Évről évre egyre többen ellenzik Ukrajna felfegyverzését

Egy friss kutatás szerint az európai emberek egyre nagyobb arányban utasítják el Ukrajna felfegyverzését. A felmérés szerint a válaszadók 49 százaléka elutasítja, hogy az unió fegyvereket küldjön Ukrajnába, míg csupán 44 százalék támogatja ezt az irányt. Még ennél is nagyobb arányban utasítják el az uniós polgárok azt a lehetőséget, hogy katonákat küldjünk Ukrajna támogatására.

Évről évre egyre többen ellenzik Ukrajna felfegyverzését Fotó: DIEGO HERRERA CARCEDO Forrás: ANADOLU AGENCY

Az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanása óta Európa számos országa fegyverekkel segíti Ukrajnát. A konfliktus kezdetén az ukrán hadsereg főként nyugati fegyverekkel harcolt, és bár egyes nyugat-európai államok újabban már közvetlenül is támogatják az ukrán hadiipart, az ukrán források szerint a fronton használt fegyverek mindössze 40 százalékát gyártják Ukrajnában. Az Európai Unió vezetése továbbra is elkötelezett a katonai segítségnyújtás mellett, Ursula von der Leyen 2025 elején gyorsított fegyver- és lőszerszállítást sürgetett, majd márciusban egy 800 milliárd eurós védelmi csomagot jelentett be, amelynek célja többek között Ukrajna támogatásának fenntartása. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ukrajnának játszaná át az EU védelmi képességeinek megerősítésére szánt források egy részét Brüsszel.

Évről évre egyre többen ellenzik Ukrajna felfegyverzését
(Fotó: TAIWAN'S MILITARY / HANDOUT / ANADOLU)

A Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei rávilágítanak, hogy a kontinens közvéleményét ugyan továbbra is megosztja Ukrajna felfegyverzése, viszont a 2025-ös év az első, amikor a fegyverszállításokat ellenző európaiak tábora (49 százalék) meghaladja a támogatók arányát (44 százalék). Ez 6 százalékpontos csökkenés 2023-hoz képest. Emellett azoknak az uniós országoknak a száma is növekszik, ahol a többség elutasítja a fegyverszállításokat – jelenleg 16 tagállam tartozik ebbe a körbe.

Ez az eltérés egyre élesebben kirajzolja a különbséget az európai választók elvárásai és a döntéshozók intézkedései között.

A dán védelmi minisztérium például 2025 tavaszán bejelentette, hogy a nőket is bevonják a sorkatonai szolgálatba, Norvégia és Lengyelország pedig jelentős haderőbővítésbe kezdett. A litván vezetés szerint „a tárgyalások jelenleg teljesen irrelevánsak”, valamint, ha Európa „valóban ki akar állni Ukrajna mellett”, akkor „állig fel kell fegyverkeznie”.

Ezzel szemben a felmérések szerint az európaiak kétharmada (67 százalék) elutasítja, hogy saját országa katonákat küldjön az ukrajnai frontra. Egyetlen vizsgált országban sem éri el az 50 százalékot a katonai beavatkozást támogatók aránya. Különösen magas az ellenzők aránya Magyarországon (90 százalék) és Bulgáriában (85 százalék). 

A kutatási eredmények világosan mutatják, hogy ameddig az uniós vezetők a katonai megoldások felé mozdulnak el, a lakosság békésebb és visszafogottabb hozzáállást szeretne – írja a Századvég.

Borítókép: Évről évre egyre többen ellenzik Ukrajna felfegyverzését (Fotó: AFP)