Grönlandért folyó játszma: az ásványkincsektől a NATO jövőjéig

Grönland hatalmas ásványkincs- és ritkaföldfém-készletei és kiemelt stratégiai fekvése miatt évtizedek óta a nagyhatalmi versengés egyik csendes frontvonala volt. Az elmúlt hetekben azonban új szakaszába lépett a konfliktus: az Egyesült Államok immár nyíltan igényt formál a világ legnagyobb szigetére, ami alapjaiban rengetheti meg a transzatlanti szövetségi rendszert.

Az Egyesült Államok konzulátusa Nuukban, Grönlandon, 2026. január 15-én Fotó: Alessandro Rampazzo Forrás: AFP

Ezekre a kérdésekre is választ keres Petri Bernadett és Biró András a Mindig péntek podcast legújabb adásában, ahol a grönlandi válságot nemcsak regionális ügyként, hanem a globális erőviszonyok átrendeződésének egyik kulcselemeként elemzik.

(Forrás: XXI. Század Intézet)

Grönland jelentősége

Grönland gazdasági és geopolitikai jelentősége messze túlmutat lakosságának méretén. A sziget területén található ásványkincsek és ritkaföldfémek kulcsszerepet játszhatnak a jövő technológiai és hadiipari fejlesztéseiben, miközben földrajzi elhelyezkedése miatt meghatározó a sarkvidéki térség katonai ellenőrzésében is. 

Nem véletlen, hogy a nagyhatalmak – elsősorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – egyre fokozódó figyelemmel fordulnak a térség felé.

A grönlandi belpolitika mindeközben sajátos irányt vett: a helyi társadalomban évek óta erősödnek a Dániától való függetlenedést sürgető hangok. Egy esetleges elszakadás esetén az Európai Unió uniós tagsággal kecsegtetné az új államot, ami Brüsszel számára geopolitikai sikert jelenthetne. Washington azonban másként látja a helyzetet: az Egyesült Államok intenzív tárgyalásokat folytat Grönland megszerzése érdekében, és amerikai nyilatkozatok alapján egy katonai opció lehetőségét sem zárják ki teljes mértékben.

Egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy még ha nem is kerül sor fegyveres összecsapásra az euroatlanti térség két pillére között, az Egyesült Államok által végrehajtott grönlandi annexió súlyos következményekkel járhat. Többek szerint egy ilyen lépés akár a NATO végét is jelentheti, hiszen alapjaiban kérdőjelezné meg a szövetségen belüli bizalmat és az európai tagállamok biztonságpolitikai mozgásterét.

Az Európai Unió eddigi reakciói sokak szerint inkább kapkodónak és erőtlennek tűnnek. A brüsszeli diplomáciai erőfeszítések ellenére egyre inkább elkerülhetetlennek látszik, hogy Grönland előbb-utóbb – ha nem is formálisan, de ténylegesen – amerikai fennhatóság alá kerül. 

Washington ezt nyíltan stratégiai és nemzetbiztonsági érdekekkel indokolja, különös tekintettel az orosz és kínai befolyás visszaszorítására az Északi-sarkvidéken.

A kérdés azonban továbbra is nyitott: képes lehet-e Brüsszel bármilyen módon ellenszegülni az amerikai akaratnak? Milyen összefüggés van Ukrajna háborúja és Grönland stratégiai felértékelődése között? És van-e még kiút abból a geopolitikai zsákutcából, amelybe az uniós elit manőverei sodorták Európát?

Borítókép: Az Egyesült Államok konzulátusa Nuukban, Grönlandon, 2026. január 15-én (Fotó: AFP/Alessandro Rampazzo)