Ennyiért tartják el német adófizetők a bűnöző migránsokat

Egyre súlyosabb terhet jelent Németország számára a migrációs hátterű bűnelkövetők magas aránya a börtönökben, miközben a fogvatartottak többsége már nem német állampolgár. A hivatalos adatok szerint a büntetés-végrehajtási rendszer túlterhelt, a költségek pedig évről évre nőnek. Az AfD politikusai megoldást kínálnak a migráns elkövetőkkel tömött intézmények helyzetére.

Börtönépület Forrás: AFP

Bajorország büntetés-végrehajtási intézményeiben jelenleg tízezernél is több ember tölti börtönbüntetését, és a rabok több mint fele vagy nem német állampolgár, vagy bár rendelkezik német állampolgársággal, születése szerint nem Németországhoz kötődik. Az adatok a Bajor Igazságügyi Minisztérium hivatalos válaszából származnak, amelyet az AfD bajorországi képviselői – Rene Dierkes, Jörg Baumann, Richard Graupner és Florian Köhler – által benyújtott parlamenti kérdésre adtak meg – számolt be cikkében az Origo.

A migráns hátterű elítéltek aránya a börtön férőhelyek jelentős részét köti le Fotó: AFP

A statisztikák az igazságszolgáltatási rendszer komoly leterheltségére világítanak rá: a migrációs hátterű elítéltek aránya nemcsak a férőhelyek jelentős részét köti le, hanem évente több százmillió eurós kiadást is generál a költségvetés, tehát az adófizetők terhére. Georg Eisenreich (CSU) igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint október 31-én összesen 10 013 főt tartottak fogva Bajorország börtöneiben. 

A 2025. március 31-én készült statisztika alapján a fogvatartottak kevesebb mint fele, pontosan 48,5 százaléka volt német állampolgár. Ezen belül is 14,82 százalék olyan személy volt, aki Németországon kívül született. Ennek következtében a teljes börtönnépesség mintegy 58,7 százaléka külföldi állampolgárnak vagy külföldön született németnek minősült. Az arány különösen magas volt az előzetes letartóztatásban lévők esetében: ekkor 1967 külföldi és 165 külföldön született német volt őrizetben, ami majdnem 71,8 százalékos részarányt jelent.

Az idegen állampolgárságú rabok származása sokféle: a legnagyobb létszámú csoport román állampolgárokból állt (530 fő), majd török (379), lengyel (370) és szíriai (347) fogvatartottak következtek. A kiutasítási őrizeti létesítményben, ahol 141 embert tartottak fogva, leggyakrabban Afganisztánból, Algériából, Georgiából, Nigériából és Szíriából származó személyek voltak jelen. A migráns hátterű elítéltek létszáma emelkedik, és mindez komoly költségvetési terhet ró a bajorokra.

A 2024-es adatok szerint egy fogvatartott napi átlagos ellátási költsége 192,95 eurót tett ki. Éves szinten ez meghaladja a 413 millió eurót. 
Az előzetes letartóztatásban lévő foglyok fenntartása önmagában több mint 150 millió euróba kerül évente. A nem német állampolgárok aránya az elmúlt évtizedben folyamatos növekedést mutatott: míg 2015-ben 35,54 százalékot tett ki, addig 2025-re 51,53 százalékra nőtt.

Az AfD politikusa költséghatékony megoldást javasolt a migráns problémára

Rene Dierkes, az AfD bajor parlamenti frakciójának jogpolitikai szóvivője úgy fogalmazott: mivel Bajorországban a rabok több mint 58 százaléka külföldi vagy külföldön született német, és fenntartásuk évente több száz millió eurónyi közpénzt emészt fel, pártja követeli a bűncselekményt elkövető külföldiek következetes kiutasítását. Véleménye szerint ez csökkentené az igazságszolgáltatás terheit, és mérsékelné az adófizetők költségeit is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)