Tusványos – A globális Trump-hatás: Európa helyzete és a világpolitika kihívásai

Donald Trump visszatérésének globális és európai politikára gyakorolt várható hatásait vizsgálták szakértők egy panelbeszélgetésen Tusványoson csütörtökön. John McLaughlin közvélemény-kutató, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára és Tony Abbott, Ausztrália volt miniszterelnöke osztotta meg gondolatait a gazdasági, biztonságpolitikai és energiaügyi kihívásokról, a diskurzust Losonci Gergely moderálta. A résztvevők nemcsak az Egyesült Államok és Európa viszonyát elemezték, hanem részletesen kitértek a kínai és orosz fenyegetésekre, valamint az energiabiztonság kérdésére is.

McLaughlin John, Sztáray Péter, Tony Abbott, Losonci Gergely Fotó: Magyar Nemzet

Sztáray Péter hozzáfűzte: 

Az EU nem tud közös érdekeket meghatározni, mindenki más érdekeket képvisel, tele van képmutatással és önös érdekeit helyezi előtérbe.

Trump és Amerika: visszatérés az érdekközpontúsághoz

 John McLaughlin az Egyesült Államok szemszögéből elemezte a helyzetet: „Amerikában a választók lázadnak az elit ellen, Trump a munkásosztály képviselője.”

Szerinte az amerikaiak nem akarnak gyengének látszani, miközben a nemzetközi politikában is erős pozíciót kívánnak fenntartani. 

„Az USA gazdaságilag is megerősödött a Trump-féle adócsökkentésekkel, ami továbbra is kulcsfontosságú lesz” – mondta. Arra a kérdésre, hogy Európa lehet-e még globális szereplő, így válaszolt: 

Európa nagy tényező, és az új demokráciák még mindig lehetőséget adnak a polgároknak, hogy megválasszák kormányukat. De az egyre erősödő technológiai és népességi kihívások komoly próbára teszik majd.

Energia és szankciók: hogyan marad versenyképes Európa?

A panel egyik legégetőbb témája az orosz energiafüggőség és a szankciók kérdése volt. Sztáray Péter egyértelműen leszögezte, hogy Magyarország a 18 csomag szankciót elfogadta ugyan, de mindig kitartott amellett, hogy az energiaellátás biztonsága elsődleges. 

Nem támogatjuk, hogy az energiaimportot korlátozzák, mert az nem szolgálja a békét, és rontaná a versenyképességünket

 – fogalmazott.

Tony Abbott szerint Európa felelős lenne saját védelméért, és ezt nem lehet a transzatlanti szövetségre teljes egészében bízni. „Trump alapvetően azt mondja, hogy Európának többet kell költenie a saját biztonságára, és ez jogos elvárás” – mondta.

Biztonság és NATO: Kína és Tajvan árnyékában

A panel leginkább aktuális témája a globális biztonsági helyzet volt, különös tekintettel a kínai–amerikai versenyre és a Tajvan körüli feszültségekre. Tony Abbott hosszan beszélt Kína ambícióiról: 

A pekingi kommunista vezetés világuralomra tör. Ez nem sci-fi, hanem világpolitikai realitás. Kína katonai ereje már most is meghaladja az USA-ét a csendes-óceáni térség nyugati részén.

Kiemelte, hogy a következő néhány évben nagy valószínűséggel Tajvan körül komoly blokád alakulhat ki, és kérdés, hogy a világ kész lesz-e megakadályozni ezt.

John McLaughlin szerint a Nyugatnak, különösen az Egyesült Államoknak, a demokráciák értékeinek támogatásával kell harcolnia Kína ellen.  „Az a legfontosabb, hogy a demokratikus értékek erősödjenek, mert az aláássa a kínai rendszer legitimációját” – tette hozzá.

Lehet-e Trump béketeremtő?

A beszélgetés során a béke kérdése is szóba került. John McLaughlin szerint Trump kampányígérete, hogy békét teremt, nem könnyen kivitelezhető: „Az amerikaiak nem akarják, hogy az ország gyengének tűnjön. Egy elnök nem engedheti meg magának, hogy visszavonuljon gyengeségből.” 

Ugyanakkor „a nyugati demokráciák erősítése a legjobb eszköz a béke megőrzésére.”

Ez egy új hidegháború kezdete. Európának és a Nyugatnak együtt kell felkészülnie, hogy megvédje a szabadságot és a demokráciát egy olyan világban, ahol a nagyhatalmi versengés visszatért

 – fogalmazott Tony Abbott. 

Borítókép: McLaughlin John, Sztáray Péter, Tony Abbott és Losonci Gergely (Fotó: Magyar Nemzet)