A Tisza Párt a Shell-lel, illetve annak egyik volt vezetőjével akarja fényezni magát, de vannak súlyos kérdőjelek

Gyilkosság, korrupció és környezetszennyezés a nagyvilágban, itthon a vizes benzin, rossz üzemanyag, a fogyasztók megkárosítása – egy cég, amelyre nem mindenki lenne büszke volt vagy jelenlegi vezetőként.

Kapitány István Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

A Shell, avagy hivatalos nevén a Royal Dutch Shell, egy holland–angol multinacionális olajvállalat, árbevételük alapján a cég a világ második legnagyobb vállalata, az egyik a hat olajóriásból és az egyik legértékesebb és legellentmondásosabb is, írja elemzésében a Tűzfalcsoport.

A brit–holland olaj- és benzinipari vállalat, a Royal Dutch Shell PLC cégtáblája (Fotó: NurPhoto/AFP/Aleksander Kalka)

Shell: Gyilkosság, korrupció 

De ha megnézzük Kapitány István cégének a múltját, akkor akad ott a The Guardian beszámolói nyomán gyilkosság, korrupció, környezetszennyezés és sarkvidéki bányászat is. A holland–angol céget többek között Afrikában már többször megpróbálták kérdőre vonni: 

• gyilkosságért,
• kínzásért,
• emberiség elleni bűnökért.

Ugyanis, pár évvel ezelőtt Afrikában felakasztottak nyolc törzsi vezetőt, az akkori perek vádlottjai a Shell és annak nigériai vezetője, Brian Anderson voltak. A vállalat 15,5 millió dollárt fizetett 2009-ben az ügy rendezéséért, ugyanakkor nem vállalta a felelősséget a vádakért. 2010-ben nyilvánosságra került iratok szerint a vállalatnak számos nigériai minisztériumban voltak emberei, a kormány tudta nélkül. 2009-ben nyilvánosságra került, a perben végül nem használt iratok alapján a cég rendszeresen fizetett a nigériai hadseregnek a tüntetések megakadályozásáért. Ahogy pedig azt az Origo is megírta, a brit The Independent számolt be arról, hogy nigériai ügyészség 2017-ben emelt vádat a Shell és az Eni multinacionális olajvállalatok ellen – amerikai, olasz, francia, svájci és holland közös nyomozócsoportok által megállapított –, legalább 1,3 milliárd dolláros (mintegy 364 milliárd forintos) korrupció vádjával.

A korábbi korrupciós példákhoz is kapcsolódóan, fontos tisztázandó fogalom a zöldszervezetek pénzügyi visszaéléseinél a „zöldre mosás”, angol nevén greenwashing. A nagyvállalatok által szponzorált zöld NGO-k sajátos gyakorlatában látszatintézkedések keretében (például zöldmezős beruházásként öko városrészek, lakóparkok) a környezetvédő szervezetet pénzelő multik, például olajipari vállalatok környezetszennyezése, természetkihasználása felett gyakran szemet hunynak, vagy látványosan lealkudják a maguk büntetését a nyersanyag-multivállalatok. 

Az egész rendszert ez a logika mozgathatja: például a 470 NGO által működtetett világméretű Global Call for Climate Action’s tcktcktck kampányban partnereként együttműködő Corporate Leaders Group on Climate Change nevű nemzetközi klímaplatform tagjai és résztvevői között olyan neveket találunk, mint a Shell olajvállalat, a BP (British Petroleum), az Unilever globális fogyasztásitermék-gyártó, a Coca-Cola és más ismert multicégek. 

Ezek a kiterjedt multivállalatok pedig természetesen a saját globális kereskedelmi érdekek mentén kívánják befolyásolni a globális zöldegyüttműködést, a problémás átláthatóság miatt könnyen utat nyitva a greenwashingnak, a korrupciós jelenségeknek.

Aktivisták transzparenseket tartanak a londoni Királyi Bíróság épülete előtt 2025. február 13-án, miközben megkezdődik az angol–holland Shell energiacég olajszennyezésekkel kapcsolatos előzetes tárgyalása (Fotó: AFP/Henry Nicholls)

Környezetszennyezés 

Kutatók már egy jó ideje megállapították, hogy a klímaváltozásért nem az egyszerű átlagemberek a felelősek, hanem épp ellenkezőleg, azok a nagy multinacionális vállalatok, amelyeket reklámoznak a nagy liberális lapokban, és amelyek érdekében tevékenykednek (globalizáció, globális piacgazdaság). 

Elemzések szerint mindössze 90 cég felelős az 1751 és 2015 között végbement üvegházgáz-kibocsátás 63 százalékáért. Mai napig a top tíz legszennyezőbb között ott van a mexikói-öbölbeli olajszennyezésért felelős brit BP, a sarkvidéki olaj- és gázkitermelést idén elindító orosz Gazprom és a holland Royal Dutch/Shell is. 

Az elmúlt időszakban a Shellhez több brutális környezeti károkkal járó szennyezés is kapcsolható. Pár éve több mint 200 tonna olaj ömlött az Északi-tengerbe Skócia mellett a Shell egyik fúrótornyának megsérült vezetékéből. A szennyezés veszélyeztetheti a tengeri szárnyasokat, főleg az alkafélék repülni még nem tudó fiókáit. A már említett afrikai térségben a gyilkosságok és a korrupció mellett teljes erdőket taroltak le, vagy tettek lakhatatlanná, ezáltal migrációra késztettek több ezer embert, hiszen a Niger torkolatvidéke mocsaraival és mangroveerdőivel korábban bőségesen ellátta a környéket hallal, kagylóval és gabonával, mára azonban élettelenné vált. A gyerekek az olajos vízben fürdenek, szennyezett ivóvizet isznak, pusztul a növény- és állatvilág, amely az itt élők fő megélhetési forrása volt.

Itthon bajba került fogyasztók

A fentiekhez képest eltörpülnek, bár nyilván az érintettek számára jelentős bonyodalmat okoztak legutóbbi a magyarországi ügyek. Tavaly decemberben például benzin helyett víz került a tankokba és autók robbantak le egy Shell-kútnál az M7-esen, a multicég akkori vizsgálata szerint talajvíz volt, és elmondásuk szerint kompenzálták a károsultakat. 2019-ben pedig összekeverték egy magyar töltőállomáson a dízelt és a benzint, amely több autót is érintett.

Borítókép: Kapitány István  (Fotó: MTI/Kovács Tamás)