Rakéta alakú lyuk tátong a szankciós rendszeren

Miközben Brüsszel továbbra is a szankciókat erőlteti, egyre nyilvánvalóbb, hogy azok többet ártanak Európának, mint Oroszországnak. Német oknyomozó újságírók egy egészen elképesztő, ipari méreteket öltő kiskaput tártak fel: Berlin tőszomszédságából, egy fedőcégen keresztül gyakorlatilag akadálytalanul áramlanak a szankciók által érintett, tiltott termékek Moszkvába.

Illusztráció (Forrás: Hans Lucas via AFP)

Ismét bebizonyosodott, hogy a brüsszeli bürokrácia által megalkotott szankciós rezsim tele van lyukakkal, amelyeket a dörzsölt üzleti körök kíméletlenül kihasználnak. Ezúttal ráadásul nem egy távoli, harmadik világbeli országról van szó, hanem az Európai Unió gazdasági motorjáról, Németországról. Egy oknyomozó riport leleplezte, hogyan működtetnek egy, a szankciókat kijátszó illegális „árnyékpostát” a német hatóságok orra előtt – számol be róla a Bild német napilap.

A szankciókat kijátszó csomagok akadálytalanul jutnak el Moszkvába (Illusztráció, forrás: AFP)

A Bild újságírói maguk tesztelték a rendszert. A németországi orosz boltokban feladott csomagjaikba rejtett GPS-jeladókat helyeztek el. A csomagok tartalmát hivatalosan ártatlan tárgyakként – könyvek, sálak, sapkák – tüntették fel, ám a valóságban a dobozokba szankciós listán szereplő, bár működésképtelenné tett elektronikai alkatrészeket rejtettek. A feladás módja is árulkodó volt: készpénzes fizetés, a 26 eurós csomagonkénti költségről pedig blokkot vagy elismervényt pedig kérésre sem adtak.

A nyomkövetők adatai megdöbbentő útvonalat rajzoltak ki. A csomagok egy Berlin délkeleti részén, a Berlin–Brandenburg repülőtértől mindössze egy kilométerre fekvő raktárépületbe kerültek. Innen indultak útjukra azok a 40 tonnás kamionok, amelyek akadálytalanul szelték át Európát.

A hálózat központjában egy 2022 végén alapított logisztikai cég áll, amelynek kölni székhelyén csupán egy postaláda található. A valódi munka a berlini raktárban zajlik. A legfurfangosabb elem azonban a papírmunka: a németországi orosz boltokban az alkalmazottak az Üzbég Posta (UzPost) címkéit ragasztották a dobozokra.

Ez azért különösen érdekes, mert a német Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur) szerint az üzbég állami vállalatnak nincs engedélye szolgáltatást nyújtani Németország területén. A háttérben iparági források szerint egy titkos megállapodás húzódik a moszkvai és a taskenti posta között, amely lehetővé teszi ezt a jogi bűvészkedést. 

A logisztikai cég telefonon el is ismerte az együttműködést, szerintük minden jogszerű, ám a német hatóságok most vizsgálatot indítottak az ügyben.

A berlini raktárépületnél rendszeresen feltűnik egy luxusautó, amely a német lap által csak Dmitri V. álnéven említett férfihez köthető. A férfi korábban a RusPost GmbH, az orosz állami posta német leányvállalatának ügyvezetője volt. Bár a háború kitörése után hivatalosan távozott posztjáról, a Bild információi szerint a háttérből továbbra is ő mozgatja a szálakat az új logisztikai cégnél.

A berlini ügyészség már 2022 óta nyomoz a RusPost vezetői ellen az uniós szankciók megsértése miatt, mivel korábban a vámhatóság tiltott árukat (elektronikai eszközöket, készpénzt, ékszereket) talált a szállítmányaikban. Dimitri V. ellen azonban 2024-ben bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást, így ő zavartalanul építhette ki az új csempészútvonalat.

A történet talán legaggasztóbb része az, hogy a szállítmányok hogyan jutottak át a határokon. Az útvonal állandó: Berlin–Lengyelország–Fehéroroszország–Moszkva. A GPS-adatok tanúsága szerint a kamionok Bresztnél lépték át az EU külső határát.

Bár Fehéroroszország ellen is szigorú uniós szankciók vannak érvényben, a jelek szerint a határellenőrzés ezen a szakaszon gyakorlatilag nem létezik, vagy legalábbis súlyos hiányosságokkal küzd. A csomagok mindenféle fennakadás nélkül jutottak át, és végül mindegyik megérkezett a végső célállomásra, Moszkvába.

A logisztikai cég a leleplezésre reagálva azzal védekezett, hogy az ő rendszereik kiszűrik a jogsértéseket, de a „csalárd módon”, hamis tartalommegjelöléssel feladott csomagok ellen nem tudnak védekezni.

Az így akadálytalanul Oroszországba érkező csomagok pedig akár olyan alkatrészeket is tartalmazhatnak, amelyeket aztán az orosz–ukrán háborúban bevetett fegyverekbe építenek be – hívja fel a figyelmet a VG cikke. Az ukrán védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési jelentés szerint az orosz rakétákban és drónokban továbbra is nagy számban használnak külföldi gyártású komponenseket.

Példaként az Iszkander rakétákat hozzák fel, amelyek állításuk szerint több mint harminc, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Japánból származó elemet tartalmaztak. Szót ejtettek emellett egy, az ukrán légvédelem kijátszására alkalmas drónról is, amely teljes egészében kínai alkatrészekből állt.

Ennyire golyóálló a nyugati szankciós rendszer

– állapítja meg a lap.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Hans Lucas via AFP)