Valami készül Közép-Európában – és Brüsszel már érzi

Andrej Babis kormányalakítása várhatóan felerősítheti a közép-európai, szuverenista együttműködést. Az Orbán–Babis–Fico hármas közös fellépése főként az ukrajnai háború és a zöldátállás kérdésében hathat a brüsszeli döntéshozatalra. Bár nézetkülönbségek vannak, például Ukrajna EU- és NATO-tagsága kapcsán, a három ország egyre inkább összehangolhatja álláspontját. Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója szerint a pragmatikus együttműködés fő célja a gazdasági versenyképesség megőrzése lesz.

Orbán Viktor és Andrej Babis Fotó: ALEX HALADA Forrás: APA-PictureDesk

Andrej Babis visszatérésével új korszak kezdődhet az európai politikában. A cseh politikus kormányalakítási megbízása nemcsak Prágában, hanem a régióban is hullámokat vet: az Orbán–Babis–Fico-tengely erősödése komoly hatással lehet az Európai Unió döntéshozatalára, különösen az ukrajnai háború, a zöldátállás és a gazdasági versenyképesség kérdéseiben. Bár a három vezető nem minden kérdésben ért egyet, közös bennük az EU fősodrával szembeni kritikus hozzáállás – és ez Brüsszelben újabb politikai feszültségekhez vezethet. Vass Ágnest, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatóját kérdeztük.

Brüsszel már érzi, hogy az Orbán–Babis–Fico-tengely erősödése komoly hatással lehet az unió döntéshozatalára
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, Andrej Babis megkapta a kormányalakítási megbízást a cseh köztársasági elnöktől, Petr Paveltől, így, bár még vannak kérdőjelek a kormányalakítással kapcsolatban, várhatóan Babis kerül majd a miniszterelnöki székbe. Ha ez megtörténik, várhatóak hangsúlybeli eltolódások a cseh külpolitikában, és ez alól az új kormány EU-politikája sem lesz kivétel. A három politikust összeköti, hogy kritikusabbak az Európai Unióval, a választási kampány során és az után is Babis több olyan kijelentést tett, amely megkérdőjelezi az eddigi kormányzat Ukrajnával és a háborúval kapcsolatos lépéseit. 

Babis többször elmondta például, hogy ha ő kerül kormányra, nem fognak közvetlenül a cseh költségvetésből támogatást küldeni Ukrajnának. 

– emelte ki a kutatási igazgató. Ugyanezt mondja Robert Fico szlovák miniszterelnök is, aki szerint kormánya nem fog aláírni semmilyen hitelgaranciát Ukrajna katonai kiadásaira (itt a befagyasztott orosz vagyon elkobzását illetően mondta ezeket), és a költségvetésből sem adnak erre „egyetlen centet sem”. Azt is hozzá kell tenni, hogy az október közepi szlovák–ukrán kormányközi egyeztetésen a szlovák miniszterelnök azt is elmondta, hogy támogatja Ukrajna uniós tagságát (nem támogatja viszont NATO-tagságát) – Magyarország ugyanakkor Ukrajna EU-s csatlakozását sem támogatja. 

Babis, Orbán és Fico között biztosan várható egyeztetés az egyes uniós csúcsok előtt – hiszen például a migrációs válság idején ez az együttműködés (akkor Lengyelországgal kiegészülve) sikeresnek bizonyult. Hasonlóan tehát lehet arra számítani, hogy más, ez esetben Ukrajnával és a háborúval kapcsolatos kérdésekben is egyeztetnek majd. Ez pedig várhatóan a kritikus hozzáállást fogja erősíteni, amely több kérdésben is szembemehet majd a brüsszeli állásponttal – mondta az elemző.

Csehország és a zöldátállás

A zöldátállás az egyik legfontosabb politikai kérdés Csehországban. A Fiala-kormányzat ugyanis több olyan lépést is tett ez ügyben, amelynek következményeit a cseh polgárok pénztárcája érzi meg a legjobban, és ez komoly elégedetlenséget okozott a választók körében. Már a 2024-es EP-választások során is az egyik központi kérdés volt, amely el is hozta a Motoristé sobe (Autóspárt) sikerét, amely párt a robbanómotorok betiltása és a Green Deal ellen szólalt fel és erre is építette kampányát. Most ez a párt lesz a Babis vezette ANO várható koalíciós partnere. A két leglátványosabb kérdés, amely a cseh polgárokat érinti a Green Deal kapcsán, az az energiaárak és az (autó)iparban érzékelhető változások – fejtette ki a szakértő. Mint mondta, a Fiala-kormányzat egyik meghatározó lépése volt, hogy leváltak az orosz energiahordozókról, amelynek következménye az energiaárak óriási emelkedése volt. Az iparra és azon belül az autógyártásra még ma is büszke csehek nemcsak azt érzik meg, hogy az autógyárak átállnak az elektromos autók gyártására, hanem azt is, hogy például a kínai piacra drasztikusan csökkent az eladás – és itt jön képbe a versenyképesség kérdése. 

