Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ahogyan arról a Magyar Nemzet beszámolt, Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ-közgyűlésen jelentette be, hogy Franciaország elismeri a Palesztin Államot az izraeli és palesztin nép közötti béke érdekében. Macron hangsúlyozta: „Eljött az idő”, és történelmi felelősség hárul a nemzetközi közösségre, hogy megőrizzék Izrael és Palesztina békés egymás mellett élésének lehetőségét.
Soós Eszter Petronella politológus, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa lapunknak kifejtette, hogy a francia elnöknek a lépéssel nem közvetlen szavazatszerzési célja volt, mint fogalmazott: „A felmérések azt mutatják, hogy a választáson részt vevő és magukat muszlimnak valló szavazók, ők nagyrészt a radikális baloldalra szavaznak. Ez egy teljesen új jelenség. Ez 2022-ben volt először megfigyelhető.” Hozzátette: „a szavazó és részt vevő muszlimok mintegy kétharmada (60-70 százaléka) szavaz francia radikális baloldali pártra, az LFI-re.
Tehát a politológus hangsúlyozta, hogy bár sok muszlim választó távol marad a voksolástól, „aki elmegy, az oda szavaz”.
Soós Eszter szerint a francia elnök döntésével inkább belpolitikai ellenfeleit próbálhatja gyengíteni:
A radikális baloldal az egész politikáját 2023. október 7. óta a palesztin kérdésre építi. Hogyha ő elismeri a palesztin államiságot, akkor ezzel gyengíti a szélsőbal pozícióját, mert gyengíti ennek a követelésnek az erejét.
Hozzátette: és ezzel lehetőséget teremtsen arra, hogy a szocialista párt megnyerhesse az így felszabaduló szavazókat.
A politológus szerint Franciaország palesztin államelismerése valójában nem egy működő, szuverén állammal való kapcsolatfelvételt jelent, mert jelenleg nincs olyan palesztin vezetés, amely teljes körűen irányítaná a palesztin területeket – még a Palesztin Hatóság sem. Ezért az elismerés nem gyakorlati, hanem politikai és szimbolikus lépés.
Soós Eszter Petronella kiemelte, Macron döntésének elsősorban külpolitikai oka van:
Franciaország imázsa az elmúlt 15 évben nagyon leromlott Afrikában és Közel-Keleten. Puha hatalmat veszítettek, és miután elvesztették a puha hatalmat – különösen Afrikában a kemény hatalmat is – Macron ezért a puha hatalommal tudja magát építeni ezeken a területeken, és a palesztin állam elismerése szimpátiát tud, nevezzük így, a globális Dél országai között teremteni a francia álláspont iránt.
A döntés ugyanakkor Izrael–Franciaország viszonyában feszültséget kelthet. Soós emlékeztetett, hogy Macron 2017-től 2025 elejéig az egyik legizraelpártibb francia elnöknek számított, most azonban egy picit visszatér a hagyományos francia retorikához, amely a kétállami megoldást támogatja.
A kérdésre, hogy Macron döntése Franciarszág számára kockázatos lehet-e, a politológus óvatosan fogalmazott: „Ennek azért tényleg korlátozott a jelentősége. Hozzátette, a döntés nem akadálya akár egy Izrael-párti politikának sem.
Macron ugyanakkor érzékenyen reagál az antiszemita cselekmények számának emelkedésére, és az elmúlt hetekben sokat konzultált a francia zsidó közösségekkel. A közösségen belül megoszlanak a vélemények: egyesek szerint az elismerés a Hamásznak tett engedmény, mások szerint éppen ellenkezőleg, gyengítheti a szélsőségek követeléseit.
Soós Eszter Petronella összegzése szerint Macron lépése a francia mozgástér növeléséről szól Afrikában és a Közel-Keleten, és belpolitikai értelemben is eszközt adhat a radikális baloldal meggyengítésére.
Ahogyan arról lapunk beszámolt, Franciaországgal együtt még tíz ország döntött úgy, hogy elismeri a palesztin államot: köztük Andorra, Ausztrália, Belgium, Kanada, Luxemburg, Portugália, Málta, az Egyesült Királyság és San Marino is.
Mindeközben a francia lakosság elsöprő többsége, 81 százaléka mégis aggasztónak tartja a radikális iszlám terjedését az országban.
Ennek egyik oka lehet az, hogy milyen körülmények uralkodnak Franciaország egyes részein: egy videó felvétel látott napvilágot, amelyen egy kiterjedt migránstábor látható Párizs szívében. A felvételeken matracokkal és sátrakkal teli, nagy kiterjedésű terület látható. A felvételen egy taxi halad hosszabb ideig, mire véget ért a sűrűn beépített, rendezetlen sátorsor. A sofőr elmondása szerint ez olyan környék, ahol nem tanácsos kiszállni. Így fest ma Párizs központja:
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)
Oroszország üzen a NATO-nak?
Minden feltételt ismertetett.
Magyarországon a brüsszeli bürokrácia minden létező eszközt bevet, hogy egy bábkormány legyen.
Elképesztő döntés született.
Oroszország üzen a NATO-nak?
Minden feltételt ismertetett.
Magyarországon a brüsszeli bürokrácia minden létező eszközt bevet, hogy egy bábkormány legyen.
Elképesztő döntés született.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Oroszország üzen a NATO-nak?
Minden feltételt ismertetett.
Magyarországon a brüsszeli bürokrácia minden létező eszközt bevet, hogy egy bábkormány legyen.
Elképesztő döntés született.
A Tisza Pártnak nincs önálló álláspontja.
A tárcavezető Burkina Faso külügyminiszterével tárgyalt.
A szakértő szerint Donald Trump nem szeretné, ha az amerikai adófizetők pénzét költenék az ukrajnai háborúra.
Ez, ami most a szemünk előtt kibontakozik, a legundorítóbb, leggátlástalanabb államellenes összeesküvés, amihez hasonlót sem láttunk a rendszerváltás óta.
Megkezdődött a baloldal egyik legnagyobb ügyének pere.
A száguldó cirkuszról forgatott alkotás vezeti a listát.
Minden feltételt ismertetett.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
