Kettős mérce Brüsszelben: Dániában romlik a jogállamiság, mégsem bírálják

A dán Justitia agytröszt legújabb tanulmánya szerint Dániában évek óta gyengül a jogbiztonság, a kormány pedig önkényesen korlátozza az alapvető jogokat. Míg az Európai Unió rendre élesen bírálja Magyarországot, Koppenhágával szemben hallgat. A jelentés emlékeztet: a covid-válság idején a miniszterelnök a parlament megkerülésével vezetett be súlyos korlátozásokat.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a francia elnök érkezésére várnak a koppenhágai Dán Iparházban tartott EU-csúcstalálkozó előtt Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP

Az Európai Unió évek óta keményen kritizálja Magyarországot a jogállamiság állítólagos hiányosságai miatt, ám ugyanez a szigor nem érvényesül Dániával szemben. A Justitia dán jogi agytröszt legfrissebb tanulmánya rámutat: az északi országban folyamatosan romlik a jogbiztonság, egyre gyakoribb az önkényes hatalomgyakorlás, a politikusok pedig rendszeresen átlépik a törvényesség határait.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök üzleti vezetőkkel találkoztak a koppenhágai Iparszövetség székházában (Fotó: Ritzau Scanpix/Sebastian Elias Uth)

Sokáig a világ egyik legstabilabb demokráciájának és a jogállamiság mintaképének tekintették Dániát, ám egyre több jel utal arra, hogy ez csupán egy szépen felépített mítosz. A Justitia dán agytröszt éves jelentése szerint az országban folyamatosan romlik a jogbiztonság, a hatalom pedig egyre kevésbé tartja tiszteletben a polgárok alapvető jogait.

A skandináv illúzió vége?

A nemzetközi politikai közbeszédben Dánia eddig rendre úgy jelent meg, mint a stabilitás, az átláthatóság és a tiszta közélet megtestesítője. Ám a Justitia 2014 óta minden évben elkészített átfogó elemzése mást mutat: a jogállamiság intézményei gyengülnek, a demokratikus kontroll pedig egyre inkább kiüresedik.

A szervezet szerint Dániát évek óta „elhamarkodott törvényhozás”, „önkényes közigazgatás” és „állampolgári jogok rendszeres megsértése” jellemzi.

 Bár az Európai Bizottság előszeretettel bírálja Magyarországot, a dán rendszerrel kapcsolatban hallgatásba burkolózik – annak ellenére, hogy a skandináv államban számos aggasztó jelenség tapasztalható.

Jogkorlátozás, kártalanítás nélkül

A jelentés különösen problémásnak nevezi a kisajátítások gyakorlatát, ahol a hatóságok kártalanítás nélkül veszik el a polgárok tulajdonát. Ez nem elszigetelt eset, hanem rendszerszintű működés. A rendőrség is egyre gyakrabban folyamodik az úgynevezett ügymosás módszeréhez: olyan technikákhoz, amelyekkel a panaszokat és ügyeket mesterségesen elnyújtják vagy eltüntetik, így a felelősségre vonás elmarad.

A bírósági út beszűkülése

Miközben Dániát nyugaton jogállamisági példaként emlegetik, a Justitia kimutatta, hogy a bírósági fellebbezések lehetősége drámaian szűkül. Egyre kevesebb jogorvoslati fórum érhető el, a polgárok pedig sok esetben teljesen kiszolgáltatottak a közigazgatás döntéseinek. 

A demokratikus kontroll gyengülése és a hatalmi ágak közötti fékek és ellensúlyok lebontása immár a dán rendszer mindennapi jellemzője

 – áll a kutatásban.

Den store stat må ikke bare tromle den lille mand!

Når en borger havner i retten mod staten, er oddsene for at vinde voldsomt ulige.

Borgeren har én advokat og begrænsede midler. Staten har Kammeradvokaten og ubegrænsede midler.

Resultatet er, at borgeren taber næsten… pic.twitter.com/hP6lENGUBn

— Venstre (@venstredk) September 29, 2025

Maffiamódszerek az adósságkezelésben

A Justitia megállapította: a dán állam a polgárokkal szemben maffiaszerű módszereket alkalmaz, amikor adósságkezelésről van szó. Sokszor előfordul, hogy az állam a jogszabályokat saját belátása szerint értelmezi, és mindenféle független ellenőrzés nélkül hajtja be a követeléseket. Az érintettek jogi védelme ilyenkor gyakorlatilag megszűnik.

Korrupció: se statisztika, se felelősség

Dánia sokáig a világ legkevésbé korrupt országa címkével büszkélkedhetett a nemzetközi rangsorokban. A Justitia azonban rávilágít: ennek egyik oka, hogy az országban szinte egyáltalán nem mérik és nem dokumentálják a korrupciós ügyeket. Más szóval: 

ami papíron nem létezik, az a valóságban sincs jelen.

 Ez a gyakorlat természetesen hamis képet fest az ország állapotáról.

Kettős mérce Brüsszelben

A jelentés külön kiemeli, hogy miközben az Európai Bizottság évek óta hevesen bírálja Közép-Európa konzervatív kormányait a jogállamiság állítólagos hiányosságai miatt, Dániával szemben soha nem indult kötelezettségszegési eljárás. Pedig a Justitia szerint a dán rendszer rendszerszintű hibákat mutat, amelyek összehasonlíthatók más, rendszeresen kritizált tagállamok problémáival.

Banánköztársaság skandináv köntösben?

A dán jogállamiság mítosza tehát egyre inkább megkérdőjeleződik. A Justitia jelentése szerint az országban zajló folyamatok sokkal inkább egy banánköztársaságra, semmint egy stabil demokráciára emlékeztetnek. Bár a közvélemény és a brüsszeli elit még mindig hajlamos a skandináv modellt idealizálni, a tények mást mutatnak: Dániában folyamatosan épülnek le azok az intézmények, amelyek a polgárok szabadságát és jogait lennének hivatottak védeni.

Borítókép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a francia elnök érkezésére várnak a koppenhágai Dán Iparházban tartott mini EU-csúcstalálkozó előtt (Fotó: AFP)