A Trump-adminisztráció egyértelműen a bilaterális kapcsolatok erősítését helyezi előtérbe a multilaterális intézményekkel szemben, ami az ENSZ-hez hasonló szervezetek szerepének visszaszorulását vetíti előre.
A Trump-korszak meghatározza a következő évtized amerikai külpolitikai kereteit, különös tekintettel a transzatlanti szövetségre, az európai partnerekkel való viszonyra, valamint az olyan kulcsfontosságú régiókra, mint a Közel-Kelet, Ukrajna és Kína.
Intézményi háttér: a liberális struktúrák újragondolása
Trump elnök rendszerszintű fordulatot indított el az amerikai külpolitikában
– mondta lapunknak Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Nem csupán külpolitikai intézkedésekről beszélünk, hanem arról, hogy a külpolitika intézményi keretei – amelyek az elmúlt három évtizedben a liberális nemzetközi rendet szolgálták – gyökeresen átalakulnak.
A kutató rámutatott:
A USAID működésének átstrukturálása és más nemzetközi intézmények szerepének újra definiálása nem véletlen taktikai lépések, hanem szisztematikus törekvések a külpolitikai paradigmák megváltoztatására.
Szerinte ez a paradigmaváltás a „nemzeti érdekeken alapuló külpolitika” elsődlegessé tételét jelenti, amely már nem a liberális aktivizmuson, hanem a reális geopolitikai és gazdasági képességeken alapul. A kutató szerint „a külügyi testület új szerepfelfogása – ahol a nagykövetségek célja elsősorban pragmatikus kapcsolatok építése, nem pedig értékexport – egyértelműen jelzi, hogy Washington milyen stratégiát követ a globális porondon.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!