Az ukrán haderő bármikor megroppanhat

Ukrajnában drámai ütemben nő a dezertálások és az engedély nélküli távollétek száma, miközben a hadsereg egyre súlyosabb emberhiánnyal küzd. A hiányos kiképzés, a túlterheltség és a parancsnokok közömbössége sok katonát késztet szökésre, vállalva a börtön vagy a megbélyegzés kockázatát is. Az ukrán kormány amnesztiával próbálja visszacsábítani az első alkalommal dezertáltakat, ám a társadalmi megítélés rendkívül megosztó. A fronthelyzet és az orosz előrenyomulás további nyomást helyez az ukrán haderőre.

Ukrán katona Forrás: AFP

Drámai mértékben növekszik a dezertálások és az engedély nélküli távollétek száma az ukrán oldalon, miközben az ország mind nagyobb emberhiánnyal küzd a fronton. A túlterhelt katonaság, a hiányos kiképzés és a súlyos pszichés terhelés egyre több katonát sodor a szökés útjára – még akkor is, ha ezzel börtönt vagy társadalmi megbélyegzést kockáztatnak – számolt be cikkében az Al Jazeera.

Az ukrán ügyészség adatai szerint csaknem 54 ezer dezertálást regisztráltak Fotó: AFP

Sorvad az ukrán haderő

Az ukrán ügyészség adatai szerint a háború kezdete óta mintegy 235 ezer katona hagyta el engedély nélkül az egységét, és csaknem 54 ezer dezertálást regisztráltak. Ezek a számok az elmúlt egy évben robbanásszerűen nőttek: 2024 szeptembere és 2025 szeptembere között 176 ezer engedély nélküli távollétet és 25 ezer dezertálást jegyeztek fel.

Még Oroszországban sem szökik meg ennyi katona

 – ismerte el Valentin Manko, a rohamcsapatok parancsnoka. 
A jelenség súlyosan érinti a mozgósítást is: bár havonta mintegy 30 ezer férfit hívnak be, a parancsnokok szerint legalább 70 ezer főre lenne szükség az egységek feltöltéséhez. A 36 éves Timofej – aki kérte neve elhallgatását – ma is rejtekezve él. A kijevi irodai dolgozót áprilisban fogták el a belvárosban, majd egy katonai kiképzőközpontba küldték. Elmondása szerint a kiképzés formális volt, a parancsnokokat sokkal inkább a szökések megakadályozása érdekelte.

Adtak egy fegyvert, elsütöttem egyszer, és kipipálták a nevem. Nem tanítottak semmit

– mondta. 

“There’s zero training. They don’t care that I won’t survive the very first attack.”

Record numbers of Ukrainians desert army amid losses to Russia https://t.co/tIfXNeQBfu pic.twitter.com/cIo1qobT1u

— Al Jazeera English (@AJEnglish) December 9, 2025

Amikor rájött, hogy előretolt rohamkatonaként alig lenne esélye a túlélésre, megszökött. A kiképzőközpontot háromméteres, szögesdróttal fedett fal vette körül, amely miatt Timofej sebek nyomát viseli ma is. A férfit először egy közlekedési bírság miatt kapták el: saját bankkártyáját használta a büntetés befizetésére, így rendőri rendszerben azonnal nyoma maradt. Második szökése már gyorsabban sikerült – a kijevi kiképzőközpont alacsonyabb kerítésén át jutott ki. Rokonai és barátai egy része azonban elfordult tőle, „gyávának” és „hazafiatlannak” nevezve. A katonák jelentős része nem csupán a haláltól fél – mondja egy dél-ukrajnai egység pszichológusa, aki névtelenül nyilatkozott, mivel nem jogosult a sajtónak beszélni.

Sokan azért menekülnek el, mert parancsnokuk megtagadja a szabadságot, nem engedi haza őket egy beteg rokonhoz, vagy még házasodni sem engedi

 – közölte.

Egy húszas évei elején járó katona például azért dezertált, mert megtudta, hogy Pokrovszk frontvárosába vezénylik. Szökése után egy gyárban vállalt munkát, vállalva a lebukás kockázatát. A katonai rendőrség krónikusan alulfinanszírozott és alacsony létszámmal működik. Bírósági végzés nélkül nem tarthatnak fogva katonát – kivéve, ha részeg vagy fegyverrel fenyegetőzik. A bíróságok pedig több ezer ügyet képtelenek időben elbírálni. 

Ezért a hatóságok egyre inkább sorozási járőröket vetnek be, amelyek utcákon, metróállomásokon és bevásárlóközpontokban igazoltatják a hadköteles korú férfiakat.

 Sok dezertőr azonban elkerüli ezeket a helyeket, vagy kenőpénzzel biztosítja, hogy ne kérjék tőlük a QR-kódos „katonai jegyet”. Zelenszkij elnök tavaly novemberben amnesztiát hirdetett az első alkalommal dezertált katonáknak. Mintegy 30 ezer fő élt ezzel, remélve, hogy visszatérésüket kedvezően fogadják. A társadalomban azonban mély törés látszik. Sok veterán szigorúbb büntetést, sőt polgári jogkorlátozásokat követel a dezertőrökre.„Nem szabadna szavazniuk, és nyugdíjat sem kaphatnának” – mondta egyikük.

Miközben Ukrajna jelentős emberhiánnyal küzd, az orosz erők novemberben mintegy 500 négyzetkilométert foglaltak el, főként Kelet-Ukrajnában.

 A washingtoni közvetítésű béketárgyalások ismét megakadtak, a frontvonal pedig lassan, de biztosan Ukrajna kárára mozdul el. 

Borítókép: Ukrán katona (Fotó: AFP)