunyt civileket. Más meggyilkolt civilek testét az utcákon hagyták. A város lakossága és polgármestere azt mondta, hogy az áldozatokat orosz katonák gyilkolták meg. Úgy tűnt, a legtöbb áldozat mindennapi teendőit végezte a gyilkosságok idején, többek is bevásárlószatyrokat cipeltek. Egyes felvételeken halott civileket lehet látni összekötözött kézzel, vagy éppen egy bicikli mellett fekve. A városba érkező újságírók sok civil ruhába öltözött testet fedeztek fel, legalább egy tucatot. A CNN, a BBC és az AFP is kiadott felvételeket a bucsai utcákon és kertekben talált holttestekről, gyakran összekötött kézzel vagy lábbal. A BBC szerint egyes esetekben fejbe lőttek, míg máskor tankokkal ütöttek el embereket az orosz erők. Április 2-án az AFP jelentése szerint legalább 20 civil halottat találtak az utcákon. Az ukrán sajtó szerint a fotók arra utalnak, hogy az orosz erők előre eltervezetten, szisztematikusan öltek meg ukrán férfiakat. A The Kyiv Independentben kiadott jelentés szerint találtak egy férfit és két vagy három meztelen nőt egy paplan alatt, akiket az orosz katonák megpróbáltak elégetni, mielőtt elhagyták volna a várost. Ukrán információk szerint a nőket megerőszakolták, és testüket megégették. A The Guardian azt írta szemtanúk jelentése alapján, hogy az orosz hadsereg járműveiken ukrán gyerekeket használt pajzsként. A Human Rights Watch-nak adott interjúban helyi lakosok április 1-jén a következőt mondták az orosz tartózkodás idejéről: az orosz katonák ajtóról ajtóra jártak, kikérdeztek embereket, elpusztították vagyontárgyaikat és ellopták ruháikat, hogy ők maguk viselhessék azokat.” 

Talán kicsit kevesebb több lett volna.

Ok. Nem én fogom az MI6 jól begyakorolt és rutinos legendagyárát, vagy a sokat próbált ukrán szolgálatokat tanácsokkal ellátni, hiszen, ha van a világon tapasztalt szervezet, ami több száz éve folyamatosan gyártja a koholmányokat, terjeszti a rémhíreket és szervezi a lejárató kampányokat, az a briteké, írja Schmidt Mária történész. Nem azt mondom, hogy mások nem igyekeznek a nyomukba lépni, csak azt, hogy a britek az idegen zászlós akciókat és a dezinformációt mesterfokra fejlesztették. Az első világháború alatt azzal házaltak, hogy a németek könyökből levágják a belga gyerekek karját, hogy később ne tudjanak dolgozni, az ellenség halottjainak csontjait újra feldolgozzák és szappant is főznek belőlük. Ezt a második világháború alatt a lágerekbe zárt zsidókból főzött szappanra módosították és azzal egészítették ki, hogy lámpaernyőt is készítettek a foglyok bőréből. És a sor bármeddig folytatható. Ne felejtsük, hogy rólunk is a legképtelenebb koholmányokat terjesztették az első világháború előtt és alatt, barbár hunoknak állították be a magyar katonákat, akik állati módra viselkednek. Nem úgy, mint a szerbek, britek, franciák és a többi kifinomult úriember. És most sincs ez másként.

Ennyit a brit propagandáról. És még annyit, továbbra is a Wikipédiából: hogy: „Egy tömegsírt ástak a helyi áldozatoknak, és törvénytelen kivégzéseket folytattak. A Human Right Watch azt írta, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékuk van, hogy legalább egy alkalommal kivégzéseket hajtottak végre az orosz katonák. Civilek azt mondták, hogy nagyon sokan a pincében bújtak el, mivel féltek az orosz katonáktól. Hetekig nem rendelkeztek fűtéssel vagy elektromossággal, gyakran gyertyákat használtak a víz felmelegítéséhez és főzéshez. Csak akkor hagyták el a házat, mikor biztosak lehettek benne, hogy az oroszok elhagyták a várost. Egy helyi lakos szerint az orosz katonák ellenőrizték az emberek iratait, és megölték azokat, akik részt vettek a kelet-ukrajnai háborúban, vagy akik ukrán nacionalista vagy szélsőjobboldali tetoválásokkal rendelkeztek. Ugyanezen szemtanú szerint az utolsó héten már megöltek bárkit, akivel találkoztak az utcákon.”

Mesteri ötvözete ez a valóságnak és a fikciónak.

A valóság ugyanis talán az, hogy holttesteket először április 1-jén és 2-án mutattak, akkor amikor már ukrán katonaság volt a városban. A bemutatott fotó- és filmbizonyítékok áttanulmányozása után a megkérdezett halottkémek kizárták azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó tetemek több nappal korábban haltak volna meg, és azóta a szabadban feküdtek volna. Valószínű tehát, hogy a felvételeket manipulálták, esetleg visszadátumozták, hogy alátámasszák, hogy a holttestek már március óta az utcákon hevertek. A videókon látható időjárási viszonyok nem esnek egybe a megjelölt időpontok meteorológiai adataival. Egyes beszámolók szerint a filmeken a testek egyike-másika még mozgott, ami a propagandacélokból való megrendezettségre utal. A tömeggyilkosságok valószerűtlenségét támasztja alá, hogy a sebekből nem folyt ki vér, nincsenek a tetemeken vérfoltok. A helyszíneken nincsenek, de legalábbis nem látszanak robbanószer, illetve lövegmaradványok, nyomok. 

És akkor itt vannak a fehér karszalagok, amiket az oroszbarátok hordtak, az ukránpártiak ugyanis kék szalagokat viseltek. Ez abba az irányba mutat, hogy a bejövő ukrán egységek büntetőakciójáról lehet szó, amit az oroszokkal kollaborálókkal szemben foganatosítottak.

Annál is inkább, mert miután az oroszok elhagyták Bucsát, az ukránok kijárási tilalmat rendeltek el. Ugyanakkor az ukrán sajtó beszámolója szerint 2025 márciusában Ukrajna Nemzeti Rendőrsége több mint 2500 orosz katonát gyanúsított meg azzal, hogy 2022-ben részt vettek a bucsai civilek elleni vérengzésekben. Közülük már harmincnégyet meggyanúsításáról hivatalosan is értesítettek. A nyomozók további hét személy ellen folytatják a bizonyítékok gyűjtését. Őket huszonnégy fő meggyilkolásával gyanúsítják. Tizenhét gyanúsított esetében az ügyészek már a bírósághoz fordultak. Őket tizenkét civil meggyilkolásával vádolják, egy fő ellen, aki börtönben van, háborús bűncselekmény a vád, és a pere folyamatban van. Ezekhez az eredményekhez az ukrán hatóságoknak évek megfeszített munkájára volt szükségük.

Három év telt el. Nem volt nemzetközi vizsgálat. Nem tudjuk, kik az áldozatok, nincs válasz a legszembeötlőbb ellentmondásokra. Pedig olyan jó lenne tudni, mi történt Bucsában.

Tartozunk az igazsággal az áldozatoknak, de mindenekelőtt magunknak, mert annyi koholmánnyal, nyilvánvaló hazugsággal és megtévesztéssel árasztanak el bennünket.

Borítókép: Egy tüntető hátrakötött kézzel a bucsai állítólagos mészárlás elleni demonstráción Németországban (Fotó: NurPhoto/AFP/Ying Tang)