Új világrend született a második világháború után

Nyolcvan évvel ezelőtt ért véget a második világháború, amely nemcsak milliók életét oltotta ki, hanem alapjaiban alakította át a nemzetközi viszonyokat is. A konfliktus nyomán született meg az a globális rend, amelynek elemei máig meghatározzák a világpolitikát és a gazdasági együttműködést.

Churchill, Roosevelt és Sztálin a jaltai konferencián Fotó: Unknown Forrás: Wikipédia

1945 tavaszán összeomlott a náci Németország, és Európában véget ért a második világháború. A szövetséges csapatok keletről és nyugatról is előrenyomultak: a Vörös Hadsereg elfoglalta Berlint, míg a nyugati szövetségesek Németország nyugati területeit vonták ellenőrzésük alá. Hitler öngyilkossága után május 8-án aláírták a feltétel nélküli kapitulációt, ami a kontinensen lezárta a harcokat.

Új világrend született a második világháború után. A fotón Sztálin, Roosevelt és Churchill  (Forrás: Wikipédia)

A győzelem a szövetséges hatalmak közös sikere volt. A győztesek közé tartozott az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, a Szovjetunió, valamint Kína, amelyet 1937 óta súlyosan megviselt a japán agresszió, de végig a szövetségesek oldalán harcolt. Ezek az országok a háború után nemcsak a békekötést, hanem az új világrend kialakítását is meghatározták.

1945. február 4–11. között Jaltában, a Krím félszigeten találkozott a három nagyhatalom vezetője. A konferencián megállapodtak Németország megszállási övezetekre osztásáról, a náci rendszer felszámolásáról, és a háború utáni Európa rendezéséről. 

Döntöttek arról is, hogy a Szovjetunió belép a háborúba Japán ellen, meghatározták Lengyelország új határait, és előkészítették az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozását. A jaltai egyezmények ugyan a közös győzelem jegyében születtek, de egyben előrevetítették Európa politikai kettészakadását is.

Néhány hónappal később, 1945. július 17. és augusztus 2. között Potsdamban ült össze ismét a szövetséges vezetés: Sztálin mellett ekkor már Truman és Churchill (helyét a választási vereség után Attlee vette át).

Itt véglegesítették Németország megszállási zónáit, elrendelték a nácizmus felszámolását, a demilitarizációt és a háborús bűnösök felelősségre vonását. Ugyanakkor a potsdami tanácskozáson már világosan kirajzolódtak a szövetségesek közötti politikai ellentétek, amelyek a hidegháborús konfrontáció felé vezettek.

A háború azonban a Csendes-óceánon még hónapokig folytatódott. Az amerikaiak elfoglalták Iwo Jimát és Okinavát, Japán városait sorozatos légitámadások érték. 1945 augusztusában Hirosima és Nagaszaki atombombázása, valamint a Szovjetunió hadba lépése kényszerítette ki Japán kapitulációját. A hivatalos fegyverletételre 1945. szeptember 2-án került sor az USS Missouri fedélzetén. 

Amikor a világ végre fellélegzett, Európa azonnal egy új politikai korszak küszöbére lépett.

Európa kettészakadása

A győzelem után a szövetségesek megszállási zónákra osztották Németországot és Ausztriát. Míg Ausztria 1955-ben semleges, demokratikus államként egyesülhetett, Németország 1949-ben kettészakadt: Nyugat-Németországra és a szovjet befolyás alatt álló Kelet-Németországra. 

Németország újjászervezése területi és demográfiai átrendeződéssel is járt. Németország területeinek negyedét elveszítette: Szilézia, Pomeránia és Kelet-Poroszország nagy része Lengyelországhoz és a Szovjetunióhoz került. Több millió németet telepítettek ki, miközben a Szovjetunió is elcsatolt területeket Lengyelországtól, Finnországtól és Romániától.

A berlini fal egy része (Forrás: Wikipédia)

A szovjetek közben Kelet- és Közép-Európát szoros ellenőrzésük alá vonták. Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK szovjet mintájú kommunista rendszert épített ki. 

A kontinens kettészakadt: Nyugat-Európa az amerikai vezetésű NATO-hoz, Kelet-Európa pedig a szovjet irányítású Varsói Szerződéshez csatlakozott.

1949. április 4-én került sor az Észak-atlanti Szerződés (North Atlantic Treaty) aláírására, amely a NATO jogi alapját képezi. A szervezet célja az volt, hogy a nyugati államok közös katonai védelem révén ellenálljanak a szovjet térnyerésnek.

