Brüsszel ismét átírná a szabályokat Ukrajna kedvéért

Brüsszel ismét a szabályok átírásával próbálja felgyorsítani Ukrajna uniós csatlakozását. Egy készülő reform alapjaiban borítaná fel az eddigi csatlakozási rendet, hogy Kijev egy esetleges békemegállapodás részeként gyorsított eljárásban léphessen be az Európai Unióba. A terv több tagállamban komoly ellenállást és aggodalmat váltott ki.

Brüsszel ismét átírná a szabályokat Ukrajna kedvéért Forrás: AFP

Brüsszelben olyan elképzelések kerültek napirendre, amelyek alapjaiban változtatnák meg az Európai Unió bővítési gyakorlatát. A hidegháború óta alkalmazott szabályrendszer helyett egy vitatott, kétlépcsős csatlakozási modell körvonalazódik, amely egy békemegállapodáshoz kapcsolva gyorsíthatná fel Ukrajna uniós felvételét. A fejleményekről az Origo számolt be a Financial Times forrásaira hivatkozva.

Brüsszel ismét a szabályok átírásával próbálja felgyorsítani Ukrajna uniós csatlakozását. Fotó: AFP

Az Európai Bizottságon belül tárgyalt terv egyelőre előkészítő szakaszban van, ám már most érezhető feszültséget okoz több uniós fővárosban. A folyamatot ismerő, magas rangú tisztviselők szerint számos tagállam attól tart, hogy a könnyített csatlakozás olyan következményekhez vezethet, amelyek hosszú távon is megingathatják az unió működését.

Ukrajna 2022 februárjában, nem sokkal az orosz–ukrán háború kirobbanása után kapta meg az EU-tagjelölti státust. Kijev számára az uniós tagság messze túlmutat a gazdasági előnyökön: a háború utáni rendezés egyik kulcselemét látják benne.

Ezt tükrözi az egyeztetés alatt álló húszpontos béketerv is, amely már 2027-es uniós csatlakozási céldátumot említ Ukrajna esetében. Mindez annak ellenére szerepel a tervezetben, hogy uniós források szerint Ukrajna még nagyon távol áll attól, hogy megfeleljen a csatlakozás feltételeinek. Brüsszelben ugyanakkor azzal is számolnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak akkor fogja elfogadni a békemegállapodás legkényesebb pontjait – köztük az Oroszországnak történő területátadást –, ha azt az EU-tagság ígéretével tudja ellensúlyozni.

Kijev kezdetben nem kapna teljes szavazati jogot. Fotó: AFP

Az új tervezet lehetőséget adna Ukrajna belépésére az Európai Unióba, ám a teljes jogú tagságnál szűkebb hatáskörökkel. 

A kiszivárgott részletek szerint Kijev kezdetben nem kapna teljes szavazati jogot sem az uniós csúcstalálkozókon, sem a miniszteri tanácskozásokon. A modell ugyanakkor fokozatos hozzáférést biztosítana az agrártámogatásokhoz és a belső fejlesztési forrásokhoz, amennyiben Ukrajna teljesíti az úgynevezett tagság utáni feltételeket és mérföldköveket. Az elképzelés lényegében felrúgná az 1993-ban lefektetett uniós csatlakozási szabályokat.

Ezek eddig egyértelműen kimondták, hogy egy tagjelölt ország csak akkor léphet be az Európai Unióba, ha a csatlakozási feltételeket már a belépés előtt teljesítette.

Egy magas rangú uniós diplomata úgy fogalmazott: a rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat követelnek. Szerinte nem a régi szabályok felszámolásáról van szó, hanem azok újragondolásáról. Más diplomáciai források azonban éppen ellenkezőleg látják a helyzetet. Úgy vélik, a felvetett modell komoly ellenállást váltana ki a tagállamok körében. Többen attól tartanak, hogy a szabályok fellazítása aláásná az unió stabilitását, csökkentené a tagság értékét, és feszültséget szülne a többi csatlakozásra váró ország között. Montenegró és Albánia jelenleg előrébb jár a csatlakozási folyamatban, mégis úgy érezhetik, hogy számukra kedvezőtlenebb ajánlat körvonalazódik. Megszólalt Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai ügyvezető igazgatója is. 

Véleménye szerint Brüsszel nehéz helyzetbe került: kénytelen felgyorsítani Ukrajna csatlakozását, miközben olyan kockázatokat vállal, amelyek következményeit még maga sem látja tisztán.

Ukrajna jelenlegi csatlakozási folyamatát továbbra is Magyarország blokkolja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön nyíltan összekapcsolta Ukrajna uniós felvételét a béketárgyalásokkal. Mint fogalmazott, 

az EU-tagság nemcsak biztonsági garanciát jelentene Kijev számára, hanem a jövőbeni gazdasági növekedés és jólét egyik motorja is lehetne.

Diplomáciai források szerint azonban a tagállamok többsége továbbra is elutasít minden olyan megoldást, amely fellazítaná az eddigi szabályrendszert. Egy harmadik magas rangú uniós diplomata szerint felmerül az a kérdés is, hogy a könnyített csatlakozási modell kiterjedne-e más, hosszú ideje stagnáló jelentkezőkre, például Boszniára vagy Törökországra. Mint fogalmazott, túl sok az előre nem látható következmény.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)