Orosz–ukrán háború: ez a nap sorsdöntő lehet Zelenszkijéknek

Londonban szerdán újabb tárgyalásokat tartanak az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Ukrajna és az Egyesült Államok részvételével. A megbeszélések célja, hogy tűzszünetet érjenek el a három éve tartó orosz–ukrán háborúban. Az amerikai külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondta a részvételét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)

A tárgyalások időzítése egybeesik azzal az egyre inkább elterjedő, de hivatalosan meg nem erősített spekulációval, miszerint Oroszország esetleg hajlandó lenne leállítani az inváziót a jelenlegi frontvonalak mentén jelentős engedmények fejében. Az orosz–ukrán háború befejezésére irányuló diplomáciai erőfeszítések felgyorsultak, de kevés konkrétum mutatkozik arra vonatkozóan, hogy azok merre tartanak vagy egyáltalán sikerrel járnak-e.

Rengeteg áldozatot követelt az orosz–ukrán háború (Fotó: AFP)

David Lammy brit külügyminiszter a tárgyalásokat megelőzően produktívnak nevezte Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott beszélgetését, hozzátéve, hogy ez egy kritikus pillanat Ukrajna, Nagy-Britannia és az euroatlanti biztonság számára, írja a BBC. 

Az orosz–ukrán háború fordulóponthoz érkezett

Az Egyesült Államok külügyminisztere és Steve Witkoff különmegbízott ugyanakkor nem vesz részt az ukrán és európai tisztségviselőkkel Londonban zajló közelgő béketárgyalásokon – jelentette a Financial Times április 22-én. Eredetileg Witkoff és Rubio részvételét várták, de azóta jelezték, nem lesznek ott. Az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg viszont továbbra is részt vesz a találkozón.

Eközben Witkoff a héten még Moszkvába készül az orosz állami média szerint.

Bár Rubio és Witkoff nem hozták nyilvánosságra a béketárgyalásokon való részvétel megtagadásának okát, Rubio távollétét az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, Tammy Bruce április 22-én megerősítette. 

A döntés hátterében az is állhat, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kategorikusan elutasította a Krím orosz területként való elismerését, kijelentve: 

Nem osztottak meg velünk ilyen javaslatokat, és nem is fogadnánk el ilyeneket.

John Healey brit védelmi miniszter eközben a parlamentben elmondta: 

Míg Putyin azt állítja, hogy húsvéti fegyverszünetet hirdetett, megszegte azt. Míg Putyin azt mondja, békét akar, elutasította a teljes tűzszünetet, és miközben azt állítja, véget akar vetni a harcoknak, továbbra is időhúzásra játszik a tárgyalásokon.

London to host fresh Russia-Ukraine ceasefire talks https://t.co/X8A6nPgX9Q

— BBC News (UK) (@BBCNews) April 23, 2025

Brüsszel a háborút választotta

Az orosz–ukrán konfliktus több mint egy évtizedre, 2014-re nyúlik vissza, amikor Ukrajna Oroszország-barát elnökét megbuktatták. Moszkva ezt követően annektálta a Krímet, és támogatta a kelet-ukrajnai véres harcokban részt vevő szakadárokat.

Becslések szerint több százezer ember halt meg vagy sebesült meg mindkét oldalon az Oroszország által 2022. február 24-én indított invázió óta, és jelenleg közel hétmillió ukrán van menekültként nyilvántartva világszerte. Míg Donald Trump és az amerikai adminisztráció mindent megtesz a békés rendezés érdekében, addig Brüsszel és a háborúpárti elit a vérontás folytatását választotta a béke helyett.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)