Grönland ismét az indulatok középpontjába került

Fokozódik a diplomáciai feszültség Washington és Koppenhága között, miután Donald Trump amerikai elnök ismételten, és a korábbiaknál határozottabban vetette fel Grönland annektálásának lehetőségét. Míg Dánia és a sziget vezetése a nemzetközi jogra és a NATO-szövetségre hivatkozva utasítja el a törekvéseket, az amerikai elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági szempontból van szüksége Grönlandra.

Jens Frederik Nielsen grönlandi kormányfő (Fotó: AFP)

Ismét a világpolitika homlokterébe került Grönland, miután Donald Trump amerikai elnök újra megerősítette szándékát a jelenleg dán fennhatóság alatt álló terület megszerzésére. Az elnök újságírók előtt világossá tette: az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági szempontból szüksége van Grönlandra”. Trump érvelése szerint a sziget stratégiai elhelyezkedése az Északi-sarkvidéken indokolja a terület beolvasztását az Egyesült Államokba – emlékeztet a BBC.

Keir Starmer egyetért Mette Frederiksen álláspontjával Grönland kapcsán

A nyilatkozat azonnal éles reakciókat váltott ki az érintett felekből. Jens Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke határozottan visszautasította az amerikai közeledést, „fantáziálásnak” nevezve a sziget feletti amerikai uralom gondolatát.

Nincs több nyomás. Nincs több célzás. Nincs több fantázia az annektálásról. Nyitottak vagyunk a párbeszédre. Nyitottak vagyunk a megbeszélésekre. De ennek a megfelelő csatornákon keresztül és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell történnie

– fogalmazott a kormányfő.

Hasonlóan kemény hangot ütött meg Mette Frederiksen dán miniszterelnök is, aki leszögezte: az Egyesült Államoknak „nincs joga annektálni a Dán Királyság három nemzetének egyikét sem”. Frederiksen emlékeztetett arra, hogy Dánia – és így Grönland is – a NATO tagja, a szövetség védelmi garanciái rájuk is vonatkoznak, ráadásul már létezik egy védelmi megállapodás, amely biztosítja az amerikai hadsereg hozzáférését a szigethez.

A diplomáciai adok-kapok azonban nem állt meg a hivatalos nyilatkozatok szintjén. Az interneten is fellángolt a vita, miután Katie Miller, Trump egyik vezető tanácsadójának, Stephen Millernek a felesége egy képet tett közzé a közösségi médiában, amelyen Grönland az amerikai zászló színeiben pompázott, mellé pedig a sokatmondó „hamarosan” (soon) szót írta. A posztra Dánia washingtoni nagykövete „baráti emlékeztetővel” reagált, figyelmeztetve az amerikaiakat a két ország szövetségesi viszonyára és a területi integritás tiszteletben tartásának elvárására.

Trump nemrég elnöki különmegbízottat nevezett ki Grönland ügyében, ami szintén nem maradt visszhang nélkül Dániában. Bár az 57 ezer lakosú sziget 1979 óta széles körű önrendelkezéssel bír, a kül- és védelempolitika továbbra is Koppenhága hatásköre. Noha a grönlandi lakosság többsége hosszú távon támogatja a függetlenedést Dániától, a közvélemény-kutatások szerint elsöprő többségük elutasítja az Egyesült Államokhoz való csatlakozást.

A nemzetközi közösség is reagált a fejleményekre. Az Európai Unió is cáfolta Trump azon állítását, miszerint az EU-nak „szüksége van” arra, hogy az Egyesült Államok ellenőrizze a területet. Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy ez „biztosan nem” az Unió álláspontja, és nincs tudomása arról, hogy bármilyen egyeztetés történt volna erről az amerikaiakkal.

Keir Starmer brit kormányfő a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva hétfőn határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a dán kormányhoz hasonlóan ő is azt mondaná-e Trumpnak, hogy „el a kezekkel Grönlandtól”  – számol be róla az MTI.

A brit miniszterelnök szerint Grönland jövőjéről csakis a Dán Királyság és Grönland dönthet. Hangsúlyozta: Dánia London szoros európai szövetségese, és NATO-szövetséges is.

Starmer a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette azt is, hogy Grönland ügyében Mette Frederiksen dán miniszterelnök oldalán áll. Frederiksen hétfőn és az elmúlt napokban is többször leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga Grönland annektálásához.

Keir Starmer hétfői nyilatkozatában közölte, hogy egyetért Mette Frederiksen álláspontjával.

Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint az Egyesült Államok megsértette-e a nemzetközi jogot a Venezuelában végrehajtott katonai akcióval, a brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy az amerikai kormánynak „meg kell indokolnia” az általa végrehajtott műveletet.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Nicolás Maduro „jogcím nélkül” birtokolta a venezuelai elnöki hatalmat, és a dél-amerikai ország körül „bonyolult helyzet” alakult ki.

Starmer szerint most az a legfontosabb, hogy a helyzet stabilizálódjon, és Venezuela elinduljon a demokráciához vezető békés átmenet útján.

A brit miniszterelnök a londoni kormányfői hivatal által az amerikai katonai akció után kiadott nyilatkozatában is leszögezte, hogy Nagy-Britannia régóta szorgalmazza a hatalomváltást Venezuelában.

A Downing Street közleményének megfogalmazása szerint London álláspontja mindig is az volt, hogy Nicolas Maduro jogilag megalapozatlanul birtokolta az elnöki hatalmat, és a brit kormány „nem hullajt könnyeket” Maduro rezsimjének bukása miatt.

Starmer hivatalának állásfoglalása is megerősítette ugyanakkor, hogy a brit kormányfő kiáll a nemzetközi jog érvényesülése mellett, és a következő napokban megvitatja amerikai kormányzati partnereivel az „alakulóban lévő” venezuelai fejleményeket.

Borítókép: Jens Frederik Nielsen grönlandi kormányfő (Fotó: AFP)