Hatalmas erődemonstrációt mutatott be Magyarország szomszédja

A Balkán-félsziget továbbra is Európa egyik puskaporos hordója, ahol a történelmi ellentétek és az aktuális politikai feszültségek egyaránt jelen vannak. Viola Cintia, a Magyar Külügyi Intézet kutatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában részletesen elemezte a térség jelenlegi helyzetét és a potenciális konfliktuspontokat. Szerbia a mostani törékeny geopolitikai helyzetben hatalmas erődemonstrációt mutatott be.

2025. 09. 24. 6:04
Katonai parádét rendezett Szerbia (Fotó: AFP)
Katonai parádét rendezett Szerbia (Fotó: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerbia nemrég történetének legnagyobb katonai parádéját tartotta Belgrádban, ami Viola Cintia szerint többrétű üzenetet hordozott. A kutató úgy értékelte: a parádé jelentősége összetett. 

Szerbia felvonultatta a katonai erejét (Fotó: AFP)
Szerbia felvonultatta katonai erejét (Fotó: AFP)

Egyfelől valóban elrettentő erővel bír egy ilyen nagyszabású katonai felvonulás, amely üzenetértékű a régió többi országa számára arról, hogy Szerbia NATO-tagság nélkül, önállóan is képes megvédeni a határait

– jelentette ki. A kutató hozzátette, hogy a felvonulás egyben a hatalom erődemonstrációja volt a jelenlegi belpolitikai válság közepette.

A Balkánon jelenleg több feszültségpont is azonosítható, de ezek jellege eltér a korábbi évtizedek konfliktusaitól. A szakértő szerint 

a balkáni konfliktusok az elmúlt időben főként politikai természetűek voltak és nem fenyegetett az események háborús, katonai eszkalációja.

Példaként említette a macedón–bolgár identitásvitát és a Belgrád–Pristina-konfliktust.

Szerbia saját belső konfliktusait igyekszik kezelni

A kutató kiemelte, hogy a jelenlegi válságok inkább belpolitikai jellegűek: 

A balkáni konfliktusok legújabban belső válságokként jelennek meg előttünk. Ilyen belpolitikai krízist látunk Szerbiában, ahol a kormányellenes tüntetők hónapok óta előre hozott választásokért tüntetnek.

Koszovó kérdése továbbra is megoldatlan probléma a régióban. 

Viola Cintia szerint: 

A politikai realitás ma az, hogy Koszovó egy létező, szuverén állam a Nyugat-Balkánon. Ugyanakkor az is világos, hogy még jó ideig egyetlen szerb kormány sem fogja ezt elismerni.

A boszniai helyzetet illetően a kutató úgy véli, a nyugati országok valójában Dodik esetleges elmozdításától azt remélik, hogy konszolidálódik a Szerb Köztársaság Boszniában, és végül jobban belesimul majd az államszövetség struktúrájába. 

Bosznia-Hercegovinában kétség kívül elég magas a feszültség, az entitások között, illetve a Szerb Köztársaságban is, ugyanakkor a feszültség fenntartása sok tekintetben mesterséges folyamat, amelyet Dodik igyekszik kihasználni. A feszültségkeltés ugyanis az ő politikai malmára hajtja a vizet, ugyanakkor befolyásos nemzetközi támogatás hiányában nemhogy az elszakadás, de a saját mandátumára vonatkozó  jogorvoslat sem reális forgatókönyv – hangsúlyozta Viola Cintia.

Borítókép: Katonai parádét rendezett Szerbia (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.