Hortay Olivér: A szankciós politika Oroszországot Kínához és Indiához tolta, Európát pedig gyengítette

A Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág kutatóintézeti igazgatója szerint a Gazprom és a CNPC megállapodása új korszakot nyit az orosz–kínai energiakapcsolatokban. Hortay Olivér hangsúlyozta: „A szankciós politikával az EU nemcsak, hogy kirúgta korábbi gazdasági motorjának fő pillérét – az olcsó keleti nyersanyagot –, de össze is tolta Oroszországot Kínával és Indiával, ami tovább rontja versenyképességét.”

2025. 09. 03. 13:07
Dr. Hortay Olivér a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág kutatóintézeti igazgatója szerint a Gazprom és a CNPC által aláírt megállapodás több szempontból is mérföldkő. 

Hortay Olivér
 A szankciós politikával az EU nemcsak, hogy kirúgta korábbi gazdasági motorjának fő pillérét – az olcsó keleti nyersanyagot – de össze is tolta Oroszországot Kínával és Indiával, ami tovább rontja versenyképességét, mondta Hortay Olivér (Fotó: AFP/Jade Gao)

A felek két ügyben állapodtak meg: egyrészt bővítik a meglévő vezeték kapacitását évi 38 milliárd köbméterről 44 milliárd köbméterre, másrészt egy új, 50 milliárd köbméter kapacitású vezetéket építenek.

 Az orosz–ukrán háború kirobbanását megelőzően Oroszország évente 150 és 200 milliárd köbméter közötti mennyiséget exportált vezetéken, ennek nagy részét Európába és akkor még a volumen bővülését tervezte az Északi Áramlat 2 gázvezetéken keresztül” – kezdte a szakértő. Hozzátette: „Mostanra azonban – Magyarország és Szlovákia kivételével – az EU nagy része lemondott az olcsó vezetékes orosz gázról, így Oroszország kelet felé fordult. A szankciós politikával tehát az EU nemcsak, hogy kirúgta korábbi gazdasági motorjának fő pillérét – az olcsó keleti nyersanyagot –, de össze is tolta Oroszországot Kínával és Indiával, ami tovább rontja versenyképességét.”

Az európai energiabiztonságra vonatkozóan így fogalmazott: 

Az európai energiabiztonságára nézve a kínai–orosz megállapodásnak nincs közvetlen hatása. Az EU ellátását az teszi bizonytalanabbá és drágábbá, hogy elvágja a kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal és egyre inkább Kínával és Indiával is. 

Európa energiaimportra szorul és minél több partnerrel navigálja magát konfliktusba, annál koncentráltabb függést kénytelen kiépíteni a maradék beszállítóval.”

Az orosz elnök stratégiájáról Hortay Olivér hangsúlyozta: „Putyin már az orosz–ukrán háború előtt is igyekezett diverzifikálni az energiaértékesítéseit, de ez a törekvés 2022-ben felgyorsult. Nem véletlen, hogy az elmúlt években India az orosz olaj legnagyobb vásárlójává vált és, hogy a felek között egyre több infrastrukurális beruházás indul. A háború kirobbanásával az orosz elnök rákényszerült arra, hogy felgyorsítsa az új értékesítési csatornák kiépítését, így Kína és India diszkontáron juthatott orosz energiahordozókról, de azóta az árkülönbség nagy része elolvadt.”

A vezetékek megépítésével kapcsolatos kockázatokról a szakértő úgy véli, hogy a legnagyobb kockázatot a politikai akarat esetleges hiánya jelentheti, de ez az új megállapodással elhalványodott. 

Az azonban, hogy mind az orosz, mind a kínai vezetés a legfelsőbb szinten a vezeték és a kereskedelmi volumen növelése mellé állt, a korábbiaknál is nagyobb lendületet adhat a beruházásnak.

A kínai katonai parádéról szólva így nyilatkozott: „Az eseményen készült felvételek és bejelentések egyértelmű üzenetet küldenek a Nyugatnak arról, hogy a BRICS három feltörekvő nagyhatalma – Kína, India és Oroszország – nemhogy nem szigetelődik el, de egyre szorosabban együttműködik egymással. A nyugati média és politikai elit főárama évek óta arról beszél, hogy nincs itt semmi látnivaló, a BRICS-országok közötti szövetségnek nincs valódi jelentősége. Az igazság ezzel szemben az, hogy a főáramú nyugati elit narratívája kontraproduktív és erre az újabb kereskedelmi megállapodások is rámutatnak.”

Borítókép: Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője (Fotó: Havran Zoltán)
  

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.