Mráz Ágoston Sámuel: Legitimitási problémákkal küzd Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartotta meg az unió helyzetéről szóló beszédét. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője úgy látja, Ursula von der Leyen válságbeszéde a legitimitási problémáit tükrözi, túlzó ígéreteket tartalmaz, és olyan ügyekbe is beleszól, amelyekhez nincs felhatalmazása.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: SIMON WOHLFAHRT Forrás: AFP

Ez egy válságbeszéd volt, ez volt a konklúziója a háttérbeszélgetésünknek. Legitimitási problémákkal küzd Ursula von der Leyen. Soha nem választották meg a választók, és a közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában és a nagy nyugat-európai tagállamokban is a többség kritikus az ő működésével kapcsolatban – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke éves, az unió helyzetéről szóló beszédét tartja az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Fotó: Sebastien Bozon / AFP

Így folytatta: ezért aztán ebben a beszédben Gyurcsány Ferencre emlékeztető módon a csillagot is leígérte az égről, iszonyatos pénzügyi támogatásokat és forrásokat, alapokat jelentett be, aminek nincs meg a fedezete az európai költségvetésben, ezt kizárólag az Európai Unió eladósításával tudná végrehajtani, ha egyáltalán, de nincs is erre felhatalmazása, illetve egyfajta politikai akcionalizmust láttunk, ami azt jelenti, hogy minden témával elkezd foglalkozni a lakásépítéstől kezdve a határkerítések megerősítéséig az Európai Bizottság, holott erre nincsen hatásköre és felhatalmazása. 

A legitimitási válságot a látszatcselekvésekkel próbálja helyesbíteni.

– Hat pontot emelnék ki magából a beszédből, ami nagyon sok témáról szólt. Az első az, hogy bejelentette a bizottság elnöke, hogy az orosz energiáról való leszakadás programját folytatni akarja, azaz Szlovákiával és Magyarországgal nem a megoldást keresi, nem a kompromisszumot, miközben legalább ez a két ország infrastrukturálisan, technikailag egyelőre rászorul az orosz energiaforrásokra. A következő izgalmas állítás az volt, hogy beismerte, hogy nem csinált semmit az elmúlt egy évben: tavaly november elején az európai állam- és kormányfők budapesti nyilatkozata tette házi feladatul Ursula von der Leyennek, hogy a versenyképességi fordulatot szervezze meg, a fölösleges bürokratikus előírásokat szüntesse meg. Erre azt mondta Ursula von der Leyen most a beszédében, hogy elkezdi a munkát. Ezt magyarra úgy tudjuk lefordítani, hogy eddig nem csinált semmit. 

A szakértő így folytatta:

A harmadik bejelentés az egy utólagos visszaigazolás Orbán Viktor azon tézisének, amit az amerikai elnökválasztás után fogalmazott meg, hogy Brüsszel átveszi a liberális és demokrata Washington szerepét, hiszen médiatámogatási programot, demokráciavédelmi központ létesítését jelentette be, tehát az ilyen politikai puha pénzek kifizetését és a szuverenista erők ellenzékének finanszírozását, azt Brüsszel fogja ellátni a következő időben. 

Szólt arról is, hogy politikai uniót akar létrehozni, nem ezzel a megfogalmazással, de a külpolitikában a minősített többség bevezetése a jelenlegi európai jogrendszer felrúgását jelenti, és összhangban van azzal, amiről Orbán Viktor Kötcsén beszélt, hogy lehet, hogy egy szűk politikai uniót, ahol megszűnnek az államok és azoknak a szuverén jogai, vétólehetősége, létre lehet hozni, de abban Magyarország nem kíván részt venni. 

Itt Ursula von der Leyen azt jelentette be, hogy ő ezt létre is szeretné hozni. 

Valamint beszélt arról, hogy Ukrajnát is fel akarja venni, integrálni akarja a közös piacba. 

– Nem mondta ki szó szerint, de aki tud olvasni a sorok között, az tudja, hogy azt mondta valójában, hogy Ukrajnát az EU-ba szeretné fölvenni, hiszen a közös piac az nem más, mint az Európai Unió. Ezzel szemben Orbán Viktor a beszédében azt mondta, hogy egy biztonsági és energiaegyüttműködésben részt vehet Ukrajna is, Anglia is, Törökország is, de a közös piacot, azaz a jelenlegi európai uniós tagságot természetesen továbbra sem támogatja. Talán ezek voltak a legfontosabbak, de ahogy mondtam, mindenért illetékesnek és nem létező hatásköröket magának kreálóként tűnt föl a bizottság elnöke ebben a beszédben.

Ursula von der Leyen Ukrajna-támogatásáról is beszélt

Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott:

A védelmi együttműködés jegyében egy csillagászati összeget, 800 milliárd eurós támogatást jelentett be, illetve az orosz vagyonok elkobzásából is Ukrajnát akarja támogatni a bizottság elnöke. Ezek nem voltak új bejelentések, csak alátámasztják azt, amiről beszéltem, hogy iszonyatos összegeket kíván erre szánni az Európai Unió, ami nincs meg a saját költségvetésében sem.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartotta meg az unió helyzetéről szóló beszédét. A bizottság háborúpárti vezetője nem hazudtolta meg magát, a beszéd elején mindjárt Ukrajna harcát hangsúlyozta. A botrányt botrányra halmozó elnök szerint Európa harcban áll. Von der Leyen úgy fogalmazott: Ukrajna jövője az EU-ban van. A beszéd egyébként alig szólt az európai emberek problémáiról, viszont annál inkább Ukrajnáról és a brüsszeli hatalom központosításáról. A Tisza Párt képviselői látványosan tapsoltak a háborúpárti vezetőnek.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)