Nincs olyan terület, ahol jól járna az EU Ukrajnával

Óriási veszélyt jelentene az EU jelenlegi tagállamaira a háborúban álló keleti szomszéd csatlakozása. A Magyar Nemzet Ukrajna csatlakozása következményeinek különböző vetületeit járta körbe Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője segítségével. A szakértő szerint Brüsszel szempontjából Ukrajna nagy előnye a más tagjelöltekhez – különösen Szerbiához – képest, hogy a jelenlegi kijevi vezetés kritikátlanul támogatja a politikájukat a háborús támogatásért cserébe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Fotó: ANP via AFP

Azzal kapcsolatban, hogy felmerülhet-e, hogy Ukrajna belépése új lökést adjon egy közös európai hadsereg felállításának, a szakértő elmondta, hogy önmagában a közös európai hadsereg nem lenne ördögtől való ötlet, hiszen régóta hiányzó súlyt adna Európának a nemzetközi színtéren. Ahogy a nyugat-európai államok régre nyúló hiányossága az is, hogy a saját védelmükre nem költenek eleget.

De nem mindegy, hogy milyen módon és célból kerül sor ezek megvalósítására: ha a megemelt védelmi költségvetés nagy része a tagállami hadseregek helyett Ukrajnában köt ki, akkor az EU csak gyengülni fog

– figyelmeztetett, hozzátéve, hogy az is ezt igazolja, hogy most Brüsszel még csak nem is közös európai hadseregben gondolkodik, hanem az ukrán hadsereget szeretné tovább erősíteni, effektíve az ő kezükbe helyezve a kontinens védelmét.

A korábbi Amerikára utaltság se volt szerencsés Európa számára, de ez a megoldás nagyságrendekkel rosszabb lenne, hiszen egy kérdéses megbízhatóságú és stabilitású szereplőt tenne meg Európa őrzőjévé

– húzta alá.

Ehelyett az európai védelmi képességeket kellene erősíteni, és egy valóban európai értékeket és érdekeket védelmező közös hadsereget létrehozni, ahogy azt a magyar jobboldal már régóta javasolja – tette hozzá.

Ukrajna csatlakozása az uniós intézményekre is komoly hatással lehet. Dornfeld László szerint Brüsszel szempontjából Ukrajna nagy előnye a más tagjelöltekhez – különösen Szerbiához – képest, hogy a jelenlegi kijevi vezetés kritikátlanul támogatja a politikájukat a háborús támogatásért cserébe.

Ukrajna népességéből kifolyólag több tucat képviselőt küldhetne az EP-be, valamint a tanácsban is jelentős szavazati aránya lenne

– hangsúlyozta.

Ami azonban még fontosabb, az magának a felvétel körülményei: a csatlakozási megállapodás ugyanis módosítja az uniós alapszerződéseket, vagyis olyan kérdésekhez is hozzá lehet nyúlni, amelyek egyébként évekig tartó szerződésmódosítási folyamatot igényelnének

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Nem is véletlen, hogy a lisszaboni szerződés 2007 megkötése óta – vagyis lassan két évtizede – nem is volt ilyenre példa – tette hozzá.

Az alapszerződések módosításával a brüsszeli vezetők például elérhetnék régi céljukat, a köznyelvben vétónak nevezett egyhangú döntéshozatal eltörlését, a föderális elemek erősítését a tagállamok kárára – magyarázta.

Régi és eddig mindig igazolódott megállapítás az, hogy Brüsszel minden válságot a saját hatalma növelésére használ fel, így van ez a háborúval is. Ráadásul ennek ideológiai alapját már meg is teremtették azzal, hogy bárkit, aki ellenzi a gyorsított ukrán uniós csatlakozást, oroszbérencnek bélyegeznek

– mutatott rá Dornfeld László.

Valamint azzal is, hogy a közös eladósodás segítségével próbálnak Kijev számára pénzt teremteni – ez a »hamiltoni pillanat«, amire Orbán Viktor is hivatkozott kötcsei beszédében, a módszer, amivel maga az Amerikai Egyesült Államok is megszületett

– hívta fel a figyelmet egy másik fontos példára.

Ukrajna ebben a brüsszeli játszmában csak egy eszköz, nem maga a cél – a cél ugyanis nem más, mint az Európai Egyesült Államok létrehozása

– vonta le a következtetést.

Magyar Péter és a Tisza tehát ezt támogatják akkor, amikor teljes mértékben elkötelezik magukat a brüsszeli politika mellett. Márpedig ez történt akkor, amikor beléptek a Manfred Weber vezette Európai Néppártba, amely számára ma deklaráltan a legfontosabb prioritás Ukrajna támogatása. Magyar Péter mentelmi jogán keresztül egy fogott ember, tehát ezen erőknek ellentmondani innentől már nem tud

– mondta el a szakértő.

Ami a csatlakozásnak a migrációs folyamatokra való hatását illeti, Dornfeld László szerint Ukrajnát már nagyrészt elhagyta az, aki megtehette, de persze a csatlakozással még többek előtt nyílna meg az út. Viszont az elmúlt időszakban láthattuk, hogy az Ukrajnából érkezők döntő része megpróbál integrálódni a befogadó államba és munkát vállal.

Sőt videók tanulságai alapján ugyanúgy áldozatává válnak a bűnöző migránsoknak

– mondta.

Szerinte a fő probléma tehát azokkal van, akik olyan idegen kulturális és társadalmi közegből érkeznek (például Afrikából vagy a Közel-Keletről), amely összeegyeztethetetlen az európai civilizációban megszokott élettel.

A kiürült Ukrajna ugyanakkor a globalisták számára még hasznos lehet abból a szempontból, hogy ott megpróbálhatják felépíteni »utópiájukat«, egy befogadó, szivárványszínű migránsországot, a liberális mintaállamot

– összegzett az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: ANP/AFP)