Mercosur-megállapodás: az ipari érdekek győzelme az agrárszektorral szemben?

Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy a parlamenti blokád ellenére ideiglenesen hatályba lépteti a Mercosur-országcsoporttal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Ursula von der Leyen pénteken Brüsszelben úgy fogalmazott: az Európai Unió „készen áll a cselekvésre”, amint a Mercosur egyik tagállama ratifikálja az egyezményt. Arról, hogy maradt-e még mozgástér a megállapodás módosítására, illetve kik lehetnek annak nyertesei és vesztesei az Európai Unión belül, Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet szakértőjét kérdeztük.

A Mercosur-megállapodás tönkreteszi az európai gazdákat Forrás: AFP

– Miért tartják szerkezetileg kiegyensúlyozatlannak az EU–Mercosur egyezményt, és mely területeken látszik ez a leginkább?

– Az EU–Mercosur megállapodás szerkezetileg kiegyensúlyozatlannak tekinthető, mivel jelentős előnyöket elsősorban néhány, erős ipari bázissal rendelkező tagállam számára biztosít – és ott is főként bizonyos ágazatoknak, például az autóiparnak, a gépgyártásnak, a műszaki és elektronikai termékeket előállító iparnak, valamint a vegyiparnak. Ezzel szemben az egyezmény várhatóan az Európai Unió valamennyi tagállamának mezőgazdasági szektorát hasonló mértékben hátrányosan érinti. 

Lényegében olyan egyezményről van szó, amely az ipari érdekek győzelmét tükrözi az agrárszektorral szemben, miközben a gazdáknak kell viselniük a megállapodás potenciális gazdasági költségeit.

Von der Leyen úgy fogalmazott: az Európai Unió „készen áll a cselekvésre”, amint a Mercosur egyik tagállama ratifikálja az egyezményt Fotó: AFP

– Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy a parlamenti blokád ellenére ideiglenesen hatályba lépteti a Mercosur-országcsoporttal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben úgy fogalmazott: az Európai Unió „készen áll a cselekvésre”, amint a Mercosur egyik tagállama ratifikálja az egyezményt. Van-e még mozgástér az egyezmény módosítására, vagy az EU már kész helyzet elé állította a tagállamokat?

– Az egyezményt az Európai Parlament módosíthatja még, amennyiben azt nem fogadja el. Erre viszont azért van kevés esély, mert 25 év tárgyalás után az egyezmény végét jelentené, ha újra kéne tárgyalni bizonyos részeit. Így a majdani EP szavazás lényegében arról fog szólni: legyen egyezmény ilyen formában, vagy egyáltalán ne legyen. Ergó az EU kész helyzet elé állította a tagállamokat – legalábbis azokat, akik ellenezték az egyezmény aláírását.

– Miért húzódtak el a tárgyalások negyed évszázadon át, és mi változott most?

– A probléma lényegében mindig is ugyanaz volt: az egyezmény hatályba lépését követően tömegesen megjelenő, olcsóbb, ám alacsonyabb minőségi standardok szerint előállított agrártermékek importja olyan ársokkot idézhet elő egyes mezőgazdasági ágazatokban, amely súlyos gazdasági hátrányt okozhat a gazdák számára. Létrehozása óta a közös agrárpolitika az Európai Unió egyik „szent tehenének” számított, így az egyezmény aláírása korábban politikailag elképzelhetetlen lett volna. 

Ami időközben megváltozott, az maga a nemzetközi környezet: az Egyesült Államok és Kína egyre protekcionistább gazdaságpolitikája olyan irányba tolta a világgazdaságot,

hogy az EU exportorientált modelljének fenntartása egyre inkább új és gyorsan megkötött kereskedelmi megállapodásokat tett szükségessé a bizottság szempontjából. Ennek következtében ez az érdek mára felülírta a KAP védelmét. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy maga az egyezmény tartalma az elmúlt években érdemben alig változott, és sokkal inkább a politikai akarat hiányzott eddig az aláíráshoz.

A megállapodás legnagyobb vesztese az agrárszektor jelentős része, különösen az állattenyésztők Fotó: AFP

– Kik lehetnek az egyezmény nyertesei és kik a vesztesei az Európai Unión belül?

– Az egyezmény egyértelmű nyertesei a korábban is említett iparágak – mindenekelőtt az autóipar, a műszaki és elektronikai termékeket előállító szektor, valamint a vegyipar –, amelyek jelenleg is az EU Mercosur-országokba irányuló exportjának gerincét adják. Tagállami szinten ebből következően azok profitálhatnak leginkább, amelyek erős ipari bázissal rendelkeznek ezen ágazatokban. Elsősorban Németország emelhető ki, de egyes skandináv országok, valamint részben Olaszország is a várható nyertesek közé tartozik. 

A megállapodás legnagyobb vesztese az agrárszektor jelentős része, különösen az állattenyésztők.

Utóbbiak számára már eleve kevésbé kedvező a közös agrárpolitika támogatási struktúrája, miközben jellemzően rendkívül szűk profitrátával működnek. Egy marha- vagy baromfihúst érintő ársokk így akár teljesen el is tüntetheti a nyereségüket. Viszont itt kivételt képezhetnek az európai borok és egyes tejtermékek, melyek exporttermékként kifejezetten versenyképesek.

– Hogyan érintheti az egyezmény a közép-európai, ezen belül a magyar gazdaságot és mezőgazdaságot?

– Ugyanúgy, mint a nyugat-európai agráriumot – hozzátéve, hogy a közép-európai agráriumra már eleve jelentős nyomás nehezedik, például az ukrán szabadkereskedelmi egyezmény miatt. Vannak optimistább elemzések, amelyek szerint az árak legfeljebb egy számjegyű százalékos mértékben változhatnak, ezt azonban egyelőre semmi nem garantálja a bizottság ígéretein kívül.

Borítókép: Gazdák tiltakoznak az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ellen az Európai Parlament előtt (Fotó: AFP)