Amerikai figyelmeztetés Európának: riadót fújtak a tengerentúlról

A nyilvánosságra került amerikai nemzetbiztonsági stratégia reflektorfénybe helyezte azokat folyamatokat, amelyek az Európai Unió globális súlyát és belső stabilitását egyaránt befolyásolják. A dokumentum több területen is hanyatlásról számol be, és ezek hatásait a transzatlanti kapcsolatok jövőjére nézve is jelentősnek tartja. A stratégia külön figyelmet szentel a közép-európai térségnek, amelyet az amerikai vezetés egyre fontosabb partnerként kezel.

Az amerikai és az európai delegáció Washingtonban Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, a múlt héten közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint Európát gyengíti többek között az elhibázott bevándorláspolitika, a csökkenő születésszám, a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és nemzeti identitás csorbítása is. 

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint Európa nem jó irányba tart
Fotó: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA

A témában Lévai Dánielt, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük, miután az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia (NSS) aggódik az európai országok globális pozícióinak gyengülése, a civilizációs hanyatlásuk és az erőtlen katonai pozícióik miatt. A szakértő szerint az Egyesült Államok aggodalmait két részre bonthatjuk: egyfelől egy politikai-civilizációsra, másfelől pedig egy katonai-gazdaságira. A politikai-civilizációs aggodalom fő tárgya az, hogy a transzatlanti kapcsolatok alapzata, a közös kultúra, meggyengült.

Ennek okát a migrációs hullámok okozta demográfiai változásokban látja az amerikai értékelés, ami szerint ez akár a közös kulturális kötelékek megszakadásával járhat az USA-val a következő időszakban

– emelte ki a szakértő, majd azzal folytatta, hogy mélyebben megvizsgálva a demográfiai változást azért tekinthető problémásnak az amerikai vezetés szemszögéből, mert a demográfiai változással olyan új érdek- és értékválasztások következhetnek be Európában, amelyek alááshatják a katonai és külpolitikai együttműködést.

Lévai szerint politikai szempontból komoly demokráciaproblémát lát az NSS az európai közéletben. A Trump-adminisztráció számára látványos a mostani európai elit és uniós vezetés válsága. Kritikaként került be a dokumentumba az, hogy Európában ott, ahol tudják, korlátozzák azokat a politikai erőket, amelyek az európai pozíciók és civilizációs vívmányok megvédését helyezik középpontba. 

Ezen a ponton érdemes kiemelni továbbá azt, hogy az NSS európai kérdésekkel foglalkozó részén belül a közép-európai régió kiemelt szerephez jutott

– hangsúlyozta, majd kitért rá, hogy a dokumentum szorosabb együttműködést javasol a térséggel az amerikai vezetésnek, ami mutatja, hogy Magyarország és a tágabb közép-európai régió felértékelődött az amerikaiak szemében és megbízhatóbb és stabil partnerekként tekintenek rájuk Washingtonban, mint a felsorolt problémákkal küzdő nyugat-európai országok.

A kutató álláspontja szerint mindezeken túl a dokumentumból kiderül, hogy az amerikai vezetés tisztában van azzal, hogy a jelenleg Európát irányító elit nem képes végrehajtani azt a szükséges versenyképességi fordulatot, ami hozzájárulhatna az európai gazdasági pozíciók javulásához. Az évek óta hallogatott, de nemrégiben megindult európai védelmi kapacitás növelése is Trump elnök határozott fellépésének volt köszönhető. 

Az Egyesült Államok ugyanis egy versenyképes gazdasággal bíró Európában érdekelt, amely megengedi a nagyobb védelmi kötelezettségvállalást, hiszen az Egyesült Államok jelenlegi vezetése úgy látja, a gazdag kontinens meg tudná teremteni a saját térségének biztonságát, ezzel megosztva az Egyesült Államokkal a biztonságpolitikai terheket

– fogalmazott Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Borítókép: Az amerikai és az európai delegáció Washingtonban (Fotó: AFP)