Babisnak kulcsfontosságú lesz, hogy az ipari termelésen, befektetéseken keresztül is versenyképessé tegye Csehországot és a régiót is. 

– részletezte a szakértő, majd úgy folytatta, hogy már csak azért is szükség lesz erre, mert a kampány során is legalább 2-3 százalékos gazdasági növekedést ígért, amelyet csak úgy tud teljesíteni, ha részt vesz a versenyképességet támogató kezdeményezésekben is. Ebben Csehország számára nagyon fontos partnerek lesznek majd a közép-európai szomszédai is. 

A visegrádi országok és a migrációs kérdések

A migrációval kapcsolatos együttműködés több szempontból is sikeres volt, és példaként szolgál további együttműködésekre is. Ukrajnával és a háborúval kapcsolatos kérdések azonban nem ennyire egyértelműek, hiszen láthatjuk, hogy például nincs teljes egyetértés Magyarország és Szlovákia között, ha az uniós csatlakozásról van szó. De más a helyzet, ha mondjuk a tűzszünetről vagy a háború lezárásáról van szó – mondta lapunknak Vass Ágnes.

Az biztos, hogy sem a szlovák, sem a leendő cseh miniszterelnök nem támogatja a háború folytatását, és azt sem, hogy saját költségvetésükből támogassák Ukrajnát a harcok folytatásában. Egyikük sem támogatja a NATO-hoz való közeledését sem

– emelte ki az igazgató. Kitért rá, hogy nem értenek egyet a befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos tervekkel sem Brüsszellel. Ebben a kérdésben ez a három ország, még ha nem is értenek mindenben száz százalékig egyet, ki merik fejezni egyet nem értésüket az EU-s többséggel szemben. Ha álláspontjaikat koordinálják, bizonyosan jobban hallhatóak lesznek majd. Tehát stratégiájukat illetően, ha Babis hivatalosan is Csehország miniszterelnöke lesz, várhatóan Ukrajna és a háború kapcsán is egyeztetik majd az álláspontjaikat és egy sokkal koordináltabb, adott esetben hatékonyabb fellépésre lehet tőlük számítani – mondta.

Patrióták Európáért az Európai Parlamentben

Andrej Babis pártja, az ANO a Patrióták Európáért frakció egyik alapítója a magyar Fidesz és az osztrák FPÖ mellett. Babis és az ANO a liberális oldalról lépett a konzervatív, patrióta csoportba, felismerve azt, hogy a cseh választók esetében is történt egy jobbratolódás és a párt politikai üzeneteit, ígéreteit is ez alapján fogalmazta meg. 

Fico pártja, a Smer azonban jelenleg nem tagja a Patriótáknak – hiszen a SMER inkább balközép irányt képvisel, jelentős szuverenista iránnyal. 

– vázolta az elemző. A Patrióták jelenleg a harmadik legerősebb frakciója az EP-nek, ennek ellenére vannak bizonyos korlátai annak, hogy más konzervatív pártokkal együttműködjenek. Ugyanakkor közös fellépésekre és közös üzenetek megfogalmazására lehetőségük van, és várhatóan az egyébként az Európai Szocialisták Pártjából kizárt Smerrel erre lesz is majd példa. 

Elég nagy az esély arra is, hogy a visegrádi hármak képesek egységesíteni álláspontjukat a Brüsszel által támogatott zöldátállással kapcsolatban is, hiszen Szlovákia és Csehország hasonló kihívásokkal szembesülnek. Bár az egyes országok energiaszerkezete eltérő (Csehország nagymértékben támaszkodik a szénre és az atomenergiára, míg Szlovákiában a zöldátállás jelentős technológiai kihívást jelent), technológiai és energiapolitikai területeken biztosan jóval pragmatikus koordinációra számíthatunk. A versenyképesség védelme úgyszintén mindhárom országnak kiemelten prioritás, amelyben szintén szorosabb együttműködésre számíthatunk tőlük – mondta lapunknak Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója.

Borítókép: Orbán Viktor és Andrej Babis (Fotó: AFP)