Friedrich Merz: Európának meg kell tanulnia a hatalmi politika nyelvét

Friedrich Merz német kancellár a Bundestagban elmondott csütörtöki külpolitikai kormánynyilatkozatában egy Európán belül megerősített NATO szükségességét hangsúlyozta, ugyanakkor kiemelte: az Egyesült Államok felé mindig nyitottnak kell maradni az együttműködésre.

Friedrich Merz szövetségi kancellár (CDU) kormányzati nyilatkozatot tesz a jelenlegi külpolitikai helyzetről a német Bundestag 21. törvényhozási ciklusának 56. plenáris ülésén Fotó: Bernd von Jutrczenka Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A beszéd egyik központi eleme volt a transzatlanti viszony. Merz kijelentette, hogy a NATO és a több mint hét évtized alatt felépült szövetségi bizalom továbbra is a „legjobb garancia” a szabadságra és biztonságra, ezért Európának meg kell tartania a szövetséget, de azt Európából kiindulva meg kell erősíteni. Egyértelművé tette: „partneri és szövetséges, nem alárendelt” viszonyra törekszik Washingtonnal.

Donald Trump amerikai elnöknek az afganisztáni NATO-misszióról tett kijelentéseire reagálva a kancellár hangsúlyozta: Németország nem tűri, hogy a küldetést „bárki is megvesse vagy leértékelje”. Felidézte, hogy a csaknem húszéves afganisztáni szerepvállalás során 59 német katona vesztette életét, több mint százan pedig – részben súlyosan – megsebesültek; a katonáknak azt üzente: szolgálatuk  „értékes volt és értékes marad”, a kormány pedig „mindig mögöttük áll”. Trump egy múlt heti interjúban azt mondta, hogy az európai NATO-tagországok katonái Afganisztánban „valamelyest a háttérben maradtak, a fronttól kissé távolabb”.

Merz a Grönlanddal kapcsolatos politikai helyzetet és az amerikai vámintézkedéseket úgy értékelte, hogy Európa ezáltal is megtapasztalta: az egység és határozottság „hatalmi tényező” a világpolitikában. A kancellár szerint az uniós tagállamok közös fellépése elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy visszaverje a vámnyomást, és kijelentette: Európa a jövőben sem hagyja magát „megfélemlíteni” vámokra vonatkozó fenyegetésekkel.

Merz: Fontos a szuverenitás

Beszédében Friedrich Merz „technológiai szuverenitást” is sürgetett Európában, elkerülhetetlen szükségszerűségnek nevezve a korábbi évtizedekben kialakult függőségek csökkentését. Kulcsfontosságúnak nyilvánította emellett a védelmi képességek megerősítését, valamint Ukrajna további támogatását is. Utalt arra, hogy Németország korábban a védelmi kiadásokat a GDP akár 5 százalékáig emelő döntést hozott, amely szerinte jelzésértékű volt a többi európai ország számára is.

A gazdasági témák közül Merz az EU versenyképességének a lemaradását emelte ki az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, és kijelentette, hogy ha Európa globális szereplő akar maradni, akkor a világpolitikai cselekvőképesség alapjának a gazdasági erőnek kell lennie. Bírálta az európai szabályozási túlburjánzást, sürgetve annak egyszerűsítését, a belső piac elmélyítését, valamint „önmérsékletet” a jogszabályalkotók részéről. Bejelentette, hogy kezdeményezte: a február 12-én tartandó rendkívüli EU-csúcstalálkozón a versenyképességet is tűzzék napirendre, köztük Enrico Letta és Mario Draghi reformjavaslatait.

A külgazdasági vonalon a kancellár a szabadkereskedelem és ennek jegyében új partnerségek kialakítása mellett érvelt, valamint kiállt a dél-amerikai országokkal kötött Mercosur-megállapodás életbe léptetése mellett. Sürgette az indiai szabadkereskedelmi megállapodást is, és hangsúlyozta: a szabályalapú kereskedelem „nem halott”, a globális kereskedelem jelentős része továbbra is WTO-szabályok szerint zajlik. Belföldi összefüggésben a kancellár a szociális rendszer átalakításának szükségességét emelte ki, és arról beszélt, hogy Németországban „jelentős változtatási hajlandóság” van, amit ki kell használni. 

„Eljött a cselekvés ideje”– szögezte le a német kancellár.

Borítókép: Friedrich Merz szövetségi kancellár (CDU) kormányzati nyilatkozatot tesz a jelenlegi külpolitikai helyzetről a német Bundestag 21. törvényhozási ciklusának 56. plenáris ülésén (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd von Jutrczenka)