Kövér László: Magyarország szuverenitására és biztonságára az ukrán vezetés agresszív politikája jelenti a legsúlyosabb fenyegetést

Ma Magyarország szuverenitására, biztonságára és legalapvetőbb nemzeti érdekeire a jelenlegi ukrán vezetés Brüsszel által „cinkos módon támogatott agresszív politikája” jelenti a legsúlyosabb és legközvetlenebb fenyegetést – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén csütörtökön, Budapesten.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke Fotó: Filep Istvan Forrás: MTI

A házelnök, aki a KMKF elnöke is, megnyitójában arról beszélt: egy hónappal vagyunk az országgyűlési választások előtt, amelyekre rendkívüli időkben kerül sor. Mint mondta, azért rendkívüliek az idők, mert egy általános világpolitikai és európai uniós politikai korszakváltás kellős közepén vagyunk, írta az MTI. 

Kövér László, a  Magyar Országgyűlés elnöke  (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)

„A világpolitikában lezárulni látszik a diplomáciai érdekérvényesítés kora, és helyébe az erő általi érdekérvényesítés lép, beleértve a katonai erő alkalmazását is. Az Európai Unió pedig a béke, a demokrácia és a jólét korának véget vetve, a háború, a diktatúra és az elszegényedés korszakába készül lépni”– mondta, kiemelve, ezek a változások óhatatlanul kihatnak a magyar állam politikájára és azon belül a külhoni magyarságot legközvetlenebbül érintő nemzetpolitikára is.

A házelnök szerint nemzetpolitikai szempontból az idők rendkívülisége nem abban rejlik, hogy háború zajlik az ország szomszédságában, mert – mint emlékeztetett rá – 1990 után két délszláv háborúra is sor került, „de abban egyetlen érintett hadviselő fél sem tekintette deklaráltan ellenségnek sem Magyarországot, sem bármelyik külhoni magyar közösséget”.

„Ma a jelenlegi ukrán politika háborús túszként használja a kárpátaljai magyarságot, nyíltan beavatkozik a magyarországi választási kampányba, és gyakorlatilag ellenségként viselkedik hazánkkal szemben”– jegyezte meg.

Hozzátette: az első délszláv háború elmúltával a szomszédos országokban élő minden magyar közösségnek a legnehezebb időkben is csak a jogaikért kellett küzdeniük, de „a kárpátaljai magyarságnak ma a létéért kell küzdenie”.

Felhívta a figyelmet arra: 1990 óta az európai politika a külhoni magyarságot alapvetően támogatta a jogküzdelmeiben, azonban „napjainkban az Európai Unió intézményei, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem a létküzdelmét folytató kárpátaljai magyarságot, hanem a közösséget túszként használó jelenlegi ukrán politikai vezetést támogatja”.

Kövér László: A fenyegetés nem elfogadható!

Kövér László rámutatott: 1990 óta Magyarország és a szomszédos országok közötti politikai feszültségeket mindig kezelni tudták diplomáciai úton, és „egyik ország vezetője sem vetemedett arra, hogy egy másik, szomszédos ország vezetőjét nyilvánosan halállal megfenyegesse. Mint ismert, Ukrajna elnöke most ezt is megtette”– jegyezte meg.

„Mindent egybevetve: ma Magyarország szuverenitására, biztonságára és legalapvetőbb nemzeti érdekeire a jelenlegi ukrán vezetés Brüsszel által cinkos módon támogatott agresszív politikája jelenti a legsúlyosabb és legközvetlenebb fenyegetést”– emelte ki.

Szólt arról is, a KMKF tagpártjai által képviselt választópolgárok azt várják a magyar államtól, hogy minden körülmények között védje meg mindazt, amit az elmúlt 16 esztendőben a nemzetpolitikában közösen elértek.

Szavai szerint azt várják tőlük, hogy folytassák és ne engedjék semmivel csorbítani „a nemzet közjogi egyesítését, azaz a magyar állampolgárság és az azzal járó szavazati jog kiterjesztését a külhonban élő magyarságra”, valamint, hogy folytassák és lehetőségeik szerint bővítsék a nemzetpolitikán belül 1990 óta kialakult támogatási rendszert.

Ezzel kapcsolatban elmondta: 1990 és 2010 között mai árfolyamon számolva a magyar állam 400 millió eurónak megfelelő forintot fordított a magyar nemzet 20 százalékát kitevő külhoni magyarság szülőföldön való megmaradásának támogatására, 2010 és 2025 között ez a támogatás 3,2 milliárd euró értékű volt.

Csak 1990-től számítva napjainkig, ezen magyar közösségeink legkevesebb hatmilliárd euró értéket nyújtott Magyarországnak, nagyságrendileg ugyanis legalább ennyi volt az 1990 óta Magyarországon munkát vállaló külhoni magyarok képzési költsége, aminek megfizetésétől mentesült a magyar állam – körülbelül 200 ezer munkavállalóval és 30 ezer euró egy főre jutó képzési költséggel számolva –, így a hazai adófizetők is – jegyezte meg.

Kövér László összegzése szerint „az elmúlt 35 évben a külhoni magyarok anyagi értelemben többet adtak Magyarországnak, mint amennyit kaptak tőle”, de – emelte ki – a szülőföldön való megmaradás erősítését célzó nemzetpolitika sokkal több mint számvitel, „a magyar sorsközösség egyik megnyilvánulása”.

Az Országgyűlés elnöke közölte: „a napjainkban külhoninak nevezett magyarság 1920-ban azért vált külhonivá, mert 1918 és 1919 ősze között az idegen érdekeket kiszolgáló korabeli balliberális és bolsevik politika cselekvésképtelenné tette a magyar államot”, ezért az 1920-ban nem tudta megvédeni hárommillió magyar embernek a nemzeti önrendelkezéshez való jogát.

„Nem önmagában az első világháborús veszteség, nem önmagában a korabeli magyarországi nemzeti kisebbségek önrendelkezési törekvései, hanem a sorsdöntő időkben megbénított magyar állam teljes cselekvőképtelensége okozta a legnagyobb nemzeti tragédiánkat”– hangsúlyozta.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Filep István)