Itt az újabb őrület: Németországban már a háborúra készítenék fel az iskolásokat
Újabb aggasztó jele van annak, hogy Európa a háborús logika felé sodródik: Németországban a belügyminiszter szerint eljött az idő, hogy a diákokat is felkészítsék a háborúra és a katasztrófahelyzetekre.
Egy negyedik osztályos diák egy német iskolában Fotó: Marijan Murat Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A háborús felkészítésről szóló javaslatot Alexander Dobrindt belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa vetette fel, aki szerint a diákoknak meg kell tanulniuk a tűzoltókészülék használatát, az újraélesztést, valamint azt, hogyan reagáljanak veszélyhelyzetben, írta az Origó.
Alexander Dobrindt (CSU) német szövetségi belügyminiszter (Fotó: DPA/AFP/Sebastian Kahnert)
Évente egyszer minden iskolában tartsanak bővített órát, ahol a diákokat felkészítik a lehetséges válsághelyzetekre
– mondta Dobrind.
A politikus szerint Németország „már nem él teljes békében”, hiszen a háború közelsége, az orosz fenyegetés és a növekvő biztonsági kockázatok miatt a lakosságnak fel kell készülnie a váratlan helyzetekre is.
A tanárok támogatják, a baloldal szerint félelemkeltés
A javaslatot a Német Tanáregyesület (DL) üdvözölte, mondván, a diákoknak joguk van nyíltan beszélni a válságokról és a háborúról. Az ifjúsági szervezetek is támogatják az elképzelést, de hangsúlyozzák: az ilyen órákat iskolapszichológusoknak és szociális munkásoknak kell kísérniük, mert nem minden diák képes feldolgozni a háborús témákat.
A politikai ellenzék viszont élesen bírálta Dobrindt ötletét. A Baloldali Párt (Die Linke) szerint ez „gyermekek közötti félelemkeltés”, míg a jobboldali AfD úgy látja, a kormány ezzel „megpróbálja elfogadtatni a háború elkerülhetetlenségét”.
A zöldpárti Felix Banaszak ezzel szemben védelmébe vette a tervet, mondván, a felkészültség nem egyenlő a pánikkeltéssel – bár szerinte évi egy tanóra kevés lesz a valódi eredményhez.
Más országokban a válságkezelési oktatás régóta a tanterv része. Japánban már az óvodában tanítják a gyerekeknek, hogyan viselkedjenek földrengés vagy vihar esetén. A Lengyelországban bevezetett program pedig még tovább megy: a 14–15 éves diákok fegyverismereti és biztonsági tréningeken is részt vesznek, ahol megtanulják, hogyan kell fegyvert szétszedni, megtölteni és biztonságosan használni – éles lövedék nélkül.
A német kormány tízmilliárd eurót szán a polgári és katasztrófavédelmi rendszer megerősítésére 2029-ig. A polgári védelmi paktum célja a menedékhelyek felújítása, a riasztórendszerek modernizálása és az alapvető infrastruktúra – például a vízellátás – válságállóvá tétele.
Dobrindt szerint mindenkinek érdemes tartalék élelmiszert, elemlámpát és rádiót otthon tartani: „Nem kell pánikolni, de felkészülni igen. Aki felkészült, az nem fél.”
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.