Ciprus Magyarország kontójára harcolna a migráció ellen

Január 1-jétől Ciprus tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Nicosia céljai több ponton megegyeznek a Magyarország által következetesen hangoztatott állásponttal. A ciprusi elnökség azonban elkötelezett a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása mellett, így az elkövetkező fél évben politikai harcok sora várhat hazánkra – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)

Az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét január 1-jén átvevő Ciprus kiemelt kérdésként kezeli a migrációt és a menekültügyet. A nicosiai kormány által bemutatott elnökségi program szerint a hangsúly azonban nem új jogszabályok előkészítésén, hanem az elmúlt években elfogadott uniós döntések gyakorlati végrehajtásán, mindenekelőtt a migrációs és menekültügyi paktum alkalmazásán lesz – mutat rá a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése.

A ciprusi elnökség a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtására koncentrál (Illusztráció, forrás: Hans Lucas via AFP)

A program ennek szellemében elsődleges feladatnak tartja az Európai Unió külső határainak védelmét. Ciprus támogatja az olyan informatikai rendszerek – például az Eurodac adatbázis és az Entry/Exit System – teljes körű működésbe állítását, amelyek célja az érkezők azonosításának egységesítése és ezáltal az irreguláris migráció hatékonyabb kezelése.

A ciprusi kormány a harmadik országokkal – különösen az észak-afrikai és közel-keleti partnerállamokkal – folytatott együttműködés erősítését is szorgalmazza. Ez kiterjed a visszatérések és visszafogadások hatékonyabb megszervezésére, valamint a regionális partnerségek fejlesztésére, amelyek célja a migráció kiváltó okainak kezelése. 

Nicosiának ebben van gyakorlata, hiszen korábban Libanonnal kötött megállapodást a migránsokat szállító hajók feltartóztatásáról, Szíriával pedig visszatoloncolási egyezményt írt alá. 

A fentiek alapvetően megegyeznek a Magyarország által képviselt állásponttal. Ugyanakkor Ciprus – amely földrajzi elhelyezkedése miatt maga is jelentős migrációs nyomással küzd – napirenden kívánja tartani a tagállami szolidaritás politikai megerősítését is. A hivatalos kommunikáció szerint a migráció kezelése „közös európai felelősség”, amely összehangolt fellépést igényel mind a belső biztonság, mind az uniós kohézió szempontjából. 

Az elnökség ideje alatt több igazságügyi és belügyi tanácsülést, valamint informális miniszteri találkozót is terveznek, amelyek célja a végrehajtási kérdések tisztázása és a tagállamok közötti konszenzus erősítése.

Ciprusi szempontból a fenti hozzáállás érthető, hiszen az Európai Bizottság december 8-i határozata értelmében Ciprus (Görögországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz hasonlóan) „migrációs nyomás alatt álló országnak” minősül, és mint ilyen, profitál a szolidaritási alap szolidaritási intézkedéseiből. Tehát a tagállamoknak a javukra kell felajánlásokat tenniük anyagi támogatás vagy migránsok átvétele terén.

Magyar szempontból a ciprusi soros elnökség migrációs programja kettős képet mutat: a határvédelem és a külső együttműködés erősítése előremutató, a kötelező szolidaritási mechanizmus fenntartása viszont problémás, így továbbra is alapvető politikai vitapont marad Magyarország és Brüsszel között.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)