Az ENSZ és a szuperhatalmak felemelkedése

A katonai-politikai törésvonalak mellett a globális intézményrendszer is formálódni kezdett. 1945 októberében létrejött az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek célja a béke és az együttműködés biztosítása volt. A Biztonsági Tanács állandó tagjai – az Egyesült Államok, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína – hosszú távra biztosították vezető szerepüket a világpolitikában.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti szövetség azonban gyorsan széthullott. A két új szuperhatalom ideológiai, katonai és gazdasági versengése hosszú évtizedekre meghatározta a világot. 

Az amerikaiak a kapitalizmust és a „szabad világot”, a szovjetek a kommunizmust képviselték. A két tábor közötti bizalmatlanság fegyverkezési versenyhez, helyettesítő háborúkhoz és válságok sorához vezetett.

Gazdasági újjáépítés és a Bretton Woods-i rendszer

Miközben a politika frontvonalai megszilárdultak, a gazdasági rendet is új alapokra helyezték. Már 1944-ben, még a háború vége előtt, 44 ország képviselői Bretton Woodsban lefektették az új világgazdasági rend alapjait. A dollárt tették a nemzetközi rendszer központjába: a valutákat a dollárhoz kötötték, a dollárt pedig aranyhoz rögzítették. Megszületett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank, amelyek a stabilitást és az újjáépítést szolgálták.

A Marshall-terv (1948–1951) óriási segítséget nyújtott Nyugat-Európa újjáépítésében. Németországban a „gazdasági csoda”, Olaszországban és Franciaországban gyors növekedés indult. Nagy-Britannia viszont a háborús terhek miatt lassabban állt talpra. Japán újjáépítése lassabban kezdődött, de az 1960-as évekre szintén gazdasági nagyhatalommá vált.

Marshall-tervet propagáló plakát (Forrás: Wikipédia)

A Szovjetunió más utat választott: a német ipar szétszerelésével és a szatellitállamokból beszedett jóvátételekkel építette újjá gazdaságát, miközben fenntartotta katonai fölényét Európa keleti felén. A gazdasági újrarendeződés közben a politikai feszültség sem enyhült.

A hidegháború első évtizedei

A második világháború után nem a béke, hanem egy új konfliktus kora következett. Európa vált a két tömb közötti küzdelem fő színterévé.

1947-ben Truman amerikai elnök doktrínája megfogalmazta a kommunizmus feltartóztatásának stratégiáját. 

A Szovjetunió ezzel szemben fenntartotta katonai jelenlétét, és kiterjesztette befolyását a megszállt országokra.

Vietnámi háború (Forrás: Wikipédia)

Az első komoly válság a berlini blokád (1948–49) volt, amelyre a Nyugat légihíd kiépítésével válaszolt. 1949 nyarán a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, ezzel megszűnt az amerikai nukleáris monopólium. Churchill szavaival: 

Vasfüggöny ereszkedett le Európára.

A hidegháború során a világ számos pontján robbantak ki válságok: a koreai háború, a kubai rakétaválság, a vietnámi háború mind-mind a két szuperhatalom rivalizálásának részei voltak. A nagyhatalmi verseny nem csak Európában zajlott: a világ más régiói is történelmi fordulóponthoz értek.

Dekolonizáció és az új világ szereplői

A háború után az európai gyarmati birodalmak meggyengültek. India 1947-ben vált függetlenné, majd sorra követték a délkelet-ázsiai, közel-keleti és afrikai gyarmatok. Indonézia, Vietnám, Laosz, Kambodzsa, később Algéria, Tunézia, Marokkó és számos afrikai ország is elnyerte szabadságát.

Az 1955-ös bandungi konferencián az újonnan függetlenné vált államok kimondták: nem kívánnak egyik szuperhatalomhoz sem csatlakozni. 

Megszületett az el nem kötelezett mozgalom, amely a harmadik világ új hangját jelentette a nemzetközi politikában. A gyarmati korszak lezárulta és a blokkok versengése közepette a nemzetközi együttműködés jelentősége tovább nőtt.

Az ENSZ és az új világrend öröksége

Az ENSZ azóta is a világ legátfogóbb nemzetközi intézménye, 193 tagállammal. Feladatai közé tartozik a békefenntartás, az emberi jogok védelme, a fejlődés támogatása és a globális kihívások kezelése. Bár gyakran bírálják lassúsága és a nagyhatalmak befolyása miatt, fennmaradása mutatja, hogy a világ országai továbbra is szükségesnek tartják a párbeszéd fórumát.

A második világháború tehát nem a normalitáshoz való visszatérést hozta, hanem egy új világrend kialakulását. A kettészakadt Európa, a hidegháború, a dekolonizáció és a Bretton Woods-i gazdasági rendszer mind ennek az új korszaknak a részei voltak – egy olyan korszaké, amely évtizedekre meghatározta a világ történelmét.

Borítókép: Churchill, Roosevelt és Sztálin a jaltai konferencián (Forrás: Wikipédia)