Amerikai nyomás Iránon: tárgyalás vagy csapás jöhet?

Donald Trump amerikai elnök nyitottságot mutat az egyeztetésre Iránnal, közben az Egyesült Államok újabb hadihajókat vezényel a térségbe. A Pentagon közlése szerint az amerikai fegyveres erők készen állnak arra, hogy az elnöki döntéseket azonnal végrehajtsák. Arról, hogy mennyire reális jelenleg egy közvetlen amerikai–iráni háború, és ha mégis elindulna a párbeszéd, mi lenne az Egyesült Államok minimális elvárása Iránnal szemben, Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Donald Trump amerikai elnök nyitottságot mutat az egyeztetésre Iránnal Forrás: AFP

Véleménye szerint kérdéses, hogy mindebből valóban amerikai csapások lesznek-e. Úgy látja, ennek megvan a lehetősége, de az egyértelmű, hogy ha Trump elnök ezt el tudja kerülni, akkor el fogja. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök elsősorban úgy akarja leszereltetni az iráni nukleáris programot, hogy lehetőleg ne kelljen háborúznia. 

Hozzátette: ha ez nem sikerül, akkor csapásokat mérhetnek, de ez egyfajta „utolsó lehetőség”.

Arra a kérdésre, hogyha a tárgyalások elindulnának, akkor mi lehetne az Egyesült Államok minimális elvárása Iránnal szemben, a szakértő kifejtette: az ő elvárásuk az, hogy teljes egészében szüntessék meg az atomprogramot. Mégpedig úgy, hogy azt később ellenőrizni is lehessen. Nem elég csak bemondásos alapon, hanem helyszíni ellenőrzésekkel megerősítve – magyarázta.

Teljes egészében fel akarják számolni az iráni nukleáris programot Fotó: AFP

Amerika nem bízik Iránban

Siklósi Péter szerint felmerülhet a kérdés, mi lesz a civil nukleáris programmal. Rámutatott azonban, hogy annyira nem bíznak már Iránban, hogy az Egyesült Államok ezt is kívülről látná el nukleáris hasadóanyaggal, és nem bízná iráni dúsításra. Hozzátette, hogy a már eddig dúsított, fellelhető anyagot is elszállítanák az országból. 

Teljes egészében fel akarják számolni az iráni nukleáris programot.

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy Irán részéről milyen válaszlépések várhatók, ha fokozódik az amerikai katonai jelenlét a térségben. Véleménye szerint Iránnak nincs sok választása, mert a tavaly nyári, úgynevezett tizenkét napos háború során kiderült, hogy Izrael gyakorlatilag veszteségek nélkül, teljes egészében le tudta fogni az iráni légvédelmet.

Az iráni légvédelem azóta sem lett sokkal jobb, és így az ország nincs abban a helyzetben, hogy hatékonyan tudjon védekezni egy lehetséges támadás ellen. 

Siklósi Péter felidézte, hogy Irán rendszerint rakétákkal végrehajtott ellencsapásokkal szokott fenyegetni különféle célpontok ellen. Ezek között említette a térségben található amerikai érdekeltségeket, elsősorban légibázisokat, valamint Izraelt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Irán ezzel már próbálkozott a tizenkét napos háború során is, és bár néhány rakéta átjutott, számuk kifejezetten kevés volt. Megjegyezte: a tizenkét napos háború alatt Izrael ezt a képességet is meglehetősen erősen rombolta, így bár ezzel továbbra is lehet fenyegetni, sőt be is lehet váltani, a hatása mindenképpen limitált. A szakértő hangsúlyozta, hogy nem állítja, hogy ennek nincs semmilyen hatása, hiszen néhány rakéta átjut, ugyanakkor a következmények továbbra is korlátozottak. 

Harmadik fenyegetésként a Hormuzi-szoros lezárását említette, amellyel Irán régóta rendszeresen fenyeget. Hozzátette azonban: eddig erre még soha nem került sor.

A szakértő kifejtette, hogy a Hormuzi-szoros lezárása azt is jelentené, hogy Irán saját hajói, köztük az olajszállító hajók sem tudnák elhagyni az öbölt. Hozzátette: ez óhatatlanul amerikai katonai ellenlépéseket váltana ki, mert az Egyesült Államok megtámadná és megsemmisítené azokat az eszközöket, amelyekkel Irán megpróbálná lezárni a szorost. 

Irán így nem tud igazán hiteles ellenlépéseket tenni

– összegzett.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Pete Hegseth hadügyminiszter (Fotó: AFP)