Számolatlanul fizet a migránsokért az osztrák kormány

Ismét kellemetlen igazságot tárt fel az osztrák migrációs helyzettel kapcsolatban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Egy általuk benyújtott parlamenti kérdésre adott válaszból kiderült, hogy a külföldi állampolgárok ausztriai kórházi ellátásainak (összesen közel 22 millió esetnek) mekkora részét állta az osztrák költségvetés.

Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)

Nem tud elszámolni az osztrák kormány azzal, hogy a 2015 és 2004 között Ausztria kórházaiban kezelt 21 896 772 nem osztrák állampolgár ellátásának mekkora részét finanszírozták az osztrák adófizetők pénzéből – írja az Origo az Exxpress osztrák hírportálra hivatkozva.

Ausztria belügyminiszterének, Gerhard Karnernek fogalma sincs, hogy a külföldieket érintő ellátásokat milyen konstrukcióban finanszírozták (Fotó: AFP)

A statisztika nem hazudik, és a részletek különösen beszédesek. A vizsgált időszakban naponta átlagosan hatezer külföldi állampolgár fordult meg az osztrák klinikákon. A „toplista” élén a török állampolgárok állnak 9,3 millió kezeléssel, őket követik a szírek és az afgánok (fejenként 2,7 millió esettel), valamint az ukránok (1,2 millió). Bár az osztrák kórházak hatalmas forgalmat bonyolítanak (csak 2024-ben 17,5 millió betegtalálkozó történt),

a migráns hátterű csoportok a teljes ellátórendszer kapacitásának mintegy 12-13 százalékát kötik le.

A botrány igazi gyújtópontja azonban nem az ellátottak száma, hanem a finanszírozás átláthatatlansága. Az alapvető kérdésre, miszerint a 22 millió esetből hányan voltak tényleges járulékfizetők, és hányan élvezték az ellátást az állam kontójára, a szaktárca széttárta a karját. A minisztérium válasza szerint „nincsenek adataik” arról, hogy a betegek rendelkeztek-e érvényes E-kártyával, fizettek-e társadalombiztosítást, vagy a költségvetésből finanszírozták-e ellátásukat.

Ez a fajta adminisztratív vakság különösen aggasztó annak fényében, hogy Ausztriában tízezrek vannak a rendszerben, akik egyetlen eurócenttel sem járulnak hozzá a közös kasszához, mégis teljes körű ellátást kapnak.

Bár a minisztérium hivatalosan nem vezet statisztikát a fizetési hajlandóságról, a rendelkezésre álló szociális adatokból kirajzolódik a valóság. Az állami alapellátásban és a szociális segélyezési rendszerben lévők jelentős része nem fizet járulékot.

2024 elején közel 79 ezer fő részesült az állami alapellátásban – ők gyakorlatilag kivétel nélkül nem osztrák állampolgárok, többségük menedékkérő vagy ukrajnai menekült. Ehhez jön még a szociális segélyen élők azon kemény magja, akik után az állam fizeti a TB-járulékot: ez további 60 ezer főt jelent (Alsó-Ausztria adatai nélkül, azok ugyanis hiányoznak).

Ha összeadjuk a számokat, megdöbbentő arányokat kapunk: a mintegy 140 ezer, járulékot nem fizető, de ellátásra jogosult személynek közel 88 százaléka, azaz mintegy 122 ezer fő migráns hátterű. Ők azok, akik a rendszer haszonélvezői anélkül, hogy valaha is hozzájárultak volna annak fenntartásához.

A statisztikai homály elfedi a rendszerrel való visszaélés legsúlyosabb formáit is. Az Exxpress már tavaly beszámolt az úgynevezett „egészségturizmus” jelenségéről. Sokan célzottan érkeznek Ausztriába, és adnak be menedékkérelmet pusztán azért, hogy hozzáférjenek a magas színvonalú, ingyenes orvosi ellátáshoz.

Különösen aggasztó a „Dublin-trükk” jelensége: migránsok, akiknek elvileg egy másik uniós országban kellene tartózkodniuk, Ausztriában bukkannak fel, újabb kérelmet nyújtanak be, és amíg az eljárás (vagy a kitoloncolás) húzódik, gyorsan elvégeztetnek magukon drága orvosi beavatkozásokat.

Az FPÖ kérdésére adott 2819/AB válaszában Gerhard Karner osztrák belügyminiszter (ÖVP) megállapítja: 2024 januárja és 2025 szeptembere között 2062 dublini átszállítás történt Ausztriába. Azonban a döntő kérdésekre, tehát hogy hány érintett kapott kezelést, hánynak volt tervezett műtétje, van-e statisztika a „visszatoloncolás előtti orvosi ellátásokról”, vagy hogy az érintettek utána milyen gyakran tűnnek el, a válasz szó szerint így hangzik:

Erre vonatkozó statisztikákat nem vezetünk.

A helyzet kijózanító. A migráció egyik legdrágább aspektusával kapcsolatban az osztrák kormány egyszerűen „vakrepül”, nem rendelkezik adatokkal, és így a valós költségekkel sem tud szembenézni. Eközben pedig az adófizetők pénze ellenőrizetlenül folyik el a rendszer résein.

Mint korábban megírtuk, Ausztria kormánya, bár a közhangulatra reagálva igyekszik áttörésként eladni legfrissebb migrációs intézkedéscsomagját, jobbára ezúttal is csak látszatintézkedésekről van szó. Az FPÖ biztonságpolitikai szakértője, Gernot Darmann különösen élesen kritizálta az úgynevezett Integrációs Kartát, vagyis azt a szabályt, hogy a bevándorlóknak aláírásukkal kellene elkötelezniük magukat az osztrák értékek mellett. Darmann szerint naivitás azt hinni, hogy ez megoldja a problémákat.

Egy papírfecni aláírása sem az iszlamista veszélyforrásokat, sem a bűnözőket, sem az integrációra képtelen személyeket nem fogja meghatni

– hívta fel a figyelmet a politikus. 

Eközben a bécsi városvezetés a szociális bérlakások egy jelentős részét a migránsoknak tartja fenn az osztrák állampolgárok helyett, akik így kiszorulnak a saját fővárosukból. 2024-ben több ezer önkormányzati és támogatott lakást utaltak ki menekülteknek és menedékkérőknek, miközben az osztrák lakosságnak csak az egyre hosszabb várólista marad – derült ki egy az FPÖ kérdésére adott válaszból.

Borítókép:  Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)