Brüsszelben sem minden az, aminek látszik
Az elemzés arra is rámutat, hogy az európai országok hozzájárulása között egyre mélyülnek az aránytalanságok. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság ugyan növelte a támogatásait, ám GDP-arányosan így is jóval elmaradnak az észak-európai donoroktól. A dán, finn, norvég és svéd hozzájárulások továbbra is messze felülmúlják a déli és nyugat-európai országok vállalásait. Ezzel szemben Olaszország 2025-ben az eddig is szerény támogatási szintjét további 15 százalékkal csökkentette, míg Spanyolország egyáltalán nem nyújtott új katonai segítséget Ukrajnának.
A jelentés szerint a rekordmagas 2025 első félévet követően a katonai támogatások már a nyár folyamán meredeken estek, és ez a tendencia szeptemberben és októberben is folytatódott.
A 2022–2024 közötti időszakban az éves átlagos támogatási összeg 41,6 milliárd eurót tett ki, ám 2025-ben eddig 32,5 milliárd eurót különítettek el. A szakértők úgy számolnak, hogy a korábbi évek szintjének eléréséhez további 9,1 milliárd eurót kellene az év végéig biztosítani – vagyis a havi kifizetések ütemét több mint a kétszeresére kellene gyorsítani, ami a jelenlegi tendencia alapján irreálisnak tűnik.
Kristóf Trebes professzor, a program vezetője hangsúlyozta: ha a lassulás a következő hónapokban is kitart, 2025 a legalacsonyabb új segélyszintű év lesz Ukrajna számára a konfliktus kezdete óta.
Az amerikai támogatás bizonytalanná vált
A tanulmány azt is megjegyzi, hogy az Egyesült Államok korábbi szerepe nélkülözhetetlen volt Ukrajna katonai fenntartó képességéhez. Az idei évben azonban Washington érezhetően visszafogta a közvetlen katonai szállításait.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!